Belegondoltál már, hogy az irodalmi mesterműveket hogyan tudják megírni?

Elárulom a „titkot”: nem megírják őket… hanem szerkesztik.

Alapvető különbség van a „megírom” és a „megszerkesztem” között.

Az írásban járatlan ember sokszor úgy tekint az írásra, mint egy lineáris folyamatra, amely során a kész szöveg már elsőre szinte publikálható minőségben születik meg.

Valójában viszont az írás gondolkozás papíron. Adott, hogy mit szeretnél kommunikálni, és addig „legózol” a darabokkal (a struktúra, a bekezdések, a mondatok, sőt egyes szavak szintjén), amíg visszakapod azt, amit mondani akarsz.

Kibányászod a gyémántot.

Az írási minikurzusunk 2. része. Itt találod az elsőt.

Számtalan író (a szépirodalomtól kezdve az újságírókon át a copywriterekig) elsőre nem tud jót írni. Ha elolvasnád az első szövegüket, azt gondolnád, hogy egy nyelvtanból hármas középiskolás vakarta össze. Az ő „titkuk”, hogy kiválóan szerkesztik a saját anyagukat – nem elsőre akarnak jót írni, hanem az ötödik változatra.

A szerkesztés egy másik cikk témája lesz – mert most azt nézzük meg, hogy hogyan írj könnyedén vállalhatatlan első vázlatokat (amelyet aztán publikálható anyaggá szerkeszthetsz).

 

Ne üres papírlappal kezdj

 

Az üres lap bénítólag hat sokakra. Talán rád is.

De mivel olvastad a cikksorozat első részét, így már van egy vázlatod, amit kiegészítesz.

Soha ne üres papírlappal kezdj.

 

Tételmondat, kifejtés, példa

 

Amint megvan a szöveged íve (honnan akarsz eljutni hová, mi a téma és mi az anyagod célja), és van egy (ízlés szerinti kidolgozottságú) vázlatod, akkor kezdjünk el írni egy rossz szöveget.

A javasolt felépítés a textémáidhoz (szövegegység, puritánabbul: blokkok):

1. tételmondat (elmondod a legfontosabb gondolatot, pl.: „a marketing az a tevékenység, amikor 20 000 Ft-os bankjegyeket vásárolsz 10 000 Ft-ért.”)
2. kifejtés (a tételmondatot magyarázod annyi mondattal, amennyi a megértéshet szükséges)
3. példa (egy mondat, egy kép, egy videó – ezt az elemet sokan lehagyják, pedig ez adja az anyagod igazi erejét)

Ha megfigyeled, nem azt mondtam, hogy a bekezdéseidet építsd fel így, hanem azt, hogy a szövegegységeket. Ennek oka az, hogy az online bekezdés rövid, így gyakran egy koncepciót több bekezdésben írsz le. Ha printszöveget írnál, talán egy bekezdésbe szednéd azt, ami online sok kis bekezdés.

Itt van 14 lépés, amelyekkel javíthatod a szövegeid minőségét.

A Copyblogger is írt a bekezdések művészetéről.

A szöveged tehát a kezdő gondolattól a konklúzióig felépíthető ezzel a hármas felépítéssel. Tételmondat, magyarázat, példa. Tételmondat, magyarázat, példa.

Ha még nem olvasatja magát jól az anyag, akkor se aggódj: egyelőre a csontvázat rakjuk össze. Minden átkötéssel, alcímmel és hasonló kohéziós elemmel később foglalkozunk.

 

Miért fontos, hogy úgy írj, ahogy beszélsz?

Javíts ki, ha tévednék, de talán a leggyakoribb „hogyan írjak”-tanács az, hogy úgy írj, ahogy beszélsz.

Igaz is és nem is.

Nyilván a tanács megalkotója nem arra gondolt, hogy a fáradtságtól darabos beszédedet (mely tele van őőő-zéssel, töltelékkel és esetlegességekkel) fordítsd át írásba.

Az élőszó és írás közötti markáns különbségeket a létrehozás adja: az élőszót az előre megírt beszédek és felolvasások kivételével azonnal (vagy szinte azonnal) alkotod meg. Az írást azonban bárhányszor szerkesztheted.

Ezért az élőszó sokszor darabos, tele van töltelékkel és hibával (rossz szót használsz, elrontod a ragozást vagy az egyeztetést stb.) – azonban természetes nyelvhasználhat jellemzi és könnyű megérteni. (Ezzel szemben az írást könnyű addig szerkeszteni, hogy többszörösen összetett mondatok ijesszék el a mégoly érdeklődő olvasót is.)

Tehát (és ezért javasolják az élőszószerű írást) ha írásban szimulálni tudod az élőszó erejét, könnyedségét és természetességét (mínusz a hibák, amiket úgyis kiszedsz), akkor a szöveged:

• érthetőbb,
• természetesebb,
• szkennelhetőbb,
• jobban konvertáló lesz.

Oké, ezt a tanácsot ismered te is.

Hogyan írj úgy, ahogyan beszélsz? Adok 4 megközelítést, hogy kiválaszthasd azt, amelyik a leginkább fekszik neked.

 

1. Amit a csetelés tanított nekem az írásról

 

Az én generációm volt a legelső, akit tinédzserkorában a mainstream internet telibe talált. Elkezdtünk csetelni, majd MSN-ezni.

Tisztán emlékszem a pillanatra (hogy hol voltam és kivel beszélgettem, arra nem), amikor először föltűnt, hogy írásban beszélgetni alapvetően más érzés, mint élőszóban. Nem arról beszélek, hogy az ujjaiddal gépelsz, a monitort nézed és nem hagyja el hang a szádat – hanem arról, ahogyan megszületnek a válaszok a fejedben, majd azokat leírod, elolvasod a választ, ismét válaszolsz.

Valami átkattan.

Amikor élőszót próbálsz írásban lekövetni, akkor először hozzá kell szoktatnod magad, hogy írva beszélgess. Persze ez önmagában nem tesz jó íróvá: a slampos csetelés és Bartis Attila között nagyjából akkora a különbség, mint a részeg szerencsétlen hörgésszerű beszéde és a retorika csúcsa között.

Generációm írásbeli kommunikációján sokat alakított az MSN. A képen én már viszonylag szolid megjelenést preferáltam, akkori barátnőm még szívecskézett. Ne nézz így rám, te is voltál tinédzser.

2. Mondd fel az anyagod, majd gépeld le

 

Tudtad, hogy egy középkategóriás okostelefon ma 900 000 dollár (kb. 260 millió forint) értékű funkcionalitással bír?

És a számítási kapacitás értékét még figyelembe sem vettük. (via Reddit, a táblázatot az Abundance: The Future Is Better Than You Think c. könyvből vették ők is.)

Mindez azt is jelenti, hogy ha a kommunikálás mellett csak zenét hallgatsz és gyümölcspukkasztós játékokkal játszol, akkor az opportunity costod olyan hatalmas, hogy egy vérbeli vállalkozó elszégyellné magát. Szégyellheti is.

Külön applikáció nélkül tudsz hangot rögzíteni. Ergo ha az írás nehezen megy, de könnyen beszélsz egy témáról, akkor vedd magad elé a jegyzetet, és beszélj róla.

Az így készült hanganyagot akár te, akár az ügynökséged (mert egy cégvezetőnek egy fejlődési szint után nem férhet bele, hogy maga gépelgessen le mindent), akár egy munkatársad fölgépeli. Megvan a vállalhatatlan első vázlatod, amit majd szerkesztünk.

(E pillanatban nincs olyan applikáció, ami a magyar beszédet képes megbízhatóan írássá alakítani – amit találtunk, az őrületesen pepecselős.)

 

3. Képzelj el valakit (és írj neki)

 

Szövegírói pályám elején 2 komoly nehézségem volt:

• jó főcímet írni (ne aggódj, veteránok is görcsölnek)
• olyan szöveget írni, ami személyes értékesítés során elhangozna (tehát ami olvasás közben visszaadja azt a közvetlenséget)

A megoldás kézenfekvő: elképzeltem a sales letter írása során, hogy az érveimet egy velem szemben ülő potenciális ügyfélnek mondom el.

Elképzeltem, hogy mit tudnék mondani, amivel a figyelmét megragadhatnám… és fenntarthatnám. Elképzeltem, hogy hogyan reagál a történetre, milyen érvek és előnyök tetszenek neki, mi a reakciója az ajánlatra… és milyen kifogások merülhetnek fel benne.

Tehát fejben nem szöveget írtam, hanem egy tárgyalást játszottam el.

Ha segít, írd ki az olvasód képzelt válaszait.

Például a kifogásoknál és ellenvetéseknél:

• „Miért kerül ez ilyen sokba?”
• „Biztos, hogy beázás ellen is véd?”
• „Ha nem tetszik a termék, visszaküldhetem?”

És válaszold is meg a kérdéseket. Szerkesztés során természetesen a segédvonalként használt kérdéseket kitörlöd.

 

4. Ne írj le olyan mondatot, amit nem mondanál ki

 

No és hogyan találd meg azokat a mondatokat, amiket élőszóban nem mondanál ki?

Egyszerű: olvasd fel a szöveged hangosan.

Nem fejben, hanem hangosan.

Az ok: ha magadban olvasod, akkor a fejedben lévő hang kényelmesen átugorja azokat a részeket, amelyek már ismerősek – tehát amelyeknél sokat gondolkoztál vagy visszamentél szerkeszteni.

A hangos olvasás rákényszerít arra, hogy minden szót kimondj – így pedig kijönnek a nyakatekert mondatszerkesztések és a nehezen olvasható részek.

Ha megfigyeled ezt a részt, akkor ez az előadói stílusommal többé-kevésbé egybevág. Akár előadhattam volna. A célod éppen ez: az anyagod legyen olyan, mintha élőszóban mondanád – különösen az értékesítési szövegeid.

 

Ha így sem tudod megírni az első vázlatodat, akkor 3 hiba lehet

 

Az első: nem raktad bele az időt. Talán mélyen belevésted magadba, hogy te nem tudsz írni, és írás helyett minden mással foglalkozol – csak egy kis Facebook, csak egy kis analitika, csak egy kis cash-flow-tábla, csak egy kis CRM. Ha ennyire nem megy, akkor add ki egy kollégádnak vagy egy ügynökségnek… vagy legyél felnőtt ember és rakd bele az időt.

Az írás munka. Vagy vedd komolyan, vagy delegáld valakinek.

A második: rossz témát választottál. A neked rossz témáról még kutatással sem tudsz beszélni. Válassz egy másik témát.

Ha te nem élvezed a témád megírását, akkor nem várhatod el egy olvasótól sem, hogy élvezze az írásod.

A harmadik: nem végezted el a házi feladatod. Magyarán nem jártad körbe a témát, nem kutattad le, nem írtál vázlatot a főbb pontjaidról. Amíg nem állsz oda a startvonalhoz, addig rajtolni sem tudsz.

Már csak egy kérdés van: ma mit írtál?

Olvasd el a minikurzus első részét is.