A lyukas cipőjű suszter helyzetében éreztük magunkat, mikor néhány hónapja még alig-alig frissült ez az oldal, pedig szövegírókként havi ezer oldalt teleírunk. Most már a cél a heti négy-öt anyag készítése különböző felületekre, de marketinges cégként a külsőségen túl azért a működésünkben is példát kell mutatnunk. A tartalommarketing kapcsán elégedett vagyok a teljesítményünkkel, de például az utókövetés vagy régebbi ügyfelek újraaktivizálásában nem vagyunk tökéletesek: ezeken a következő hetekben javítunk.

Úgy gondoltam, érdekes lehet kicsit betekinteni a kulisszák mögé, hogy miket figyelünk, mikor a saját oldalunkon dolgozunk, próbáljuk javítani a konverziót. (Azaz, hogyan igyekszünk elérni, hogy írj nekünk.)

Alapvetően két dolgot nagyon érdekes figyelni: az egyik a látogatók általános viselkedése az oldalon, a másik pedig egyes látogatók egyedi viselkedése. Utóbbiak olyanok lehetnek, akik többször visszatérnek, esetleg rámennek az ajánlatok oldalra többször is, de végül nem rendelnek. Érdemes többféle csatornákat tesztelni: például megnézni, hányan nézik meg az ajánlatainkat, majd a kapcsolati oldalt, de nem írnak mégsem. Ehhez persze űrlapot kell kitenni, amivel mi még adósak vagyunk.

Amit viszont már most figyelünk, hogy mely oldalrészeken töltenek több időt a látogatók. Nem magát az oldalt figyeljük csupán, hogy hány másodpercet töltenek a látogatók egyes cikkeknél, hanem azt is, hogy az oldal mely részét figyelik, valamint mit tesznek a kurzorral, miközben olvasnak. A többség ugyanis szerencsére önkéntelenül is árulkodik az egérmozgásával arról, éppen mit olvas, mire figyel. Miközben ezt olvasod, közben is névtelenül (tehát azonosításra alkalmatlan módon), de rögzíti a rendszer, hogy mit csinálsz.

Mi derülhet ki?

Mondok néhány példát, ami tetszeni fog. Az ajánlati oldalunk kurzormozgásos hőtérképe így néz ki (kattintásra nagyobb lesz):

Mintavétel: az elmúlt hét nap nagy méretű monitorral
rendelkező látogatói a marketingszoveg.comon.

A kép a kurzormozgást követi, de hasonló (csak kevésbé látványos) eredmény jön létre a kurzorkattintások monitorizálása kapcsán (érdekes, hogy sokan olyan felületekre is kattintanak, melyeken nincsen hivatkozás).

Állandó problémánk, hogy több szolgáltatásunk is létezik, de mindent egyszerűen nem tudunk bemutatni. Ez az öt húzótermék a határeset, mert nem akarunk túl hosszú ajánlati oldallal megzavarni egy látogatót sem. Jól látszik, hogy az érdeklődés a blogcsomagoknál még fönnáll, majd a wikipédiás szócikknél kezd elveszni. Legalulra tettük viszont azt, ami a többséget leginkább érdekli: hogy mi sikerdíjas alapon vállalunk olyan blogokat, melyek bejegyzései az Index címlapjára kerülnek. Látszik, hogy a látogatók itt gyakorlatilag megőrülnek: miközben mind elolvassák a rövid ajánlószöveget, ide-oda szánkázik az egerük.

Azt tehát látjuk, hogy ezt jól eltaláltuk, de az üresen maradó felületeket javítanunk kell. Az ajánlati oldal nagyjából rendben van (bár az illusztrációk ez alapján fölöslegesnek tűnnek, igaz, itt csak egyhetes információ riportját látjátok), de minden egyes oldalunkon, még a cikkek oldalán is végzünk ilyen elemzést.

Így veszítjük el a figyelmedet

Érdekes azt is figyelni, hogyan veszítjük el a látogatók érdeklődését egy hosszabb oldalon, ahol görgetni is kell. Elég jól teljesít az ajánlati oldal, ami természetes és elvárható is, de az alábbi, az előzőhöz hasonló mintavételű képen láthatod, hogy az utolsó ajánlatokig négy érdeklődőből egyet elveszítünk:

Néhányan lelkesen legalulra is elgörgetnek, ami egyébként szokatlan: a főoldalon például alig van, aki látja a referencialistát, viszont mivel ez egy ajánlati oldal, itt figyelmesebbek a látogatók. Ezért írtam korábban, hogy két oldalra nagyon figyelj a lapodon: az ajánlataidat tartalmazó és a rólunk oldaladra. Utóbbira néhány tippem is van. (Bár belegondolva az előbbire is: az árazás kapcsán jó ezeket átgondolnod.)

Így néz ki élőben egy a kurzormozgás

Fogtam egy átlagos látogatót, és videót készítettem az egérmozgásából. Lehet, hogy éppen te voltál az alany: az ismeretlen (de Windows 7-et és a legújabb Chrome-ot használó) látogatónk két napja olvasta nálunk a friss, Apple–iPhone-kommunikációról szóló cikkünket. Az alábbi videó mutatja a magatartását:

Mindenképpen fontos rögzíteni, hogy ez egy négyszeres gyorsítású videó, amelyből kivágtuk a szüneteket. Összesen 7 perc 36 másodpercet töltött az oldalon, tehát rendesen olvasta az anyagokat, hosszabb megakadása nem volt, csak míg egy-egy képernyőnyi szöveget végigolvasott. Látszik, hogy kezdetben játszadozik az egérrel, míg a bevezetőt olvassa, aztán már csak görget. A képeket gyorsan átgörgette (talán nem beszél angolul?), majd a cikk vége felé legörgetett az aljáig, megdöbbent, hogy még ilyen sokáig tart, és átkattintott egy őt inkább érdeklő cikkre (amelyben azt taglalom, hogy a marketing hazudik-e).

A fönti videón a gyorsítás és vágás miatt azért nem könnyű mindezt kivenni, de arra jó, hogy nagyjából látható legyen, milyen információk szerezhetők akár minden egyes látogatóról. Mi nem figyeljük, hogy pontosan ki az, akit vizsgálunk, nem juthatunk vissza hozzád, de például egy webáruházban minden további nélkül előfordulhat, hogy pontosan, névről (sőt címről) meg lehet mondani, hogy egy látogató mit olvasott el, milyen gyorsan olvas, megnézi-e a képeket stb.

Ez egyébként ijesztő is lehet, hiszen szenzitív adatok is kikerülhetnek: például ha Balázs nevű olvasónk el-elkalandozik fehérnemű-webáruházunkban a férfimodellek ágyékán, az lehet olyan információ, amelyet velünk nem osztott volna meg. Ezért nagyon komoly adatvédelmi szabályozásnak kell megfelelni, ha ilyen perszonalizált információkat rögzítünk a látogatókról. Mi akkor sem tudnánk megmondani, hogy konkrétan te mit csináltál az oldalon, ha nagyon akarnánk, még az IP-ket sem rögzítjük az egyes egérmozgások mellé. De elvi lehetőség lenne erre.

Bízom benne, hogy mindezek érdekes gondolatokat ültettek el a fejedben arról, vajon valóban ismered-e a látogatóidat. Ha néhány új ötlet jut eszedbe erről, amit jó lenne megtudni róluk, ne félj megosztani itt hozzászólásban vagy akár Facebook-oldalunkon!