Igen.
Ha csak egy gyors megnyugtatásra volt szükséged, akkor neked itt a cikk véget is érhet.
Azonban sablonizálni a tartalomkészítést nem olyan egyszerű.
Ezt a felépítést láttad már (de mit kezdj vele?)
Így néz ki egy jól felépített landing page (kép via VWO):
De lehet, hogy ezt a vázlatot láttad (kép via Unbounce):
És mi is rajzolgatunk ilyeneket:
Ha voltál mondjuk Nebojsa Inbound Marketing Akadémiáján… elolvastad Neil Patel valamelyik útmutatóját… elvégeztél egy online tartalommarketing-kurzust (pl. HubSpot), akkor láthattál már ilyen képeket.
Landing page-nél a vázlat már kialakult:
- Fönt egy főcím, ami visszaadja azt az üzenetet, amire rákattintott a látogató.
- Alatta alcím magyaráz.
- Van egy hero shotod vagy videód jobb oldalt.
- Majd kis dobozban egy űrlapod. Az űrlapra irányítóval mutatsz, a doboznak is van címe, magyarázószövege, illetve call to actionben végződik, és mindez hajtás fölött van.
- A hero shot alatt testimonialok vagy referencialogók erősítik a reklámüzeneted (és a céged) hitelességét, ezek építenek bizalmat.
- A CTA alatt van valamilyen biztonsági elem (adataid nem adjuk ki harmadik félnek stb.).
- Hajtás alatt kezdődik a törzsszöveg egy bekezdéssel, majd van (általában 3 tagú) listában a szolgáltatásod feature-eiről benefit statement.
Leadgyűjtő landingnél ez nagyjából a best practice. Ettől akkor térünk el, ha jó okunk van rá – és jó ok alatt azt értjük, hogy tesztelted a különböző elemeket, és a teszted során a változtatás nyert. (És szignifikáns volt az A/B teszted.)
Nemhogy érdemes vázlatok alapján írni, de kötelező
A vázlat a követhető best practice.
Ha ott a működő gyakorlat, akkor hatalmas (és nehezen megmagyarázható) üzleti kockázat attól radikálisan eltérni (ismétlem: eltérhetsz, ha adatokkal tudod alátámasztani a változtatásod létjogát).
Miért használunk vázlatokat?
Mert az nem elégséges válasz, hogy azért, mert megéri.
1) Azért, mert így felgyorsul a tartalomkészítés. Kérdezz meg egy szövegírót, hogy mikor ír gyorsabban: ha követhet egy vázlatot… vagy ha neki kell kitalálni a felépítést is.
Nyilván a vázlattal.
Ez amúgy a grafikára és a videóra és kb. minden tartalomra igaz: a vázlat, a sorvezető, a template, a minta megspórol egy munkafolyamatot.
(Zárójelben teszem hozzá, hogy ez nem keverendő azzal, amikor anyagot írunk át. A szövegírás nem a leirt szavakról szól, hanem az üzenetről, amit átadsz, az érzésekről, amiket kiváltasz, illetve a gondolatokról, amelyekre az olvasód rávezeted.
Ha ott van 4 oldalnyi valamilyen szöveg, az nem garantálja, hogy a munka gyorsabb lesz: kérdezz meg egy építészt, hogy vajon az segítség-e neki, hogy egy 150 éves düledező házból kell kihoznia a modern passzív házat.)
2) Azért, hogy több ember tudjon együtt dolgozni. Nagy cégnél készítenek több tucat landing page-t vagy több száz termékleírást: gyorsít a folyamaton, ha csúnya szóval egykaptafás minden termékleírás, például mindegyik 5 mondat, amelyből az első mondatod cím, a második kategórialeírás, a harmadik az árat igazolja stb. A grafikus, a tartalommenedzser, a webes, a SEO-s gyorsabban tud dolgozni (aka futószalag).
(A futószalagot pejoratív felhang nélkül, sőt elismeréssel mondom. Anno 1000 cikk fölött írtunk aranyérről és hasonló egészségügyi problémákról, pontosan tudom, hogy mekkora munka ez.)
3) Minőséget emel. Nem kell túlmagyarázni: ha sikeres tesztekből összeállított vázlat alapján dolgozol, akkor jobb esélyed van a jó anyagra.
A szövegírók sötét titka?
Elérhetsz sok olyan könyvet, amelyek sikeres hirdetésekből összeállított szövegelemeket tartalmaznak megfelelő csoportosítással. Itt egy ilyen könyv tartalomjegyzékét látod, ilyen könyvet találsz főcímekből, találsz teljes levelekből is, illetve a legjobb szövegírók (gondolok itt Clayton Makepeace-re, John Carltonra, Gary Halbertre) hirdetéseit összegyűjtve elérheted ilyen könyvben.
Másik könyv a főcímeket sablonosítja, és kis vonallal mutatja, hogy hova írd be a terméked, jelződ, célcsoportod stb.
A rossz hír az, hogy jó magyar könyvről nem tudok, de ez ne zavarjon téged, a marketing anyanyelve az angol (és amúgy sem a konkrét szavak, hanem az üzenet maga számít).
Egy másik anyagban Gary Halbert egy hirdetését alakították vázlattá:
Emellett szövegíróként olvass sikeres hirdetéseket (szerezd be ezt a kiadványt)
Benne van a Wall Street Journal levele, az AmEx híres „quite frankly” levele, a levél, ami a Newsweeket fölépítette, Readers Digest-levelek, Omaha Steaks-levél, Business Week-levél, szóval csupa zseniális klasszikus.
No és gyűjts be minden elérhető hirdetést. (Én pl. minden szórólapot elveszek, a konferenciákon adott fogadócsomagok reklámjait is átnézem. Szövegírónak lenni életérzés, na.)
Mondanom sem kell, hogy a gyűjtésed oka kizárólag szakmai érdeklődésű:
A feladatod ebből a cikkből az, hogy kezdd el gyűjteni a jó hirdetéseket. Hogy ebből hogyan dolgozunk, azt a cikk 2. részében olvashatod majd.
A sablonizálás veszélyei
A template-eknek meg szoktak örülni az emberek: adsz egy csekklistát egy cégnek mondjuk a hírlevélkészítésről, és megörülnek, hogy így könnyebb lesz jó hírleveleket írni.
Valóban könnyebb lesz, de attól még a hírlevelet meg kell írnod.
A vázlat nem fog helyetted gondolkodni és nem írja meg önmagát. Amelyik marketinges pedig ilyesmit ígér neked, az nyilvánvalóan hazudik (vagy hogy mondjuk szépen, megváltoztatja a valóság optikáját)
A vázlat sorvezető, amely garantálja, hogy jó úton jársz. De az úton neked kell végigmenned majd.
Neked van gyűjtésed jó hirdetésekből? Te is szorgalmasan növeled a swipe-fájlod? Oszd meg velünk kommentben!
A Kreatív Kontroll szerzője.
