Te a területedről kivel ülnél le a legszívesebben egy kávéra?

És mit kérdeznél tőle?

A senior szövegírói csapatunk lényegében egyszerre kezdett újságíróként dolgozni több mint 6 évvel ezelőtt, sokan még évekig ebben a szakmában dolgoztunk.

Ez idő alatt jóval több mint száz interjút készítettem – néha naponta többet, máskor úgy, hogy a másik fél Los Angelesből jelentkezett be. Az egyik Kontent-címlaposunk meginterjúvolása közben reggel 8-kor a Media Hungary előző napi bulija után próbáltam magamhoz térni – meglehetősen sikertelenül.

Nem mondom, hogy felgyűlt akkora tapasztalatom, mint aki 40 éve a szakmában dolgozik, de azért elég hatékonyan megtanultam interjúzni – ezt osztom most meg veletek.

Egyébként ezért jó az előfizetőnknek lenni – ezt a cikket is kérésre készítettük, ahogy már korábban is nem egyszer.

Nagyon röviden nézzük, mi haszna ennek.

Miért interjúzz egyáltalán?

Azért, mert a közönséged imádja a véleményvezéreket. Ha jól választod meg az alanyodat, inni fogják a szavait.

Nekünk például tökéletes választás volt Bogár Laci – egy olyan terület felfedezését kezdtük meg vele, amivel korábban nem foglalkoztunk mélyen, és erre az interjú tökéletes eszköz volt.

Ezzel új közönséget is bevonzhatsz, akik korábban az adott szakértőt, véleményvezért eddig is követték. Pláne, ha ő is megosztja saját követőivel.

Emellett egy új hangot is ad, a frissesség kedvezően hat majd a tartalmaidra.

Olvass, kutass mindenhol

Ha jó interjút akarsz készíteni, alaposan rá kell készülnöd.

Én ezt a következőképpen szoktam megtenni.

Akár ismerem az interjúalanyt, akár nem, mindig életrajzokat, biókat keresek róla. Nagyjából feltérképezem a munkásságát, minden fontosabb információt kijegyzetelek. Egy szakmai interjú esetében számít, hogy hol dolgozott korábban, milyen könyvei, egyéb publikációi jelentek meg, milyen eseményeken ad elő és így tovább.

Ha lehet, minden interjút elolvasok, ami az elmúlt 1-2 évben készült az alannyal. A korábbi válaszai egyrészt remek témaötleteket adhatnak az interjúhoz (látni, milyen témákról beszél szívesen, mi az, amiről már kérdezték, de részletesebben is ki lehetne fejteni a témát, az is kiderül, miről nem beszél szívesen).

Értelemszerűen ugyanazt a kérdést, amit korábban már feltettek neki, én később nem fogom – sem őt, sem az olvasót nem akarom redundáns tartalommal untatni.

Elolvasom a megjelent cikkeit, no meg ha van, akkor a könyvébe legalább belelapozok. Megnézem, miket posztol a közösségi médiában. Egy-egy félmondat is remek kérdésötletet adhat.

Magnus Hultmannal például az Internet Hungaryn egyeztettem le az interjút tavaly, ahol a natívról, a publisher universe-ről beszélt. Később az interjúban viszont más izgalmas témákról is kérdeztem, például arról, hogy felváltják-e a marketingeseket a robotok vagy mennyire etikus szerinte a Facebook tartalomajánló algoritmusa – hogy ezek a témák érdeklik, azt mind a LinkedIn-posztjaiból tudtam meg.

Írd le a kérdéseid

A kutatás közben írj le minden jónak tűnő kérdést, ötletet. Ha már mindent átolvastál, ezekből hagyj meg 15-20-at, ennél többre nem lesz szükséged. Ha az alanyod beszédes, akkor 10 kérdésből is összehozhatsz egy tartalmas, 30-40 perces interjút.

Próbálj már előre ívet adni az interjúnak, rendezd össze a releváns témaköröket érintő kérdéseket – ez később segít majd tartani a témát.

Készülj fel rá, hogy a beszélgetés néha nehezen indul – az első kérdésed lehetőleg valami olyasmi legyen, amiről sokat tud és akar is beszélni az alanyod. Kérdezd valamilyen aktuális konkrét projektről, a cégéről, a mindennapi rutinjairól akár.

A Kontent III. évfolyamának 1. számában olvashatod az interjút, amit Neil Patellel készítettem – ez például kifejezetten nehezen indult. Úgy gondoltam, a blogolási szokásairól kérdezem elsőre, mert nagyon érdekelt, pontosan hogyan dolgozik, de erről kevésbé akart beszélni – meg is értem, nála még csak reggel 8 óra volt, míg nálam délután 5.

A második kérdés után ezért témát váltottam – ezt a blokkot egyszerűen átugrottam, a váltást az segítette, hogy láttam magam előtt a korábban leírt kérdéssort.

Térjünk is rá arra, hogyan kérdezz…

Kérdezéstechnika, avagy hogyan ne zavarodj bele

A tényleges interjú soha nem úgy zajlik majd, ahogyan azt előre elképzelted.

Az alanyod lehet, hogy nem szívesen beszél egy témáról, vagy épp ellenkezőleg, túlságosan hosszan sztorizik valamiről, amire egyébként csak két kérdést szántál volna. Vagy egyszerűen teljesen elkalandozik, és valami teljességgel irreleváns dologról kezd el beszélni.

Sok praktikus tanácsot ehhez nem tudok adni, mert meg kell tanulnod, hogyan irányíthatod a beszélgetést, azt pedig a terepen tanulhatod – fel kell ismerned a lélegzetvételnyi szüneteket, ahol közbevághatsz, és azt is tudnod kell, mit mondj, hogy a megfelelő irányba tereld a diskurzust.

A főiskolán tanultam interjútechnikát, de ez is olyan, mint a szövegírás: tapasztalat, gyakorlás kell hozzá. Első interjúim alatt, melyeket az Edupress és az Aktív Szemeszter oldalaira készítettem, nagyon szenvedtem, mert kezdőként nem volt bátorságom alkalmanként félbeszakítani dékánokat, professzorokat – ezért aztán néha az interjúk felét ki is kellett hagynom a kész szövegből.

Mindig készíts hangfelvételt

Mindig.

Ismerek olyan kollégát, aki a telefonon készített interjúkat egyszerűen begépelte menet közben, és olyan szakmabeli legendákról is hallottam, akik egyszerűen beszélgettek egy órát az alannyal, majd emlékezetből híven legépelték az egészet.

Például a Marketing Masters-közvetítésünkben lévő riportot és interjút is helyben gépeltük, hangfelvétel nélkül. Olvashatsz egy kisebb riportot arról, hogy mit csinál egy igazságügyi szakértővel, no meg rövid interjút a Marketing Szövetség elnökével. Ide tessék.

Én magam erre nem vagyok képes, és szeretem, ha valóban pontosan tudom visszaadni az elhangzottakat – emellett később segíthet tisztázni a félreértéseket, ha az alany például nem biztos benne, mit is mondott pontosan.

Magától értetődő, hogy a hang rögzítéséhez mindig előre kell engedélyt kérned. Egyrészt az illem miatt, másrészt pedig azért, mert a Ptk. 2:48. §-ának (1) bekezdése előírja a képmás vagy a hangfelvétel készítéséhez vagy felhasználásához az érintett személy hozzájárulását.

Személyes beszélgetésnél egy mobiltelefon tökéletesen megfelel a feladatra. Amikor naponta készítettem interjúkat, egy igen régi, kevéssé funkcionális céges telefonnal vettem fel a hangot, de még ezzel sem volt problémám. (Na jó, egyszer – amikor a hangfájl sérült és 40 perc csendet vett fel. Ilyen megesik, egy-egy kisebb agyvérzés az újságíró életének szerves része.)

Talán csak arra kell figyelned, hogy ha kávéházban vagy más hasonlóan zajos helyen készíted az interjút, helyezd a telefont kellően közel az alanyhoz.

A Skype-on készült interjúkat én az Amolto Call Recorderrel szoktam felvenni, egyszerű program, jó minőségben és megbízhatóan készít felvételeket, többek között Kádár Timi és Neil Patel interjúit is ezzel vettem fel. A Skype oldalán egyébként találhatsz további ajánlásokat is.

Telefonon készített interjúnál érdemes utánajárnod, hogyan rögzíthetsz – iPhone-on például hírhedten problémás lehet, annak idején én is sokat szenvedtem vele. Néhány tippet a Digital Trendsen találhatsz.

Így szerkeszd készre

Én mindig a hangfelvételből készítem el utólag a végleges változatot – a munkafolyamatom talán furcsa, de előbb egy „nyers” változatot szoktam elkészíteni, lényegében megállás nélkül legépelem a teljes szöveget, amiből egy ilyen dokumentum lesz:

Szövegírói szemnek ez nagyon szép.

Ebből lett végül ez az interjú (megjelent az Aktív Szemeszter XI./2-3. számában):

A végleges szöveg nagyjából úgy készül, hogy az eredeti, nyers szövegből minden sallangot levágunk. Amit az alany mondott, azt soha nem másítjuk meg – legfeljebb minimálisan kozmetikázzuk, de nem a tartalmát.

Ha a logika azt diktálja, esetleg áthelyezünk egy-egy tagmondatot, a szóismétléseket kigyomláljuk, de az elmondottak értelme mindig meg kell, hogy maradjon.

Mutatok egy példát arra, hogyan alakul át az élőbeszéd olvasmányos szöveggé. Az előbbi, példaként mutatott interjúban eredetileg ez hangzott el a beszélgetés során:

„Én személy szerint azt tapasztalom, és Pécs esetében is ezt láttam, hogy az egyetemek nagyon nagy fejlődésen mentek át az utóbbi tíz évben, egészen más most bemenni egy egyetemre, mint tíz évvel ezelőtt. Az látom, hogy rendkívül sok új készülék van, egyetemek vannak – ez igaz Pécsre is, Debrecenre, a budapesti egyetemekre.”

Ha a szöveg kicsit összefüggéstelen, csapongó, ha egy-egy tagmondatot vagy kifejezést rossz helyre szúrunk be, élőbeszédben nem szúr annyira szemet. Leírva viszont igen, ezért ez a két mondat például így alakult át:

„Az én személyes tapasztalatom, hogy az egyetemek nagyon nagy fejlődésen mentek keresztül az utóbbi tíz évben. Egészen más most bemenni egy egyetemre, mint tíz évvel ezelőtt, és ez igaz Pécsre, Debrecenre, a budapesti egyetemekre is.”

Látható, hogy a szöveg értelme semmit nem változott. Kikerült két szükségtelen tagmondat, egy szóismétlés, kicsit megváltoztattam az elején található kifejezést. Minimális szövegkozmetika, de a végeredmény sokkal gördülékenyebb.

Amivel viszont bátrabban játszhatsz, azok a kérdések.

Persze itt sem írhatod át teljesen, ami elhangzott – sokszor azonban jobb lesz a szöveg attól, ha utólag kicsit a válaszhoz idomítasz egy-egy kérdést, és ezzel fenntartod a konzisztenciát. Ha eredetileg mást kérdeztél, mint amiről a válasz nagy része szól, megzavarhatja az olvasót az eltérés, de ha pár szót megváltoztatsz, természetesebb érzetűvé teheted utólag.

Pam Didnernek például eredetileg ezt a kérdést tettem fel a Kontent III. évfolyamának 4. számához készült interjúban:

„How can any business maintain a content strategy long term? How can they find new and new topics, new stories to tell?”

A végső változatban ezt egészen kicsit átalakítottam a válasz fényében, mivel ő nem a storytellingre, hanem a gyakorlati kérdésekre fókuszált, az olvasóban pedig nem akartam zavart kelteni, hiszen alapvetően mást várt volna a választól, ha az eredetit hagyom meg:

„A gyakorlati oldalról hogyan tartható fenn hosszú távon egy tartalommarketing-stratégia?”

Szóval kivel interjúznál?

Egy szakmai interjú, egy véleményvezér szerepeltetése mindig jót tesz a brandednek. (Na jó, szinte mindig, ha nem egy túlságosan ellentmondásos szereplőről van szó – viszont a megosztó figura előnye, hogy a hatalmas publicitás garantált.)

Te készítettél már szakmai interjút? Linkeld be kommentben! Elmondjuk a véleményüket, talán még meg is osztjuk, ha kiemelkedően jó lett.