A te posztjaidra hányan hivatkoznak?

Lehet, hogy eredeti gondolatokat, ötleteket osztasz meg, de gyanítom, hogy nem használod a leginkább hivatkozott tartalomtípust: a kutatásokat.

Írtam már arról, hogy hogyan válogass adatokat adatvezérelt történeteidhez, és arról is, hogyan formáld ezeket történetté.

Most viszont arról olvashatsz, hogyan készíts saját kutatást és miért is jó ez neked.

Kezdjük is ezzel, hogy fellelkesítselek.

A poszt elszáll, a kutatás megmarad

A BuzzSumo és a Moz közös tavalyi kutatásának hála rendkívül érdekes trendet figyelhetünk meg. Több mint 1 millió cikket és bogposztot elemeztek kifejezetten a megosztásokat és backlinkeket vizsgálva.

Az eredmények egyértelműek: az interneten posztolt tartalmak többsége egyszerűen nem éri el a közönség ingerküszöbét. Nem hivatkoznak rá, nem osztják meg – valószínűleg nem is olvassák.

Nem tartalomsokk, csak magasabb küszöb

Ezen a ponton a tartalomsokk elméletének hívei rámutathatnak az adatokra: „Na ugye, hogy több a tartalom, mint amit képesek vagyunk elfogyasztani!” Ez természetesen igaz, de a tartalommarketing szempontjából csak egyvalamit jelent. Nem azt, hogy nem érdemes csinálnod, hanem azt, hogy csakis a lehető legmagasabb színvonalon.

A belépési küszöb magas, de az emberek ettől még fogyasztanak tartalmakat. A tartalommarketing demokratikus: te is gyárthatsz jobb tartalmat, mint egy multi, és ha ügyesen terjeszted, téged választanak majd.

Ha viszont félflekkes „cikkekkel” akarsz betörni a piacra, valóban falnak szaladsz majd.

Egy 100 ezer posztból álló véletlenszerű mintát vizsgálva az derült ki, hogy a tartalmak több mint 50%-a kettő vagy annál kevesebb Facebook-interakcióval (megosztás, lájk vagy komment) rendelkezik, 75%-ra pedig egyáltalán nem hivatkoznak.

A kutatás (amelyet egyébként tölts le és olvass el te is, mert elképesztően hasznos) kitér arra is, hogy 2 olyan tartalomtípus van, amely kifejezetten valószínű, hogy megosztásokat és hivatkozásokat generál.

• A vélemény-újságírás, publicisztikák, illetve
• a kutatások, az adatalapú tartalmak.

De miért jobb, ha saját kutatást végzel?

Hiszen több energiát kell belefektetned: megkeresni, begyűjteni, feldolgozni az adatokat, legyártani belőle a tartalmat. Arányaiban nagy energiát kell befektetned – a kérdés, hogy megéri-e az eredmény.

A saját kutatás jó, mert valami újat hozol létre: te leszel az adatok elsődleges forrása, így mindenki rád hivatkozik majd, ha kellően érdekesen prezentálod az eredményeidet. Nem más adataiból élsz: mások jönnek majd hozzád.

A kutatással alátámasztott adatok erősítik a hiteledet. Ha a közönséged azt látja, hogy nem csak a levegőbe beszélsz, hanem tudományos módszerrel alátámasztott megállapításokat teszel, komolyabb szakértői brandet építhetsz fel.

Az adatokkal akár az értékesítést is megtámogathatod. Nem titok, mi is ezt tesszük: esettanulmányokkal igazoljuk a tartalommarketing sikerességét annak, aki kételkedik, ahogyan így tesz Neil Patel, Joe Pulizzi és minden profi tartalommarketinges és szövegíró.

Ez különösen fontos akkor, ha piacedukációra van szükséged: nekünk 5 évnyi munkánk van abban, hogy a tartalommarketinget bevezessük a piacra, mert korábban ismeretlen terület volt: alig használta valaki, közülük még kevesebben tudatosan, a legtöbben pedig eleve kétkedve álltak az újhoz és ismeretlenhez.

És persze a leginkább kézzelfogható előny: több megosztás, több rád mutató hivatkozás, több interakció – feltéve, hogy a terjesztést sem hanyagolod el, de erről szó lesz még a cikk végén.

Saját kutatással forgalmat generálsz, megerősíted az oldalad SEO-ját, megerősíted a hiteledet is.

A kérdés már csak az: milyen kutatást végezz?

A saját kutatások típusai

Négy módszert mutatok be részletesen, példákkal megtámogatva, amelyekkel saját adatokat állíthatsz elő és publikálhatsz. Ezek az alábbiak:

Elmondom, hogyan készíthetsz ilyen kutatást és ebből tartalmat.