Figyelmeztetlek előre: ez egy haladó szövegírói fogás.

Ha most tanulod a szövegírás alapjait, akkor foglalkozz az előnyökkel, az értékajánlatoddal, a hitelességelemekkel vagy épp a főcímed megírásával. Egyrészt ezek az alapok, másrészt ez a taktika könnyen az arcodba robbanhat, ha rosszul használod.

Ám értő kezekben az ellentmondásos állítások és a botrányosság határát súroló kijelentések megadják a hirdetésednek vagy blogbejegyzésednek a kezdeti figyelmet – és ha a figyelem megvan, akkor a csatát félig megnyerted.

És igen, ez a B2B marketingben is működik – talán még jobban is.

*Természetesen mindez legális és ízléses lesz – sőt odáig finomítom a főcímet, hogy valójában az erős és ellentmondásos kijelentések marketingkommunikációs hasznáról lesz szó. No és arról, hogy hogyan építs fel ilyen állításokat.

A botrány szubjektív

Mielőtt az üzleti hasznosságot és a botrányfaragás lépéseit megbeszélnénk, fontos tisztáznunk, hogy a botrányosság és az ellentmondásosság szubjektív – ahogyan a „jó ajánlat” is lehet az (egyik vevő értéket néz, másik rákényszerül az árérzékenységre, harmadiknál a magas ár presztízskérdés), a „megfelelő stílust” is célcsoportja válogatja.

Nézzük meg az alábbi 2 kijelentést:

Lewis Hamilton a legrosszabb bajnok.

A pápa nem katolikus.

Mindkettő erős vélemény.

Ha követed a Forma–1-et (és Hamilton-drukker vagy), akkor az első kijelentést botrányosnak érezheted. Ha egyetértesz vele (vagy hidegen vagy az F1 világa), akkor Facebookon szimplán továbbgörgetsz.

Ha katolikus vagy, akkor a második kijelentésre kapod fel a fejed – ám ha a vallással egyáltalán nem foglalkozol, akkor egy ilyen véleményt tartalmazó főcímet nem kattintanál le.

Tehát egy állítás (legyen az tény vagy vélemény) „botrányfaktorát” az határozza meg, hogy az olvasó:

• érdekelt-e a témában egyáltalán
• és ha érdekelt, akkor milyen véleményen van

A legerősebb botrányosságot azzal érheted el, ha:

• a kijelentésed erős (a „Hamiltonnál vannak jobb bajnokok” gyengébb, mint a „Hamilton a legrosszabb bajnok”)
• az olvasód nagyon érdekelt a témában (a „néha megnézek egy futamot” típusú néző kevésbé kapja fel a fejét, mint az, aki egy évtizede minden versenyt követ)
• az olvasód ellenkező véleményen van

Itt nem tárgyaljuk az undorító, sértő, gyűlöletkeltő (stb.) botrányokozást – ez egyrészt sem nem etikus, sok kategóriája nem is törvényes, szinte egyik sem elfogadható a Reklámetikai Kódex szerint.

Miért óvatoskodunk?

Ha a cikk elméleti bevezetőit átugrod, hogy rögtön a lépésekhez juss, akkor megérdemled, hogy a cégedet PR-katasztrófákkal a földbe döngöld.