Ha még mindig nincs céges blogod, akkor az online marketing nevű játékot alapjaiban értetted félre. Megmutatom a most olvasott blog számain keresztül a tartalommarketing döbbenetes erejét (és azt, hogy az üzleti blog mennyire nagyon megéri). Ez a bejegyzéstípus immár hagyomány Miért írjuk meg sokadszorra, hogy hány látogatónk van? Az elsődleges ok, hogy a … Read more
Ha követsz minket és otthon vagy az online marketingben, akkor biztosan tudod, hogy minden landing page legfontosabb célja a konverzió. Ezért fogsz igazán meglepődni, hogy egy landing page-ünkön nem volt cél, hogy konverziót szerezzünk. Vagy pontosabban: a konverzió az volt, hogy elolvassák.
A kommunikációs lehetőség
Jött a Black Friday, amely során a cégek hatalmas akciókat adnak, hogy ezzel az eladást ösztönözzék. Amerikában már új hagyománnyá vált, itthon pedig pár éve hódít. Az arculatunkba nem illik, hogy árakciózzunk. Ennek oka egyszerű: az akciózás a legveszélyesebb marketing- és árstratégiák egyike – kiegészítve azzal a pozicionálással, hogy te legyél a legolcsóbb. Egy hatalmas áruházlánc ezt meg tudja csinálni hosszú távon és sikerrel, mert tucatnyi ember dolgozik az árstratégián, illetve van annyi erőforrásuk, hogy jóval bekerár alatt is értékesítsenek termékeket (hogy aztán megszedjék magukat a többi terméken). Ezzel szemben egy kkv-nak nincs ennyi marketingbüdzséje (sok kkv-nál marketinges sincs), sem pedig mozgástere.
Mi tehát azt képviseljük, hogy folyamatos akciózás nélkül is lehet céget építeni – sőt csak úgy lehet igazán. A feladatod az, hogy minél több értéket adj jó ügyfeleknek – nem pedig az, hogy minél olcsóbbra hozd ki, és olyan embereknek értékesíts, akik nem hozzád hűségesek, hanem a mindenkori legalacsonyabb árhoz. Ebből született meg az, hogy a Black Fridayt megfordítjuk, és White Friday „akciót” hirdetünk: csak a Black Friday napján nálunk minden drágább. Nézd meg a teljes oldalt (kattintásra nagyobb lesz): Ennek a fricskának a farvizén pedig minél több emberhez eljuttatjuk azt, hogy hogyan állunk az akciózáshoz, az üzlethez és a marketinghez. Ehhez kellett tehát minél több szempár az oldalra.
Hosszú, hektikus előjáték után elnyújtott orgazmus – ilyen a termékbevezetés, ha a Metallica csinálja. De vajon tanulhat a világszerte ismert amerikai együttestől egy magyar kkv, ha termékbevezetésről van szó? Természetesen igen, mutatjuk részletesen a kampányt. 8 év után jelentkezett új albummal a Metallica, a világ, illetve minden idők legismertebb metálegyüttese. Ennek így még önmagában semmi helye nem lenne egy marketinggel (pláne tartalommarketinggel) foglalkozó blogon, de az együttes (stábja) olyat ment marketing terén, ami egyrészt nem hétköznapi, másrészt erősen követendő. Nem kell megijedni, nem fogunk zenei bloggá átalakulni, hiszen ahhoz nem értünk (bár sokan zenével zárjuk ki a külvilágot szövegírás közben), illetve nagyotmondó véleményvezérekké sem szeretnénk válni, van abból elég az interneten. Nem is fogom azt bizonygatni bekezdéseken keresztül, hogy képes vagy te is fél év alatt olyan kampányt csinálni, ami után az egész világ rólad fog beszélni és lesz közel 37 millió követőd Facebookon, mert annyira azért ez sem lenne igaz. Láthattunk viszont olyan elemeket a legújabb Metallica-album promója során, amiket egy csipetnyi kreativitással átültethetsz a saját marketing-, illetve tartalomstratégiádba.
A világ egyik legismertebb együttesének sem árt a még nagyobb ismertség
Hogyan érte el tehát a Metallica, hogy még az is róluk beszéljen az új album kapcsán, aki csak a St. Anger-t és a Master of Puppets-et ismerte eddig? Mi lehet a titka annak az együttesnek, amelyik pár nap alatt elérte, hogy az internet valamennyi csapjából az új albumuk folyjon és tényleg csak nagy szerencsével lehessen a hírük elől kitérni? Teljesen nyilvánvaló, hogy a Metallica – a zenetörténet legsikeresebb metálegyütteseként és a maga közel 100 millió eladott lemezével – bőven nagyobb büdzséből dolgozik, mint amiről a legtöbben valaha is csak álmodni merünk. Ennek ellenére (vagy éppen pont ezért) tetszenek azok a „filléres” megoldások, amelyeket a Hardwired… to Self-Destruct című új lemezük kapcsán kitaláltak a kreatívjaik. A kampány során alapvetően a klasszikusnak mondható elemeket keverték az online marketinggel. Előbbiekkel én nem is szeretnék bővebben foglalkozni, csupán a kampány íve és a különböző elemek időzítése, a kampány egészének a megtervezése miatt fogok róluk említést tenni. Ennek nagyon egyszerű oka van: te, én vagy a magyar kkv-szektor szereplői közül nagyon kevesen fognak együtt dilizni Jimmy Falonnal, vagy zenélni Howard Stern stúdiójában, de erre szerencsére se nekünk, se pedig a világnak nincs túl nagy szüksége.
Persze nem azt mondom, hogy egy ügyes vírusmarketinggel ne juthatnál be a magyarországi fősodratú médiába, vagy akár a tengerentúlra egy jó gaggel, de az egy másik műfaj.
Az új album hivatalosan 2016. november 18-án jelent meg. Igyekeztem összeszedni, hogy mi történt addig a promó kapcsán. Nem volt annyira nehéz – pláne, mert alaposan dokumentálják magukat a saját oldalukon, amit ők blognak neveznek, elképesztő –, mint amennyire tanulságos. Olvasd el az egész eseménytörténetet, hiszen apró kis tanulságmorzsákat rejtettem a sorok közé, no meg így áll össze a kép. Ezt a cikket ne csak átfusd.
A kampány 3 hónapja 10 pontban
1. Idén nyáron, egészen pontosan augusztus 18-án, napra pontosan 3 hónappal a megjelenés előtt a banda bejelenti, hogy jön az új album. Olyannyira jön, hogy novemberben meg is jelenik, megvan a tracklist, duplaalbum, dupla öröm mindenkinek. A bejelentéssel együtt a lemez címadó dalát egy rögtönzött videoklip formájában meg is osztják mindenkivel, nyilván ingyen, hogy minél jobban felcsigázzák a rajongókat. Erről a következő három hónapban lehet beszélni, lehet véleményezni, meg lehet osztani, rongyosra lehet hallgatni stb. Ezzel szépen megágyaznak az új albumnak, a rajongók között természetesen villámgyorsan terjed a hír és a tartalom (jelenleg 22 millió megtekintés fölött jár ez a videó). (Ugye látod az összefüggést a lead magnet és a videoklip között?) A feketeöves fanatikusoknak és a szakmának (naná!) ráadásul egy közel félórás Facebook Live videón beszél Ulrich és Trujillo az új albumról, 787 ezer megtekintésre, 13 ezer hozzászólásra és több mint 3 ezer megosztásra azért ez is jó volt. A Facebook Live közben persze bejelentették, hogy rádión is hallható az új album első száma, amit pár nap alatt több millióan hallgattak meg a Nielsen Music mérése szerint. Itt kezd igazán integrálttá válni a dolog, és még el se kezdtük igazán. A bejelentés és az ehhez csapott tartalom természetesen végigsöpört a világ zenei sajtóján, se időm, se kedvem összeszámolni, hogy hány zenei szakíró véleményezte már ekkor a közelgő albumot (sok). A fenti számok (letöltések, megtekintések, elért felhasználók) alapvetően nem rosszak, és a kampány kezdetekor még csak a hardcore rajongók és zenebolondok figyelemfelkeltése zajlott. (Inboundra és kkv-ra lefordítva: szólsz az evangelistáknak.) 2. A következő lépés természetesen az interjúk, visszaemlékezések időszaka, eközben persze dübörög az éppen aktuális turné promója is, a banda a felszínen, hurrá. A sajtósaik nem győzik minél több zsurnaliszta torkán lenyomni, hogy utoljára 2008-ban volt új album, most pedig rögtön dupláznak – a lényeg, hogy hibátlanul etetik a médiát, foglalkozzanak csak velük. A gyorsan jött plusz figyelmet kihasználva beiktatnak még pár plusz turnékoncertet, nem mintha a teltház nem lenne garantált, de (1) jobb biztosra menni, (2) a dupla hírverés mégis csak kétszer akkora, mint a szimpla. 3. Szeptember 5-én bejelentik, hogy tényleg kész a lemez, kijönnek a stúdióból, ez értelemszerűen újabb lökést ad a kampánynak, a szokásos riportok, és hosszabb, elemző cikkek hetei után pedig szeptember 26-án újabb számmal és videoklippel jelentkeznek Hetfieldék. Rád szabva: kommunikáld a termékfejlesztésed fázisait. (Mi is mutatni szoktunk egy tréningnél előre helyszínt, diasorból részeket, étlapot: ami épp van.) 4. Ezután egy kicsit megint belassulnak (már ami a kreatív részét illeti a kampánynak), jönnek megint a nyilvános szereplések, új turnéhelyszínek bejelentései, nem valami izgi, ha csak a marketinget nézi az ember. 5. Október 24-én meglepik a rajongókat „újalbumos” halloweeni maszkokkal, amelyeket világszerte a kijelölt lemezboltokban lehet átvenni. Lásd a maszkcsodát itt alább (via Metallica). Az ötlet kiváló, bár annyira nem hasított végig a neten, dacára a Twitteren és Instagramon is útjára indított #metallicamask hashtagnek. A mókázáson kívül még valamire azonban jó volt ez a maszkos ötlet: megtudhatta a közönség, hogy október végén érkezik a következő, a sorban harmadik szám az új albumról, amit a maszktulajdonosok 30 perccel hamarabb láthattak, mint a világ maszk nélküli fele. Egyúttal lehet csekkolni, hogy kik a legelvetemültebb rajongók, akik (1) elmennek ezért a marhaságért a legközelebbi boltba, és (2) nem bírják ki azt a 30 percet és nekiesnek a kódjukkal a letöltőoldalnak. (Belépőtermék és tripwire!) 6. Október 31-én tehát újabb videoklippel jönnek ki, de joggal érezhetjük úgy, hogy a hivatalos megjelenésig hátralevő 2,5 hétben azért elvárható egy kicsivel nagyobb pörgés az addigi sablonos PR-hadjárattal szemben. 7. Novemberben láthatóan átveszi a terepet a Metallica Facebook-oldala, ami egyébként is példásan oszt meg mindenféle tartalmakat, ápolja a kapcsolatot a rajongókkal stb. Különösebben meglepőt azonban itt sem húznak (interjúk, visszaszámlálás, turnébeszámoló, koncertbeharangozó, semmi extra), viszont november 16-án este beindul az online metálúthenger, már ami a kampány csúcsra járatását illeti. Ekkor ugyanis kidobnak még egy videót az egyik új számhoz. Rá 2 órára még egyet. És még egyet. Magyar idő szerint reggel 6-ig az összes új dalukat feltolják a YouTube-ra, na nem ám csak úgy statikus háttérrel, hanem mindegyikhez külön klipet forgatva. Természetesen nem olyan komoly munkák ezek, mint a ’90-es évek zenei videói, de ma már nincs is erre szükség. 8. Tehát a Metallica, a világ legsikeresebb, legismertebb, legtöbb lemezt eladó metálegyüttese fogja magát és egy nappal az új lemez hivatalos megjelenése előtt az összes számot feltölti a videomegosztóra, hogy teljesen ingyen hallgathasd. Szokványosnak éppenséggel nem nevezhető húzás ez, pláne annak fényében, hogy idén áprilisban Peter Mensch, a banda menedzsere egyenesen az ördöggel említette egy szinten a YouTube-ot, a 2000-ben kirobbant Napster vs. Metallica harcnak pedig külön szócikket írtak a Wikipedián. Azóta úgy fest, belátták az urak, hogy széllel szemben sokkal nehezebb elvégezni a dolgukat, ezért inkább befogják az online tornádót, és minden korábbinál nagyobb reklámot csinálnak maguknak. 9. A videók annak rendje és módja szerint önálló életre kelnek és futótűzként terjednek a kibertérben, ennek köszönhető, hogy alig egy héttel a hivatalos megjelenés után szinte nincs is olyan ember a világon, aki ne értesült volna az új Metallica-korongról. A csúcson még rátettek egy kisebb lapáttal és kidobtak egy jópofa logógenerátort, ha van olyan ismerősöd, aki csak egy kicsit is szereti a fémzenét, akkor bizonyára találkoztál a napokban a „metalizált” nevével valamelyik közösségi portálon. 10. A továbbiak megint csak a szokásos mederben zajlanak – bár a megjelenés napján élőben streamelt koncert is megér egy elismerő csettintést –, azért érdemes lesz egy év múlva megnézni a lemezeladási számokat. Biztos, hogy nem ez lesz minden idők legtöbbet eladott lemeze, de nem az együttes és még csak nem is a marketingesek hibája lesz, mindkét fél elégedett lehet magával, elég korrekt hírverést csináltak az albumnak.
Hírlevelet írni nem könnyű. Főleg, ha hetente egyet kiküldesz ugyanarra a listára. Hogyan érd el, hogy ne unjanak rád? Hogyan tartsd alacsonyan a leiratkozást, és hogyan érd el, hogy ne legyenek torkig azzal a feliratkozóid, hogy el akarsz nekik adni? Úgy, hogy nem adsz el nekik. Vagy éppen csak mintegy mellékesen teszed azt. Úgy, hogy megleped őket. Úgy, hogy valami hasznosat is adsz nekik. Mutatom, hogyan írtam meg az eddigi egyik legjobb eredményeket hozó hírlevelünket (és persze a pontos számokat is.)
A levél tárgya
Zoli vidéken van, ezért gyorsan küldök neked egy e-könyvet
Itt két fontos dolgot kell megjegyeznem. 1. A tárgy nem tartalmaz valótlanságot. Egy előfizetőnk meg is kérdezte, miért teszünk úgy, mintha Zoli nem tudott volna erről – egyszerűen azért, mert tényleg így volt. Szerencsére van akkora szabadságunk, hogy megtehetjük ezt. Fontos, hogy bármilyen trükkösen fogalmazol is, soha ne állíts valótlanságot. Az ugyanis kiderül, az pedig negatívan csapódik majd le rajtad. A jó marketinges nem hazudik, hanem sztorizik, ezt Godin könyve óta tudjuk és valljuk is. 2. A sztori. „A főnök vidéken van” tippet már ebben a cikkben is olvashattad, most végre nekem is alkalmam volt kipróbálni. Ez egy remek sztori: ha a feliratkozóid megszokták, hogy egy címzettől kapnak egy adott hírlevelet egy ilyen fogással akár megtöbbszörözheted a megnyitási arányt. Ugyanis nemcsak más címzettet fognak látni, egyben egy eleve érdekes történetet sugall maga a tárgysor is. Próbáld ki – hagyd ott a levelezőt valakinek, akiben megbízol a cégben. Mondd meg, hogy írjon egy hírlevelet egy előre megadott témában, majd menjen ki az ő nevével. De figyelj arra is, hogy egy ilyen trükköt nagyon ritkán játszhatsz csak el, ezért valóban jó levélnek kell lennie.
Nemrég videón elemeztem egy rosszul sikerült landing oldalt. Ezt most részletes elemzésben, kibővítve is elolvashatod, mert olyan csodálatos állatorvosi ló, hogy bűn lenne nem belemenni a részletekbe. És stílszerű, hogy a landing page tréningünk napján ilyen kontenttel jelentkezzek. Elég régóta foglalkozunk landing page-ekkel ahhoz, hogy tudjuk: nincs fix megoldás, csak best practice. Javaslatgyűjtemények, amelyeket saját magadnak kell tesztelned és finomítanod. Nem mondhatom meg neked látatlanban, milyen landinget építs, hogy hová rakd a CTA-t vagy mit írj rá. Ezzel együtt vannak olyan szabályok, amelyeket áthágni ha lehet is, nem érdemes. Az előfizetői részben egy olyan oldalt találsz, amely számos ponton hibádzik, és a cikk elolvasása után azt is tudni fogod, hogy te hogyan kerülheted el ezeket a hibákat.
Kezdjük a levéllel
A kérdéses oldal, illetve a hírlevél, melyből az oldalra jutottam, a Cofidisé. Már maga a hírlevél sem szerencsés, ugyanis ezzel a tárgysorral érkezett meg (a spam mappába):
x| Váltsa kedvezőbb kamatozásúra hiteleit!
Nem látom okát, hogy külön meg is jelöljék spamként a levelet, ezzel csak csökkentik az esélyét annak, hogy megnyitom. A tárgysorból is nyilvánvaló, hogy el akarnak nekem adni valamit, de legalább arra koncentrálnak, hogy nekem miért lesz ez jó. Nem tökéletes a megfogalmazás, de bólintsunk rá. Így néz ki a levél megnyitva: Az első hiba: a kép. A dizájn mindig a szöveget kell, hogy szolgálja, ebben az esetben viszont megnehezíti a legfontosabb üzenet elolvasását. „Egyszerűsítse [SAKKBÁBU] adósságait” – megszakít az olvasásban egy tökéletesen indokolatlan illusztráció.
A dizájn és a szöveg kapcsolatáról érdemes ezt a cikket elolvasnod.
A „kisakkozás” erőltetett szóvicce meg is jelenik pár sorral lejjebb, később a landing oldalon azonban már nyoma sincs, vagyis rontja az üzenetegyezést (message match) is. Az is gond, hogy a megszólítás a levél közepére került, de még nagyobb, hogy a features & benefits rész, vagyis a jellemzők és előnyök a CTA utánra kerültek. Az egyetlen, amivel itt nincsen problémám, az maga a CTA. A gomb jól sikerült, csak éppen kétséges, hányan kattintanak rá a szerencsétlen felépítés miatt. Ha hírlevélből irányítod landing oldalra a közönségedet, légy nagyon konkrét. Az üzenet egyezzen, és ne csak a szavak: a képek és a dizájn is.
Ne mutass nekem egy sakkbábut, ha az oldalon nyoma sincs.
Ha kiskutyát mutatsz a levélben, ne macska bámuljon rám az érkeztető oldalon.
Ha a levélben rajzfilmes a stílus, ne fotókat lássak kattintás után.
Emellett kövess egy logikus felépítést. Mintha személyesen beszélnél valakivel: szólítsd meg, keltsd fel a figyelmét, mondd el, miért jó neki, amit kínálsz, majd tégy konkrét ajánlatot. A minimum az, hogy követed az AIDA-modellt. Na de térjünk át a landingre.
Ha egy címben 2 idegen (eredetű) szó szerepel, akkor tudod, hogy a cikk nagyon jó lesz. A sztori ott indul, hogy eszembe jutott, hogy milyen jó volna online marketinget végezni nemcsak ügyfeleinknek, hanem magunknak is. A következő gondolatom az volt, hogy készítsünk egy kvízt. Megírtam a kérdéseket és nagyjából az oldalt, plusz hozzá a több oldalra bontott sales page-t. A fejlesztőnk fölrakta, aztán pihengetett a dolog. Ám amikor megláttam Neil Patel gamifikációs cikkét, akkor tudtam, hogy ezt azonnal meg kell csinálnunk. Megcsináltuk. Mutatom az eredményeket, a felépítést és a kampány tervét – hogy te is megcsinálhasd. Szerintem dobj félre mindent és olvasd el a cikket.
Kezdődött minden egy teszttel
3 egyszerűnek gondolt kérdésre kellett válaszolni, és megtudhattad, hogy felkészültebb vagy-e, mint a marketingszakma. A kérdések az alábbiak:
Mi a tartalommarketing?
Miről szóljon a „Rólunk” aloldalad?
Hány link van egy jó landing page-en?
Kitöltheted a tesztet itt. A teszt elkészítésénél komoly feladat, hogy ne legyen túl könnyű ugyan, de túl nehéz se. A kérdésekre könnyedén tud válaszolni az, aki rendszeresen olvas minket, ergo potenciális előfizető a magazinra – vagy találomra nyomogatta, és pont eltalálta. Az sem túlzás, hogy a marketingszakma 90%-a ezt nem tudná helyesen kitölteni. 2015-ben kijött az ArvaliCom felmérése arról, hogy a cégvezetők és hazai döntéshozók ismerik-e a tartalommarketinget, és nem. A felmérés reprezentativitása kérdéses lehet, ugyanakkor a hazai helyzet nem rózsás. De épp ezért kell a kreatív kontroll a szakma felett. (Heh.) A válaszok helyességétől függően látott az illető ugyanazon az oldalon (ez fontos: nem kell új oldalt betölteni) két továbblépési opciót. Ha 2 vagy 3 helyes válaszod volt, akkor: Ha 1 vagy 0 helyes válaszod volt: Figyeld meg, hogy e pillanatig 104-en megosztották.
Mi történt eddig?
Adott egy kis kvíz, ami igazi látogatómágnes. A kvíz azt ígéri neked, hogy valamit megtudsz magadról, illetve az ember vonzódik a kihívásokhoz – főleg akkor, ha valakinél jobb lehet (itt: a marketingszakmánál). Emlékezz az „Okosabb vagy, mint egy ötödikes?” műsorra, ami szintén nagy siker volt. A látogató megválaszolja a kérdéseket – ha a minimális szegmentálásunk (a kérdésre adott válaszok) alapján célcsoportbelinek ítéltük, akkor a több részre bontott sales oldalra küldtük a látogatót. Ez eddig sima ügy. Viszont ha sok választ rontott el, akkor megtiltottuk neki az előfizetést. A fordított pszichológiát nem kell bemutatnom – megadtuk a másik sales oldal linkjét, valamint a blog linkjét. És kicsit olvastunk a gondolataiban. Szerintem te sem örülsz annak, ha megmondják neked, hogy mit csinálhatsz és mit nem – és tényleg bicskanyitogató az, ha egy cég megtiltja neked a vásárlást (amihez joga van, amennyiben nem állami cég). Tehát ebbe az embertől függően eltérő intenzitású felháborodásba keményen belenyomtuk azt, hogy föl is lehet ám háborodni, hatalmas piros nyíl és Facebook-megosztás. E pillanatig a 3340 egyedi látogató 3,1%-a háborodott föl (vagy találta poénnak, és osztotta meg).
Milyen salesoldalakra mehetett?
Ezeket nem ragoznám túl, mert másik esettanulmányt (és több tesztet) készítünk még arról, hogy ha több oldalra bontod a sales page-t, akkor vajon nő-e a konverziód. A logika:
minden kattintás egy pici elköteleződés, és minél több elköteleződést gyűjtünk, annál könnyebb lesz a terméket is megvásárolni
nem tűnik olyan hosszúnak, tehát nem riaszt el
könnyebb „félúton” vásárolni
Utóbbinál gondolok arra, hogy emberenként eltérő, hogy mennyi információra van szükségünk a vásárláshoz. Van, aki 1 bekezdés után „kész van”, és vásárolhat (ezért ott a gomb) – és van, aki nemcsak végigolvassa az oldalad, de még a neten is utánanéz. A klasszikus megoldás az, ha az oldaladra sok-sok CTA-t szórsz. A mi megoldásunk az, hogy több oldalra bontjuk. Az első oldal.A második oldal.A harmadik oldal.A negyedik (és végső oldal). Ha előfizetőnk vagy, akkor sok újdonságot nem találsz rajta.
A számot nem írtuk el. A felugró ablak hatékony. Nagyon hatékony. A kérdés viszont az, hogy mi a különbség felugró ablak és felugró ablak között? Miért konvertál az egyik 96,5%-on, miért nem hoz érdemi konverziót a másik? A 96,5%-os csoda-pop-upon részletesen megnézzük, hogy mi a titok – és hogyan készíthetsz ilyet te is. A kampány … Read more
Az online marketing abból a szempontból idegrendszer-kímélő sportág, hogy minden véleményt le lehet söpörni tényekkel – hiszen szinte minden mérhető. Lehet, hogy egy megrendelő túl bátornak tartja a landing page szövegezését – egy tesztbe kerül, és kiderül, hogy kinek van igaza. Lehet, hogy a tartalommarketinget, a keresőoptimalizálást, a Facebookot vagy a saját weboldalt éppen temetik, … Read more
Mi lehet nehéz egy apróhirdetés megírásában? Egyáltalán miért foglalkozunk apróhirdetésekkel ezen a blogon? Te valószínűleg online marketinges, cégvezető vagy éppen tartalomkészítő vagy: nem a Vaterán akarsz érvényesülni. A téma fontos, mert jó reklámszöveget írni egy apróhirdetésekhez is épp akkora kihívás, mint egy landing oldalra vagy az AdWordsbe. És a legjobbaktól rengeteget tanulhatsz. Az alábbiak elsősorban az ecommerce vonalon mozgóknak lesznek hasznosak, de ha szeretnél kreatívan szöveget írni, akkor is sokat tanulhatsz.
Az egyedi és kreatív tartalom mindig győz
Nem győzöm hangsúlyozni, mennyire fontos egy webáruház esetében, hogy alkalmazza a történetmesélés fogásait: minden egyes termék kapjon egyedi leírást, amelyben nem csak a tulajdonságokat soroljuk fel. Az ilyen posztok kiváló példái annak, hogy a történet és a jó szöveg ereje mekkora. Virális lett. Legelőször is tisztázzuk: ez nem egy tudatosan megkomponált salesszöveg, hanem egy egyszerű poszt, aminek a hangvételét tökéletesen eltalálta szerzője: hogy mennyire volt szándékos mindez, nem tudhatjuk.
Az viszont tény, hogy a szerző jobb ösztönös értékesítőnek tűnik, mint ebben a szakmában nagyon sok súlytalan szakértő. Utóbbiak remek előadásokat tartanak az elméletről, de világéletükben nem adtak el még egy rozsdás szeget sem – a szerk.
Nézzük a szöveget, aztán a konkrétumokat. Ezt a hirdetést a szerkesztőségben imádtuk:
Specifikációk helyett storytelling
A kocsi tulajdonságairól tulajdonképpen egyetlen sor szól a legelején, ami bőségesen elég is: tekintve, hogy egy tökéletesen átlagos autóról van szó. Agresszíven semmilyen. Olyan ez, mintha egy fehér zoknit vagy egy szürke pólót akarnál eladni. Mégis mit tudsz írni róla? Még száz helyen árulják tökéletesen ugyanazt. Az esélyed a történetmesélésben rejlik. Ezzel növelsz értéket és ezzel pozicionálsz. Ahol egy átlagos hirdetésben azt olvashatnánk, „jó állapotú”, itt ezt találjuk:
első, hölgy tulajdonos. ráadásul orvos. ráadásul az anyám, aki egy karácsonyi ebéd alatt háromszor cserél abroszt, és kábé kétnaponta porszívózik, a kocsi állapota is ennek megfelelő.
Az olyan apróságok, mint anyuka tisztaságmániája, a közönséghez közvetlen, személyes szinten szólnak. Hátteret kap az autó, személyes lesz és átélhető. Továbbá nem leírja azt, hogy milyen tiszta a kocsi, hanem bemutatja és hitelesíti.
Az első hiba: a kép. A dizájn mindig a szöveget kell, hogy szolgálja, ebben az esetben viszont megnehezíti a legfontosabb üzenet elolvasását. „Egyszerűsítse [SAKKBÁBU] adósságait” – megszakít az olvasásban egy tökéletesen indokolatlan illusztráció.
