Minden hírlevelet el kell valahogy kezdeni.

A hírlevél eredményessége ugyan nem csak a megszólítástól függ, de a sikeres indítás sokat segíthet már abban is, hogy egyáltalán elolvassák a leveledet.

Ebben a cikkben arról lesz szó, hogy mennyi mindent kell figyelembe venned ahhoz, hogy eldöntsd, mi lehet a megfelelő megszólítás.

1. Ne görcsölj a helyesíráson

Talán furcsállod, hogy miért kerül ide rögtön a helyesírás. Nos azért, mert a megszólítás helyes írásmódja fejtörést okozhat és ezzel már az elején elveheti a kedvedet a hírlevél megírásától, ami nagy kár lenne.

Vajon szabad-e, kell-e nagybetűvel kezdeni a megszólítás szavait? Mindenáron felkiáltójelet kell tenni az üdvözlés után vagy lehet ott vessző is? (Hogy érzékeltessem, mekkora dilemma lehet ez: egy helyesírási tanácsadással foglalkozó weboldalon 200-nál is több kérdés szerepel csak ebben az egy témában.)

Mit mond a magyar helyesírás a megszólításról?

Kifejezetten hírlevél-megszólításra vonatkozó előírások nincsenek.

De a jelenleg érvényben lévő szabályzatból azért kikövetkeztethető a helyes írásmód.

• Bár a nagybetűs kezdés általában csak mondatok élén ajánlott, a „hivatalos iratokban és levelekben” akár presztízsnagybetűvel is kezdhetjük a megszólításban szereplő közneveket. Például: Tisztelt Nagy Úr! De figyelem, a mellékneveket, kötőszavakat már nem: Mélyen tisztelt Asszonyom! (A magyar helyesírás szabályai, 12. kiadás, 147.).
• Ha nem sejtenénk, hogy a nagybetűs kezdés inkább hivatalos stílus sajátja, a szabályzat 148. pontja ki is mondja: „a köznevek nagybetűs kezdése nem szokásos a magyar írásgyakorlatban, kivéve a hivatalos iratokban, például: Alperes, Felperes, Eladó, Vevő” (ez egyébként új szabálypont a 2015-ös bevezetés óta, igazodik a jogi nyelvezet eddigi szokásaihoz).
• Úgynevezett „egyéb esetekben” (a hírlevelet bátran felfoghatjuk annak) az első szó és a tulajdonnévi tag kivételével bármit kezdhetünk kisbetűvel. (Például: Kedves Ilonka néni! vagy Kedves barátom!) (147.)
• Hasznos tudnivaló az is, hogy „önálló, mondatértékű” megszólítások után, melyek „hosszabb szöveget vezetnek be” (mint mondjuk Kedves Péter!), tehetsz vesszőt is. (254.)

Összefoglalva: a hírlevél nem hivatalos irat, a nagybetűs megszólítással óvatosan kell bánni. A felkiáltójel és a vessző dilemmáját is feloldhatjuk, a hírlevél elején a „Szia!” nyugodtan tekinthető önálló, mondatértékű megszólításnak, így vesszőt is tehetsz utána.

2. Ügyelj, hogy a megszólítás összhangban legyen a tartalommal

Szia, szervusz, helló, kedves vagy tisztelt? Kommunikációd és tartalmaid stílusa segíthet eldönteni.

A szia népszerűsége közvetlenségének, lazaságának köszönhető. Ebben hasonló az angol nyelvű hírlevelekben gyakran előforduló hi-hoz, bár eredetét tekintve nincs sok köze az angol nyelvhez. (Ezt azért érdemes megjegyezni, mert van, hogy a see you-ból eredeztetik). A szia a szervuszból jön, annak fiatalosabb verziója. Maga a szervusz pedig a latin servus humillimus, az „alázatos szolgája” köszöntésből alakult ki több nyelvben is.

A szervusz sem feltétlenül idejétmúlt, sőt. Remek példával szolgál erre az egyik női magazin hírlevele, melyben a megszólítás:

„Szervusz, kedves [a magazin neve] -hírlevélolvasó!”.

Bár azon lehetne vitatkozni, hogy érdemes-e megismételni ebben a formában is a magazin nevét, de ez a túlfűtött köszönés mégis eléri a maga módján, hogy felfigyeljek és tovább olvassak. Részben azért, mert a hasonló levelekhez képest szokatlanul szenvedélyes. És főleg azért, mert összhangban van az ugyancsak érzelemgazdag, az olvasót megszólító tartalom stílusával. (Arról, hogy mit jelent egy hírlevélben a szenvedély és hogyan tarthatod meg végig a figyelmet, itt olvashatsz.)

Egy könyvkiadótól Kedves Barátunk! kezdetű hírleveleket szoktam kapni. Bár a nevem nincs benne és éppenséggel a Barátunk nagybetűjébe is bele lehet kötni, de hűséges vásárlóként bennem mégsem kelt ellenérzést. A magyarázat egyértelműen a barát szó erejében rejlik: további magyarázat nélkül is tűpontosan leírja a közted és fogyasztód közti szoros kapcsolatot.

Mindez nem mai találmány. Már akkor is sokszor oldották meg így a DM-levelek indítását, amikor nem volt lehetőség a név beszúrására. Klasszikussá vált angol nyelvű saleslevelek sokszor kezdődnek így: Dear Friend. Láthatsz erre példát Gary Halbertnél épp úgy, mint John Carltonnál – természetesen nem csak a megszólítás miatt érdemes e leveleket alaposan tanulmányozni.

A saját hírleveleinkben mi többnyire a szia megszólítást használjuk, mely után vesszőt rakunk.

Ha kíváncsi vagy egy olyanra közülük, amely 43% saleskonverziót hozott, itt találod részletes elemzését. Látni fogod, hogy egy ilyen kiváló eredményhez a megszólításon kívül még legalább két tucatnyi szempontra kell figyelni. És hogy ezek fényében a megszólítást akár le is felejtheted a levélről.

3. Vizsgáld meg, kell-e egyáltalán megszólítás

Nem kötelez arra semmi, hogy köszöntsd a címzettet. Sem arra, hogy mindenáron beleerőltesd a levélbe a nevét. Lehet, hogy technikailag megoldható, de a perszonalizáció nem ezen múlik, hanem kizárólag azon, hogy maga a tartalom releváns-e.

Azokat az e-maileket, amelyeknek már a tárgya is tartalmazza a címzett nevét, többen megnyitják, mondja a statisztika. A perszonalizált levelek 14%-kal növelik az átkattintási arányt, 10%-kal a konverziót – és még hosszan lehetne folytatni a sort a hasonló adatokkal.

Azt azonban, hogy a perszonalizált levelek eredményesebbek, ne mosd össze azzal, hogy elég a címzett neve a levélbe. Megteheted, de önmagában kevés lesz. Arra kell törekedned, hogy maga a tartalom legyen személyre szóló. (Ebben a cikkben 7 módszert is felsoroltunk a sikeres perszonalizációra.)

Mit írhatsz a megszólítás helyett?

Ezt a Marketingszöveg.com hírleveleiből vett példák segítségével világítjuk meg.

Beválhat kezdésként egy figyelemfelkeltő, már-már felkavaró kérdés:

• Szeretsz az elsők között lenni a marketingben, igaz?
• Bánod már, hogy kihagytad a chatbotos meetupunkat?

De akár egy meghökkentő állítást is tehetsz, ami szinte kényszerít arra, hogy tovább olvass:

• Észrevettem egy gátló hiedelmet a piacon.
• „A francba elmennek a marketingesek az ijesztgetős dumáikkal.”

Vannak hírlevelek, ahol eleve nem szokás a megszólítás. Az új terméket, kollekciókat, napi, heti ajánlatokat hirdető képes hírlevelek ilyenek.

Épp ezért olyan meglepő, ha valahogy mégis belecsempészik.

Ennek a cipőgyártónak a képes hírlevelében például a megszólítás helyett egy felszólítás hangzik el. Trükkös, hiszen a terméket nevezik meg, mégis téged szólítanak meg. A törzsvevőknek szóló kollekcióbemutató levélből egyébként sorozatot készítettek.

Ezzel máris a következő fontos ponthoz érkeztünk: a címzettel való kapcsolat minőségéhez.

4. A megszólítás (is) tükrözze, milyen kapcsolatban vagy a címzettel

Olykor az is előfordul, hogy egy botrányosan rossz megszólítás ellenére sem érzel késztetést arra, hogy leiratkozz – épp a jó tartalom és a baráti viszony miatt.

Egy játékokat forgalmazó cég például rendszeresen így szólít meg engem hírlevelében:

 „Kedves [a cégük neve] Vásárló!”

Újból felmerül, hogy a cégnevet felesleges itt újra elsütni, hiszen ha máshonnan nem, a feladó e-mail-címéből máris látszik, kitől kaptam. Ami azonban a legzavaróbb, az a vásárló szó. Ráadásul nagybetűvel, külön. Eleve: már rég nem csupán egyszerű vásárló vagyok, hanem annál sokkal több. Valaki, aki kifejezetten érdeklődik a játékaik iránt, akinek fontosak a játékaik, aki vásárolt már tőlük, sőt, aki kedveli őket. A nagybetűs Vásárló szónak pedig akkor lenne létjogosultsága, ha a játékokkal kapcsolatos levél mondjuk a fogyasztóvédelemtől érkezett volna. Igen, a Vásárló jelen esetben legalább olyannyira személyes, mint az Alperes. Vagyis semennyire.

Amiért mégsem iratkozom le, sőt, még el is olvasom a leveleket, az a szezonális játékötletek formájában kapott releváns tartalom és a menthetetlenül kialakult kötődés.

Bár a közvetlen stílus akár még a bakikat is felülírja (egy hírlevelünk elírt tárgymezővel is kiemelkedően eredményes lett), te ne kockáztasd ezt meg.

Már akkor is legyél közvetlen, amikor még nem ismeritek jól egymást. Ha közös történetetek éppen csak elkezdődött, például a feliratkozás után. (Az első levelekről itt olvashatsz bővebben.)

A HubSpot.com sem bízza a véletlenre a baráti üdvözlést: a welcome levél a fejlécével, a megszólításával és az első mondatával is meggyőz arról, hogy itt szívesen látnak.  

Mire kell tehát figyelned a megszólításnál?

• Ne aggódj a helyesírás miatt, vedd könnyedén a hírlevélkezdést, a csupa nagybetűs megszólításokat azért kerüld.
• Válaszd azt a megszólítást, ami a legjobban illik a stílusodhoz, legyen az szia, szervusz, helló vagy kedves (név).
• Ha van más, kellően figyelemfelkeltő szöveged a megszólítás helyett, kezdd azzal a hírlevelet.
• A perszonalizálás ne merüljön ki abban, hogy név szerint megszólítod a címzettet.

Letöltötted már 59 lépéses, ingyenes csekklistánkat a tökéletes és hatékony hírlevelekhez? Érdemes ránézned, hiszen a megszólítással még csak elkezdted a hírleveled megírását, de sok van még hátra.