Százával találunk cikkeket arról, hogyan reklámozhatsz egy e-learning típusú kurzust, de arról szinte sehol nem olvashatunk, hogy miképp használhatod fel a marketingedhez. Éppen ezért mi most csavartunk egyet a dolgon, és nemcsak meggyőzünk arról, hogy érdemes online kurzust indítanod, de még segítünk is ebben a munkában.

Legyen az e-learning is csalitermék!

Röviden az e-learningről

A Wikipédia szerint az e-learning

…minden olyan tanítási és tanulási forma, amiben a tananyag feldolgozásához, bemutatásához digitális médiumokat (például DVD, internet) használunk.

Persze az e-learning alatt a legtöbben ma már az online elérhető kurzusokat értik, amelyek közül a leghíresebb az Udemy, a Lynda, az edX vagy a Coursera. Ezeknek aggregátoroldalként a távoktatás a fő profiljuk,és piacvezetőként az elmúlt években sikeresen leegyszerűsítették a neten keresztül történő tanulást.

Oka van annak, hogy a távoktatás rohamléptekkel fejlődik, illetve egyre népszerűbb a hallgatók körében: az e-learning a felhasználótól csupán minimális (energia)befektetést igényel és nagyobb szabadságot ad, miközben egy jó tananyag könnyedén hűséges követővé alakíthat egy-egy leadet.

Tanterem helyett

Még 5 évvel ezelőtt is elképzelhetetlen lett volna az, ami ma már valóság: már Magyarországról is könnyedén beiratkozhatunk a Berkeley, a Harvard vagy az MIT online kurzusaira. Nemcsak részt vehetsz az órákon, hanem oklevelet is kaphatsz a vizsga abszolválását követően.

A tanfolyamok teljesítése kényelmes, hiszen az anyagok bárhol és bármikor elérhetők és a kurzus elvégzése egyáltalán nem igényel személyes jelenlétet. Az oklevelet pedig elküldik postán vagy e-mailben.

Az én legutolsó élményem Frank Kern egyik workshopja volt, ami egy szombati napon 8 órán keresztül mutatta be, hogy miképp használható fel vevők szerzésére egy szakmai kiadvány. Jól érted, a csalitermékként funkcionáló kurzus arról szólt, hogy milyen hatékony csalitermék lehet egy könyv kiadása.

Miért van szükséged online kurzusokra?

Tegyük fel, hogy a te céged egy nyelviskola. Jogosnak tűnik a kérdés: miért akarnád megosztani a potenciális hallgatók figyelmét egy (ingyenes) online kurzussal?

Folytassuk a sort egy fogászattal, ahol a kérdés ez is lehet: mekkora bevételt eredményez egy ilyen kurzus a rendelőnek? Vagy te épp kézműves termékeket készítesz és azon morfondírozol, hogy miért kéne neked megmutatni a szakmád fortélyait az érdeklődőknek? És egyáltalán: miért tanítaná meg egy étterem, cukrászda vagy pékség azt valakinek, hogyan kell sütni-főzni?

Aztán itt van a Morrison’s esete, ahol nem gondolkodtak el azon, hogy miért jó lerántani a leplet egy jó koktél receptjéről.

Miközben te ilyen kifogásokat gyártasz, egy itthon egyeduralkodóvá váló dokumentummenedzseléssel foglalkozó cég a saját iparágában egyedüliként online elérhető oktatófilmeket, szoftverszimulácókat és elméleti segédleteket tett közzé Magyarországon.

Készítsd el a stratégiát

Egy e-learning-kurzus célja az, hogy a tartalom kíváncsivá tegye a felhasználókat (ha ennél cizelláltabb megfogalmazásra vágysz, akkor nézd meg a klaszterekről szóló cikket). Éppen ezért általában belépőszintű a tematika, vagyis új érdeklődőket célzol meg vele, és mivel csalitermékről beszélünk, ezért javasolt ingyenessé tenni a tanfolyamot. Később persze készíthetsz fizetős tartalmakat, de azok a tölcsér mélyebb pontján lévő leadeket célozzák majd meg.

Az e-learning nem taktikai szintű, hanem stratégiai (akárcsak a tartalommarketing), ezért pontos tervezést igényel, amihez a következőket érdemes figyelembe venni. Veheted ezt egyfajta csekklistának:

1. Mi a célod?

Az első kérdés, amit fel kell tenned magadnak: mi a célod egy ilyen kurzussal?

Például célod lehet:

• Érdeklődők szerzése, például a komplex tanfolyamhoz (nyelviskola)
• Leadek gondozása (fogászat, dokumentummenedzsmenttel foglalkozó cég)

2. Összegezd, hogy milyen témában vagy erős

Mit tanulhatnak tőled a felhasználók?

Nyelvtanfolyamokkal foglalkozol? Miért ne csinálnál egy 5 részes, részenként 25-30 perces alapszintű kurzust azoknak, akik még kezdők és hezitálnak? Vagy haladó szintű, de csak egy apró szegmenst lefedő tanfolyamot (például 3 rész arról, hogyan kell angolul telefonhívásokat lebonyolítani)?

Fogászatként miért ne készíthetnél szájhigiéniás oktatócsomagot akár egyszerű forgatással, amiben pár rövid rész segítségével bemutatod a helyes fogmosási és fogselymezési technikákat.

Egy német piacon dolgozó partnerünk mesélte korábban, hogy Németországban az egyik neki készített cikkünk a második helyen van a találati listán „fogmosás” kulcsszóra. Ezt csak azért írjuk le, mert sok fogászaton hallottuk már, hogy „minek írjunk cikkeket, főleg a szájhigiéniáról, annak úgysincs semmi értelme”.

Nagyon sok író azért ad ki könyvet a „hogyan szereztem X dollárt Y év alatt” témában (méghozzá ingyen), mert ezzel is potenciális vásárlókat szereznek maguknak, sőt sokan tanfolyamot tartanak ugyanezen célból. A személyes brandjüket építik ezekkel a lépésekkel, és nem félnek attól, hogy szaktudást adnak ki a kezükből. Amikor forgatókönyvírást tanultam, akkor az oktató egyszer megsúgta, hogy a hallgatók maximum 5 százaléka fog a jövőben ezzel a szakmával foglalkozni.

3. Szűkítsd a tematikát

Ha megvan a téma, jöhet a tematika.

Képzeld magad elé a következőt: érdekel egy topik, amiről találsz is egy jó kurzust a neten. Előfizetsz rá (akár az e-mail-címed megadásával), majd végighallgatod a tanfolyamot, de a végén rájössz, hogy nem azt kaptad, amit kerestél. Illúzióromboló, és ez nemcsak a tanulási élményt teszi tönkre, de a kurzusért felelő személy vagy cég imidzsét is. Te ne kövesd el azt a hibát, hogy tiszteletlenül bánsz a saját tanfolyamoddal.

Alapvetés, hogy ne kínálj túl sokat, de a tematika és a tartalom legyen vonzó. Azt a színvonalat biztosítsd, ami jellemző rád, és ne menj ez alá az általad támaszott/elvárt szint alá. Kicsit olyan ez, mint amikor egy könyvkiadó ingyen elérhetővé teszi egy regény első 30-40 oldalát. Élményt adnak és megmutatják, hogy mit kap a felhasználó, ha tőlük vásárol.

Gondolj egy tematikára, majd szűkítsd le. Általában túl tág területet akarsz feldolgozni (pl. a szövegírást általában) ahelyett, hogy egy részterületben adnál igazán mély és értékes anyagot (pl. a termékoldalak szövegezéséről).

4. Összegezd az erőforrásokat

Mit tudsz megcsinálni? Mekkora a pénzügyi keret? Mikorra tud elkészülni?

Az ütemezést tedd bele a tartalomnaptáradba.

5. Összegezd, hogy milyen kommunikációs csatornáid vannak

Tudd, hogy hol fogod terjeszteni a tanfolyamot:

• hírlevél
• blog
• vlog
• Facebook
• saját weblap

6. Kutasd le a célközönségedet

Kiknek fog szólni az e-learning-kurzus? Kezdőknek? Haladóknak? Mi az ő legnagyobb problémájuk?

Térjünk vissza egy pillanatra a fogászati példára: nagyon jó ötlet a szájhigiéniás kurzus, de a tapasztalat azt mutatja, hogy a megelőzés kevésbé foglalkoztatja a pácienseket. Annál hatékonyabb lehet ez az ötlet viszont a meglévő páciensek bizalmi indexének javítására, például első kezelés után kiküldött utókövető hírlevélként.

És itt kanyarodsz vissza az első kérdéshez: a célközönséget akkor fogod tudni lekutatni, ha tisztában vagy vele, hogy kinek, mit és milyen célból készítesz. További segítséget a kutatáshoz ebben a cikkben találsz.

7. Mi történik akkor, ha valaki elvégzi a kurzust?

Gondolkodj el azon, hogy mit kap az, aki elvégzi a kurzust. Ez lehet kedvezmény, lehet oklevél, a lényeg, hogy élmény legyen elvégezni a tanfolyamot. Kiváló ötlet a gamifikáció.

Összesítés

Amikor végzel, a következő kérdésekre kell tudnod a választ:

• Mi a célod?
• Milyen kurzust szeretnél indítani?
• Mikor tudod azt megtenni?
• Mi kell ahhoz, hogy határidőben az a kurzus el tudjon indulni?
• Ki felel érte?

A stratégia megalkotásához ezek létfontosságú kérdések. Ha pedig megvan a dátum, akkor elkezdhetsz visszafelé számolni, viszont hagyj magadnak elég időt a gyártásra, mert később látni fogod, hogy ez nem egyszerű feladat.

Jöhet a következő lépés.

Így állíts össze egy online kurzust: 1. Válaszd ki az e-learning-keretrendszert

Vagyis döntsd el, hogy milyen publikációs eszköz segítségével fogod létrehozni a kurzusodat. Ehhez elérhetők ingyenes angol nyelvű oldalak, mint például:

• az LCDS (Microsoft)
• a Smart Builder (Suddenly Smart)
• az Easygenerator
• a Lesson Writer
• vagy a Scratch (MIT Media Lab)

Ezen oldalak nem a magyar közönségre szakosodtak, így például nincs magyar nyelvű menüjük.

Magyar alternatívák:

• a magyar Nexius Learning
• vagy az ingyenes, magyar nyelvű menüvel rendelkező Moodle.

Szögezzük viszont le, hogy ezek kitanulásához és használatához (megértéséhez) tetemes idő kell, ezért lehet, hogy neked egyszerűbb, ha kezdésnek egyszerű videót készítesz, és az anyagokat a YouTube vagy a Vimeo felületére töltöd fel, előbbi esetben nem listázott, utóbbinál pedig titkosított formában.

Itt tudod Vimeón beállítani, hogy csak a jelszóval rendelkező felhasználók láthassák az adott videót.

A Vimeo ebben az esetben egyértelműen jobb választás, hiszen többfajta adatvédelmi opció is választható, így például jelszó megadásához is kötheted a megtekintést. Bátran kövesd az Udemy diavetítős-hangalámondós stílusát, aminek előállításához egy szimpla vágóprogram és jobb mikrofon is elég.

A képformátumban mentett diákat egymás után rakosgatod a vágófelületen, aztán alájuk húzod a narrációdat. A kész videókat feltöltöd a Vimeo.comra, ellátod őket jelszóval, így az anyagot csak az láthatja, akinek te megengeded.

2. Határozd meg részcélokat

Bontsd szét a tematikát: hány részt szeretnél, és az adott részek miről fognak szólni? A felosztás egy Udemy-kurzus esetében például így néz ki, neked is hasonlót kell csinálnod:

Javaslat: a teljes tanfolyam ne legyen hosszabb 3 óránál, és ne bontsd szét 10-nél több részre. Amikor kész vagy a részekre osztással, akkor jöhet annak pontosítása, hogy miről fog szólni az adott rész:

3. Készíts storyboardot, forgatókönyvet

Akkor sincs baj, ha nem tudsz rajzolni, de legyen meg krikszkrakszok és jegyzetek által, hogy az adott részben mi követ mit. Ez már nem tartalomjegyzék, hanem az első piszkozat, amit folyamatosan cizellálhatsz forgatókönyvvé.

Ezeket jegyezd föl:

• mi hangzik el
• mi látszódik (milyen kép, felirat)

Felvétel közben ne rögtönözz, ezért a felmondandó szöveg aprólékosan legyen megírva, és ha ott minden fix, akkor azokhoz már legyártható a képanyag.

A gyártás

Jó oka volt annak, hogy azt javasoltuk, a tanfolyamod lehetőleg videóalapú legyen, hiszen annak könnyebb az elkészítése és könnyebb a fogyasztása. Nézzünk egy példát arra, hogy mire is gondoltunk:

1. Diák, képek késztése

Profi fotós program nélkül is elkészítheted a videóba importálandó képeket. Ehhez a PowerPointot érdemes használni, mégpedig a következő módszerrel:

1. Ha készen vagy a forgatókönyvvel és megírtad a szöveget, akkor készíts egy prototípust .ppt-ben.
2. Ügyelj a diák minőségére, a felhasznált képek jogtisztaságára.
3. Cizelláld a prototípust (tömör, velős legyen, kövesse pontosan a felmondandó szöveget), ha pedig véglegesítetted a kurzust, akkor…
4. …exportáld a .ppt fájlt .jpeg formájában. Mentés másként, majd Fájl formátuma: jpeg fájlformátum.

A diák képként történő mentése után a .jpegeket beimportálhatod a vágóprogramba.

2. Képernyőfelvétel készítése

A videódat feldobhatod azzal is, hogy bizonyos dolgokat (trükköket, sajátosságokat) a képernyőd képének importálásával mutatsz meg. Ha például mi készítenénk online kurzust a YouTube-ra publikálásról, akkor ahhoz szükség volna egy példafiók Alkotói Stúdiójának alapos bemutatására. Ezt megtehetnénk úgy is, hogy levideózzuk a monitort, miközben vadul kattintgatunk az egerünkkel, de valljuk be, ez elég amatőr hatást váltana ki.

Ennél sokkal profibb, ha képenyőfelvétel készítésére alkalmas programot használsz, amellyel rögzíthető mindaz, amit a gépeddel teszel (hova viszed a kurzort, mire kattintasz, mit jelölsz ki). Mi ezeket az alkalmazásokat javasoljuk:

• Snagit
• Camtasia
• Recordit
• Screencast-o-matic

Egy ilyen program akár le is egyszerűsítheti a videó elkészítését, főleg, ha PowerPointban készíted el az előadást. Elég csak elindítanod a képernyőfelvételt és a diavetítést, így előbbivel közvetlenül rögzítheted az utóbbit, amit aztán csak mentened kell.

3. Hang

Mi kell hozzá?

• 1 db mikrofon
• Audacity (ingyenes használható, egyszerűen kitanulható program)

A felvett hangot .mp3 vagy .wav formában kell menteni. Érdemes mindent egy közös mappába tenni, hogy majd könnyen be lehessen importálni a vágóprogramba.

4. Animáció

A videódat feldobhatod animációkkal is, így nemcsak diákat vagy képeket láthatnak a hallgatók, hanem néhány esetben (játékos) mozgóképeket is. Animációkat ezeknek a programoknak a segítségével készíthetsz egyszerűen, gyorsan:

• GoAnimate
• VideoScribe
• PowTon

5. Mi van akkor, ha forgatni kell?

Ha forgatni kell, akkor sincs semmi baj.

A lényeg, hogy ne bonyolítsd túl, Frank Kern például a saját workshopjához egy irodahelyiséget szemelt ki magának, ahová betett egy mágnestáblát, majd a 7-8 órás előadást 6-7 blokkra osztotta. Ezeket letolta a stábbal, majd az utómunka során kialakították a különálló részeket.

De felhozhatjuk a saját példánkat is:

6. A vágás

Ahány vágóprogram, annyifajta módszer és kezelőfelület, az általunk használt Premiere Pro például így néz ki:

A munkafolyamat persze lényegében ugyanaz mindegyik esetben:

1. A kimentett fájlok (képek, videók, audió) beimportálása
2. Ezek vágófelületre történő behúzása
3. A megfelelő sorrend kialakítása (melyik kép, videó követi egymást)
4. A hang szinkronizálása (illeszkedjen az adott képhez az adott szöveg)
5. Folyamatos mentés
6. Véglegesítést követően exportálás

Egy online elérhető videóalapú kurzus ilyen egyszerűen elkészíthető, hogy aztán csalitermékként ott és úgy használhasd fel, ahol és ahogy csak szeretnéd.