Vannak nehéz és unalmas témák. Ezekről hálátlan hírlevelezni.
Szerintem egyetértesz velem abban, hogy egy színes-szagos tréning salesanyagait megírni könnyebb, mint egy csomag jegyzettömbről olyan hírlevelet küldeni, amit megnyitnak (és eladásról még nem is beszéltünk).
Egy szövegírótól elvárás, hogy ezekben a témákban is hatékony anyagot állítson össze – ahogy a marketingestől is elvárás, hogy fölépítse az inbound folyamatát egy biztosításnak, illetve ahogy a saleses is megkötött szerződésekkel menjen vissza az irodába.
A vázlatokat már ismered
Ha olvasod ezt a blogot (és követed a téma nemzetközi szakirodalmát, pl. a Copybloggert), és írtál már hatékony hírleveleket, akkor van a fejedben egy kép arról, hogy milyen felépítésekkel érdemes hírlevelet írni.
Gyakorlatilag minden szöveg vázlatosítható.
A vázlat azonban becsapós dolog, mert azt meg is kell töltened jó tartalommal.
És itt szoktak sokan leblokkolni.
Mit csinálunk a szövegíróképzésen? (És miben érint ez téged?)
Mielőtt ezt megtudod, előbb tisztázzuk a képzés létjogát.
Magyarországon nem beszélhetünk kiépült szövegírószakmáról, és piacról fölvenni valakit még fejvadászoknak is komoly kihívás. Tehát képeznünk kell szövegírókat, ezért indult a belső képzés.
Erre a képzésre csak a kollégáink ülhetnek be – tanulnak az újságírók és a szövegírók, egytől egyig kiváló szakemberek, és bent ül például az inbound stratégánk, aki előtte a MOL-nál és a Coke-nál dolgozott.
Ezt nem azért mondom el, hogy szomorkodj, hogy valamiről lemaradsz – hanem azért, mert hamarosan a Marketingszöveg.com előfizetését kiegészítjük több elvégezhető kurzussal, a felépítést és tapasztalatokat pedig erről a belső képzésről is hozzuk.
Tanuljunk meg hírlevelet írni nehéz témáról
Képzeljük el azt, hogy egy irodaszeres cég az egyedi logózott jegyzettömböket akciózza bármilyen okból. (A példa úgy jutott eszembe, hogy épp egy ilyen jegyzettömb volt előttem.)
Ennél hétköznapibb és életszerűbb terméket hirtelen nem is tudok mondani. Ha a jegyzettömbről lehet jó hírlevelet írni, akkor mindenről.
Így néz ki a mi logózott jegyzettömbünk, ami ezt a szövegírási feladatot ihlette:
Hogyan kezdenél neki?
Hogyan tudsz úgy lelkesedni egy jegyzettömbért, hogy az az olvasódra is átragadjon?
Egy nem szövegírással foglalkozó ember egyből a termékkel kezdi.
Valójában a termék a legérdektelenebb rész az egészben.
1. lépés: ki fogja megkapni a levelet? Ő milyen ember, mit tudunk róla, hol dolgozik, milyen apró-cseprő ügyei vannak, mi köze neki a jegyzettömbhöz? Ezeket gyűjtsd össze úgy, ahogy neked kényelmes (fejben, Excelben, stílszerűen egy jegyzettömbre firkálva).
2. lépés: előtte milyen leveleket kapott? Azok kapcsolódhatnak valahogy a jegyzettömbhöz? Volt korábban akció? Ismeri a jegyzettömbünk, tudja, hogy árulunk ilyet? Mindez meghatározza, hogy mennyire kell mélyen belemennem abba, hogy igen, árulunk ilyet.
3. lépés: ezek a levelek milyenek voltak stílusban és felépítésben, akarom-e ezt tartani vagy szándékosan elütök tőle (hogy nagyobb figyelmet kapjon az aktuális e-mail), hatékony volt-e vagy sem?
4. lépés (kulcsfontosságú): miért írok neki épp most a jegyzettömbökről? Kért erről infót? Van valami akció? Tudom róla, hogy rendezvényre megy a közeljövőben? (Mi az e-mailed apropója?) – A képzésen azt találtuk ki, hogy a listát szűrjük le: ki az, aki rendezvényre fog menni, ki az, aki saját rendezvényeket tart, ki az, aki sokat tárgyal – és mindhárom szegmensnek más levél mehet.
5. lépés: mik a jegyzettömb előnyei?
Itt kezdünk el „írni” (legalábbis az üzeneteket itt fogalmazzuk meg).
Nem arról írok, hogy hogyan néz ki a jegyzettömb (őszintén: kit érdekel?), hanem arról, hogy mire használhatja.
Ha megfigyeled, akkor ez a jegyzettömb logózott, fehér, leszakítható a papír. Nem azt írjuk, hogy milyen szép a papír, mert minden papír szép fehér, a nyomtatópapír is. Hanem például azt, hogy:
- Hozzád méltó, hogy az irodádban ilyet adj a tárgyaláson.
- Más érzés úgy menni konferenciára, hogy nem a reklámvackokba írsz, hanem a saját logózott jegyzettömbödbe.
- Ha papírt kérnek tőled, akkor nemcsak felkészültnek tűnsz, hanem profinak.
- Alapvető, hogy adj valamit írni a saját rendezvényeden, az pedig legyen igényes.
- Bár eladni a logó megjelenítésével nem fogsz, de azért vésődjön csak be, hogy ki tartotta a rendezvényt, lássák a logódat, épüljön az a kapcsolat.
- Most őszintén, azért lettél vállalkozó, hogy a telefonszámokat meg a jegyzeteket a SAJÁT papírodra írd föl a saját irodádban a saját logózott tolladdal: ez a jegyzettömb megtestesíti azt, hogy mindezt te érted el, te magad vagy a cég.
- Visszaigényelheted az áfát.
Rendben, és hogyan írj ilyen előnyöket?
Úgy, hogy ránézel a jegyzettömbre, és végiggondolod, hogy az épp célzott embered mire használhatja azt.
- Elképzeled, ahogy áll az irodájában a hatalmas csomagokban a jegyzettömb, majd elképzeled, hogy milyen eseményekre viheti és mikor használhatja fel.
- Beleképzeled magad a helyébe, hogy milyen érzés lehet bepakolni a saját szervezésű konferenciáján a fogadócsomagba azt a jegyzettömböt, amin ott a logója.
- Elképzeled, hogy milyen érzés lehet úgy fogadni a tárgyalópartnert, hogy az asztalon a logózott toll mellett a saját jegyzettömbök figyelnek – szűzies fehéren, tisztán és ízléses stócban.
- Végiggondolod az élethelyzeteket és végiggondolod, hogy mit érez közben – és összehasonlítod az alternatív megoldásokkal (logózott jegyzettömb vs. logózatlan tömb).
A szövegírás nem a szavakról szól. A szövegírás empátiatorna.
Mi például dominóztunk a jegyzettömbökkel, de biztosan vannak nálunk komolyabb üzletemberek:
Az átlagos cég nem így kommunikál
A legtöbb irodaszerestől olyasmit olvasol, hogy a jegyzettömb most akciósan 900 Ft.
A marketingpokolba vezető út árakciókkal van kirakva.
A terméked (itt a jegyzettömb) nem arról a 900 forintról szól, hanem az olvasó cégéről, az igényességéről, valamint a brandjéről, amit kialakít – átalakítjuk egy finom és profi jelzéssé, hogy nem garázscége van, hanem komoly cége.
Nem azért dolgozik olyan keményen, hogy ő vagy tárgyalópartnerei koszlott iskolai füzetekbe jegyzeteljenek egy konferencián zsebre vágott reklámtollal – olcsó kép volna, ha ezt mutatná.
Nem azért tesz bele kemény munkát és sok pénzt a rendezvényeibe, hogy az akármilyen legyen – ha nem ad száraz pogácsát és nem olcsó helyre viszi a vendégeit, akkor alapvető, hogy a jegyzettömb is az övé legyen.
(A föntiek pain pointok.)
Nem győzöm elégszer hangsúlyozni: nem a terméked számít, hanem az ügyfeled. (És az, amit a terméked csinál.)
Megvannak a kommunikációs elemeim. A következő lépés:
6. lépés: milyen ajánlatot tegyek?
Az ajánlat nem azt jelenti, hogy kiírod, hogy mennyibe kerül.
Az ajánlatban benne van, hogy most hírlevélből, az adott csomagban mennyibe kerül… milyen rá a kiszállítás… milyen a garancia… milyen extrákat kap… milyen lesz a csomagolás… milyen kapcsolódó termékeket választhat hozzá kedvezményesen… és csak igent kell mondania.
Az utolsó a kulcs: a listázás (amikor ömlesztve kiírod, hogy mi minden kapható nálad) nem ajánlattétel. Az ajánlat az, amikor úgy kínálod fel az adott terméket, hogy csak igent kelljen rá mondanom (kész a csomag és elém rakod a rendelést).
A kialakításnál figyelembe veszed azt is, hogy hogyan vásárolhat az ügyfeled (amennyiben saleslevelet írsz): válaszoljon a levélre, menjen a landing page-edre, hívjon egy számot stb. Mert külön landing page-re viszed, ugye? Ha egy ilyen hírlevélből a főoldalra vagy a kategóriaoldalra irányítod a látogatód, akkor száradjon el a hírlevélküldőd a marketinghibád miatt.
7. lépésben meghatározod, hogy hogyan kezded el a hírlevelet: mi lesz a megszólítás, mi lesz az első mondat, hogyan érem el, hogy figyeljen?
8. lépésed a tárgymező, amit azért nem tárgyalunk ebben a cikkben, mert itt már megtettük.
Amikor írsz, akkor nem kész szöveget írsz először, hanem üzenetekkel kirakósozol.
Mindig úgy gondolkozol, hogy „itt valami olyasmit kell mondanom a tárgymezőben, hogy a mostani konferenciádhoz a jegyzettömb hogyan kapcsolódik”, és így fested fel először a levél durva skiccét, majd ha a vázad kész, akkor fogalmazod meg normálisan.
Ha úgy ülsz le, hogy első körben kész szöveget írsz, akkor game over – a legprofibb szövegíróim sem kész szöveget írnak elsőre, neked sem fog menni. Stephen King sem ír tökéletesen elsőre, viszont profin szerkeszt.
A végeredmény az volt, hogy 15 perc alatt megírtunk egy olyan hírlevelet, ami bizony sok eladást hozna, és valószínűleg minden irodaszeres „akciós” hírlevelét verné eredményben. A piaci értéke ennek kb. 30 000 Ft + ÁFA.
Így gondolkozik egy szövegíró írás közben. Te hogyan szoktál hírlevelet írni, mi a te gondolatmeneted? Írd meg egy hozzászólásban!
[msz_checklist_59_urlap title=”59 lépéses checklist a tökéletes (és hatékony) hírleveledhez” body=”Nem az számít, hogy elvileg és más piacon mi működik, hanem az, hogy a te listádon a te hírleveidben mi adja el a te termékeidet. Viszont az alábbi lista azonnal megnöveli a hatékonyságodat. Hová küldhetem?” notice=”*A csekklista megrendelésével egyben elfogadod, hogy a továbbiakban e-maileket fogadj a marketingszoveg.com-tól. A további e-mailekről való leiratkozás bármikor lehetséges. Adataidat harmadik félnek nem adjuk ki. Adatkezelőként a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság NAIH-61059/2012. számon tart nyilván minket.” image=”https://kreativkontroll.hu/wp-content/uploads/2016/10/ebook_kep_1.png”]
A Kreatív Kontroll szerzője.
