A Privatbankar.hu tartalommarketing-sorozatot indít, engem pedig megtiszteltek azzal, hogy szakértőként kérdeztek egy interjúban. Az interjú hasznos lett, és szeretném, ha 1 év múlva is rátalálhatnál és a tartalommarketinges erőfeszítéseidet segíthetném e tippekkel. Ezért az utánközlés.

Az interjú eredetileg itt jelent meg: Így lehetsz sikeres a saját blogoddal.

Nem kell hozzá mágia, hogy a céged vonzó módon szólhasson közönségéhez a tolakodó reklámok helyett – véli Sipos Zoltán, a Privátbankár.hu tartalommarketing-szakértője, aki havonta jelentkező cikksorozatunkban segíti a vállalkozók eligazodását a tartalommarketing új és izgalmas világában. Sipos Zoltán a tartalomstratégiák kidolgozásával foglalkozó Kreatív Kontroll Kft.ügyvezetője emellett pedig a marketingszöveg.com blog szerzője: feltett szándéka, hogy Magyarországon is meghonosítsa a tartalommarketinges szemléletet, egyre több céget rávezetve arra, hogy lehet értékkel reklámozni.

Privátbankár.hu: Tartalom mindenkinek?

Sipos Zoltán: Az első beszélgetésünk alkalmával arra keressük a választ, hogy mely cégnek érdemes foglalkoznia a potenciális vásárlók számára hasznos tartalom előállításával, és ha erre adja a fejét, hogyan kezdjen hozzá? Sokakat visszatart az, hogy nem tudják, merre és milyen témákhoz nyúljanak ezzel a régi-új szemlélettel.

A tartalommarketinget jobban is megismerheted korábbi cikkünkben, mostani interjúnk pedig segít eldönteni, hogyan vedd kezedbe az irányítást és adj vásárlóidnak értékes információt.

Valóban igaz, hogy mindenki képes saját cégéről minőségi tartalmat előállítani?

Részben igaz.

Kell hozzá egy alapvető igényesség, továbbá az a szándék, hogy értéket adj és valódi kérdésekre válaszolj. Ha van időd és energiád, akkor készíthetsz minőségi tartalmakat – ez nem az újságírók, vloggerek (stb.) privilégiuma. A YouTube legnagyobb sztárjai amatőrként kezdték, majd beletanultak. Tucatjával ismered azokat a cikkeket, melyeket nem újságíró vagy profi blogger írt (profi alatt azt értsük, amit a szó jelent: ebből él), mégis villámgyorsan elterjedtek, mert eltaláltak egy fontos témát.

Azonban a tartalomkészítés önálló szakma. Felépíthetsz a kertedben egy úszómedencét, ha utánaolvasol alaposan és van némi kézügyességed – de egyszerűbb megbízni egy kivitelezőt.

Ha a piacod nagyon kompetitív és a konkurenseid profi tartalomkészítőkkel készítik az anyagaikat és még a publikálásukat is percre pontosan belőtték, akkor nincs választásod, ha versenyben szeretnél maradni: bízz meg te is profi tartalomkészítőket.

Három választásod van, ha elkezded:

1. csinálod, de nem tanulod igazán – így mindig sufnituning lesz egy kicsit
2. csinálod és beletanulsz – sok-sok idő alatt megtanulsz egy új szakmát
3. felveszel valaki(ke)t vagy kiszervezed

A 21. században élünk. Feltételezem, hogy nem magadnak szövöd a ruháidat (pedig megtehetnéd), nem te csinálod a könyvelésedet (hanem a könyvelőd), nem te hurcolod a leveleidet (hanem a posta).

A sarki zöldségesem és az óriásvállalat ugyanúgy tud profitálni belőle?

Mindkettő emberekkel kommunikál. Ha elfogadjuk, hogy minden vállalatnak szüksége van marketingre - márpedig elfogadjuk -, akkor minden vállalatnak szüksége van tartalommarketingre is – ez ugyanis egy marketingkommunikációs szemléletváltás. Szemléletváltás azért, mert ugyanazokat az üzleti célokat érjük el tartalommarketinggel, amelyeket régen reklámmal értünk el, csak más az útvonal, más a tartalom, más a csatorna.

A többség bezárja a reklámokat, de keresi a tartalmakat? Akkor reklám helyett tartalmat készítek.

A szórólapok 98%-át kidobják, de Facebookon követik a kedvenc cégeiket? Akkor szórólap helyett social mediára költöm a büdzsém.

Van egy csomó kérdésük, amelyeket Wikipedián találnak meg? Akkor írok hasznos cikkeket, és inkább én adom meg nekik a válaszokat.

Tehát olyan marketingkommunikációt csinálok, ami a megváltozott vásárlói útvonalakba beleillik, sőt keresik az emberek.

A sarki zöldséges pl. regisztráljon Google Mapsre és tegye magát megtalálhatóvá. Ezután készítsen cikkeket zöldséganalfabétáknak – pl. nekem –, amelyben bemutatja, hogy a fura nevű zöldség finom, ilyen és ilyen tápértéke van, ilyen és ilyen receptekben szerepel, általában ennyibe kerül kilója és így tovább.

Melyek azok a kérdések, amelyeket mindenképp tegyünk fel magunkban, mielőtt tartalom előállítására adjuk a fejünket?

2 kérdéscsoport van. Az egyik a „ki csinálja”, a másik a „mit csináljunk”.

Ki csinálja?

1. Van erre időm? Költséghatékony, ha ezzel foglalkozom?
2. Ha van, akkor tudok rendszeresen tartalmakat készíteni, azokat publikálni, majd elemezni?
3. Milyen minőséget tudok készíteni? A cégem mikor jár jobban: ha én írom meg (megspórolva a tartalomkészítést) vagy ha szakemberekre bízom?

Mit csináljunk?

Itt a tartalomra gondolj úgy, mintha terméket fejlesztenél, majd azt bevezetnéd a piacra. Olvasni igét használok, mintha cikk készülne, de ez behelyettesíthető más tartalomtípusokkal is (mit nézne, mit hallgatna stb.).

1. Ki az ideális olvasó?
2. Mit szeretne olvasni?
3. Miért olvasná el azt, amit írok?
4. Hogyan segíthetem őt a vásárlásban?
5. Hol szeret olvasni és milyen formátumban?

Segíteni fog a marketingszoveg.com cikke, amelynek segítségével részletesen megtervezheted a tartalomstratégiádat.

Hogyan vágjunk bele? Írjak, fotózzak, vagy egyből vlog? Mi alapján dönthetem el, hogy az adott tartalom bejöhet majd a célcsoportomnak?

Ne tegyél erőszakot magadon: ha van olyan műfaj, amit imádsz és jól csinálsz, akkor preferáld azt – érződik, ha valamit muszájból csinálsz.

A siker legalább 3 rétegű: empátia, piacismeret és visszajelzések.

Empátia, hogy a célcsoportod cipőjébe bújva gondolkozz el azon, hogy téged milyen tartalmak érdekelnének, mire keresnéd a válaszokat, hol keresnéd azokat, milyen stílust szeretnél.

Piacismeretet feltételez az, hogy tisztában vagy az uralkodó trendekkel, népszerű oldalakkal, gyakori kérdésekkel, kulcsszavakkal, fontos Facebook-csoportokkal – tehát látod, hogy hol milyen anyagok lesznek sikeresek.

A visszajelzés pedig a legértékesebb e három közül. Mindig a piacod dönt. A stratégiádnak és a tartalmadnak nem elvileg kell működnie, hanem a gyakorlatban. A már publikált anyagok kirajzolják, hogy mire kattintanak, mit meddig olvasnak stb.

Minél több a tartalom, annál jobb? Hol és hányszor jelenjek meg? A saját blogom naponta frissüljön?

Minőség > mennyiség. Többet ér egy kiváló cikk, mint 10 olvashatatlan.

Nincsenek általános jó válaszok arra, hogy mit, milyen gyakran és hova posztoljunk. Látatlanban azt sem lehet megválaszolni, hogy „hány lóerős a legjobb autó”. A legjobb autó kinek? Városba teljesen felesleges egy 600 lóerős sportkocsi, mert kihasználhatatlan és csak eszi a benzint – de a versenypályára nem mész a 100 lóerős családi autóddal.

A túl sok tartalom még árthat is. A nyilvánvaló ártalom az, hogy a rossz minőségi mutatók, például a kevés idő az oldalon, vagy a magas lepattanás rontják a rangsorolást. A kevésbé nyilvánvaló hatásokról itt írtunk részletesen.

Próbálj ki minden csatornát, amelynek értelme is van - értem ez alatt, hogy ha egy csatornáról nyilvánvaló, hogy a célcsoportod még csak nem is ismeri, akkor azt nem kell kipróbálnod. Próbáld ki a csatornákon a különböző posztolási gyakoriságot. Próbálgasd a különböző tartalomtípusokat.

Idővel látni fogod, hogy melyik az a 2-3-4 csatorna, ahol a kommunikációdba befektetett energia megtérül (ROI) és az eredmények pozitívak – ide több erőforrást csoportosítasz át a rosszabb csatornákról. Látni fogod, hogy mely időpontok működnek a te célközönségednél, mikor a legnagyobb az elérés. Látni fogod, hogy mely tartalmakra reagál a piacod a legjobban – ezekből készíts többet.

A folyamatos tesztelgetés nem megspórolható, mert nem vagy okosabb a piacodnál. Trendkövetéssel, rendszeres auditokkal, konkurenciaelemzéssel, stratégiakészítéssel, piackutatással a tanulási görbe lerövidíthető, de a hatékony cég folyamatosan tanulja a piacát – és ha úgy látja, hogy a 3 éve bevett posztolási gyakoriság már túl alacsony, akkor megnöveli azt.

Stratégiát még nem tud a vállalkozás kidolgozni, de a semmi mentén sem akarja puffogtatni a posztjait. Mi az a maximum öt aranyszabály, amelyek alapján érdemes tervezni a megjelenéseket?

1. Csak akkor publikáld, ha minőségi. Ne járasd le a cégedet vacakkal, ne rombold a keresőpozícióidat netszeméttel.
2. Menj a „majdnem biztos sikerre”. Ez csatornakiválasztásra vonatkozik: nem kell marketingesnek lenned, hogy tudd, hogy Facebookon kommunikálnod kell. Ha pedig posztot írsz, akkor válassz olyan témát, amivel nem lőhetsz mellé (folyamatosan 10 kérdés ismétlődik az ügyfélszolgálaton? válaszold meg őket), és kövess egy olyan posztvázlatot, amely már bizonyított
3. Kérdezd meg a célcsoportodat, hogy miről olvasnának. Ez üti a gondosan megtervezett, ám félrecélzott stratégiát.
4. Kísérletezz váratlan dolgokkal. A posztjaid többségénél célozd meg a gyors sikereket, de időnként próbálj ki merész témát, merész stílust, vagy épp írd le azokat, amelyeket „mindenki tud” a piacon, de senkinek nincs bátorsága felvállalni. A virális terjedést folyamatosan kutatják a szakemberek, kb. ez a „legbiztosabb” „receptje” (nagyon erős az idézőjel – a viralitásnak nincs receptje).
5. Végig arra gondolj, hogy ez téged érdekelne-e. Elolvasnád? Megosztanád? Kíváncsi lennél erre a cikkre itt és ilyen stílusban? Ha nem, akkor ne publikáld.
6. Legyél személyesebb. Szólítsd meg az olvasódat, mert neki írsz, neki segítesz. Legyél a mostaninál jóval közvetlenebb, megközelíthetőbb, és ne ijedj meg a saját stílusodtól. Ezzel a tanáccsal nem lövök mellé: a cégek többsége elbújik a vállalati stíl mögé – amit te is unsz, én is unok, mindenki un.

Tetszett az interjú? Oszd meg, hogy másoknak is tessék.