Ha őszinte vagy magaddal, akkor te is belátod: a legtöbben egy szövegen belül először (csak) az alcímeket olvassák el. Mintha csak tapogatnának a szemeikkel, úgy szkennelik végig a megnyitott posztokat. Néha én is ezen kapom magam, és fogadok, te sem csinálod másképp.

Az alcímek alapján döntjük el, hogy elolvassuk-e az adott szövegrészt vagy sem.

Nézzük meg, hogyan írjhatsz olyan subheadline-okat, amelyekkel az oldalon tarthatod az olvasóidat.

2 dolog, amit tudnod kell az alcímről

Az alcímnek két fontos szerepe van:

• tagol
• felkelti a figyelmet

Emellett képes arra, hogy szórakoztasson, meghökkentsen és kíváncsiságot ébresszen az olvasóban.

Íróként állandó harcot vívunk az olvasó kegyeiért, ezért minden olyan eszközre szükségünk van, amivel rá tudjuk venni őket a tartalomfogyasztásra. Nemcsak az számít ugyanis, hogy milyen jó a szöveged tartalma, hanem az is, hogy milyen könnyű azt fogyasztani.

Az olvasók tökélyre fejlesztették ezt a bizonyos szkennelő (vagy skimmelő) technikát: gyakran 10-20 másodperc is elég nekik ahhoz, hogy felmérjék, mennyire érdekes vagy releváns számukra a tartalom.

Íráskor ezzel a 10-20 másodperccel versenyzel. A kérdés tehát az, hogyan fordítasz át egy szkennelőt olvasóvá.

Ezt se feledd: a SEO megint bekavar

Sok szerző nem adja meg a megfelelő tiszteletet az alcímnek. Ez azért hiba, mert az alcímnek és a különböző címsoroknak (tehát a H1 mellett a H2, H3 vagy H4 tageknek) a keresőoptimalizálásban is fontos szerep jut.

Jó tehát, ha az adott cikk kulcsszava (netán annak egy szinonimája) legalább egy H2 vagy H3 tagben szerepel.

A rossz példa: az egyszerű címke

…amit lehetőleg kerülnöd kell (vagy csak nagyon ritkán alkalmaznod).

Az alcímre az esetek 99 százalékában ugyanaz a szabály érvényes, mint a főcímre (headline-ra): nem egy összefoglaló, hanem egy eszköz, hogy az első mondat elolvasására rávedd az olvasót. Nem az a cél, hogy a lehető legjobban kivonatold segítségével a szöveged tartalmát, nem is a szövegrész címkézésére való.

Mutatok egy unalmas példát, amit ha meglátnék, nem is érdekelne a cikk tovább:

„Az alcím és a blogposztok kapcsolata”

Valóban erről szólhat a szövegrész, de nem kommunikálod, hogy milyen előnyt ad az elolvasása. Keltsük fel inkább a figyelmet így:

„Hogyan segít az alcím, hogy ne pattanjanak le az olvasóid?”

Hiába hosszabb, hiába tűnik első pillantásra bonyolultnak, a második példa valójában hatékonyabb és gördülékenyebb.

A jó recept, amikor alcímet írsz

A tökéletes alcímre a következő 4 tulajdonságból legalább egy, de akár két-három is igaz lehet:

• felkelti az olvasó kíváncsiságát
• meglepetést okoz
• érzelmet vált ki
• személyes a hangvétele

Mindezek mellett tartalmazzon konkrétumot és legyen informatív, ugyanakkor egyszerű és érthető.

Nézzük akkor a legjobb alcímlehetőségeket.

#1: A spoilerveszélyes

Spoilernek hívjuk azt az információt, ami egy film, tévésorozat, könyv fontos csavarját felfedi (tehát lelövi a poént), ami így a tartalomfogyasztási élményt rontja (hiszen előre tudod, hogy meghal a főhős). Az „elrontás” bizonyos esetekben rossz, letöltendővel büntetendő vétek, máskor viszont kifejezetten hasznos.

Például a szövegírásban, amikor íróként gumicsontot dobsz az olvasó elé, hadd vetődjön rá és rágódjon rajta. Persze fontos, hogy ne mindent tegyél rá arra a felkínált tálcára: hagyj a csemegéből a tényleges fogyasztásra is.

A spoileres alcím kvázi incselkedik: elmondja, mit fogsz megtudni az adott szövegrészben, egyúttal megkeresi a legizgalmasabb aspektust, hogy felkeltse az olvasó érdeklődését. Nézzünk egy példát Balázs egyik korábbi cikkéből:

„A jó copy királya: metafora”

Mit látunk? Az alcím felvezeti, mitől lesz jó a copy, de attól még nem kapsz olvasóként 100%-os választ (jelen esetben: az alcím elolvasásától még nem tudod meg, miért olyan fontos a metafora és hogyan használhatod azt). Ahhoz bele kell másznod a szövegrészbe.

#2: A rejtélyes

Avagy amikor nem elspoilerezed a tartalmat, hanem épp ellenkezőleg, homályban tartod és rejtegeted. Ehhez persze támpontra van szükséged, így az adott szövegrészre utalnod kell valamelyest, de a cél szinte mindig ugyanaz: a titokzatosság homályába veszejteni a megoldást, ezáltal felcsigázni az olvasót.

„Jó oka van, hogy ez a módszer a copy királya”

Hogy mi az az ok? Ahhoz el kell olvasni a szövegrészt.

#3: A kérdezz-felelek

„Hogyan segít a jó alcím az olvasók megtartásában?”

Hát így… (és leírod). A módszer hatékonysága annak köszönhető, hogy az emberek szeretnek válaszokat kapni a kérdésekre még akkor is, ha az a kérdés amúgy nem foglalkoztatja őket.

Amikor ilyen alcímet használsz, akkor arra viszont figyelj, hogy ne csak feltegyél egy kérdést, de helyezd azt kontextusba is. A fentebbi példánál maradva például kellett az, hogy megemlítsem: jó alcímet azért kell írnod, hogy az olvasók ne pattanjanak le.

#4: A meghökkentő

Előfordul, hogy a poszt olyan meghökkentő alcímet követel meg, mint amit Balázs használt egy másik cikkben:

„Nem érdekel, hogy te milyen okos vagy”

Miért olyan hatékony ez a módszer? Azért, mert megtöri a mintát és egy kicsit ki is zökkenti az olvasót abból az állapotból, amibe a cikkre kattintáskor került. Nem fogja érteni, hogy mit keres ott egy ilyen alcím, érdekelni fogja a megoldás. Meghökkent.

Alkalmazd bármelyiket is a 4 alcímtípus közül, a lényeg mindig az, hogy próbálj meg hatni az olvasóidra és valamilyen érzést válts ki belőlük. Ha ez megtörténik, akkor szinte biztosan érdekelni fogja őket a folytatás.