Te igazi marketinges vagy? Mennyit tudsz a tartalommarketingről? Zolira vagy egy ananászra hasonlítasz jobban?

Ha számszerűsíteni tudnám neked a válaszokat, kitöltenéd a kvízemet, ugye?

Persze, hogy ki. Az alábbi cikkben azt mutatom meg neked, miért és a funneledben pontosan hol hasznos neked egy kvíz, és hogyan állhatsz neki, hogy te is alkoss egy sajátot végre.

Ha előtte szeretnéd tesztelni magad, akkor Tudd meg, felkészültebb vagy-e mint egy átlag marketinges! Ez a mi saját kvízünk. Menj, csak 3 kérdés az egész, megvárlak.

Mi a célod?

Elsőként azt kell eldöntened, hogy mi a célod a kvízzel. Alább látni fogod, hogy leginkább a tölcsér elején van haszna, ez viszont még nem egyértelműsíti a szerepét.

Használhatod…

• Leadgyűjtésre.
• Forgalomgenerálásra egy bloghoz.
• Forgalomgenerálásra egy landing page-hez.
• A branded promótálására, építésére.
• Közösségi megosztások szerzésére.

Ezek közül néhányról részletesen is írni fogok. Jelenleg a célod az, hogy egyértelműen eldöntsd, mire használod majd, mert ettől függ a kvízed tartalma és kimenetele is.

Mielőtt elmerülnénk abban, milyen kvízt érdemes készítened, beszéljük meg, hol használd.

A kvíz helye a funnelben

A kvíz egyszerű interaktív tartalom. Lehet hosszú, lehetnek a kérdések komplexek, de a folyamat egyértelmű. Válaszokat adunk kiválasztással, majd valamilyen eredményt kapunk cserébe.

A marketingszakemberek többségének (69%) a tölcsér elején, a TOFU szakaszban a leghatékonyabb ez a formátum.

Mondok egy példát, hogyan használhatod ezt jól. Egyik ügyfelünk ékszerekkel, kiegészítőkkel foglalkozik, webáruházat üzemeltetnek.

Készítettek egy kvízt, amelyben azt kell kiválasztanod, adott termékek közül melyik tetszik a legjobban, melyik illik hozzád leginkább, ez alapján pedig kapsz egy értékelést, hogy négy alapvető személyiségtípus közül melyikbe vagy sorolható. Nincs sales, nem akar azonnal berántani, sem a zsebedbe nyúlni, egyszerűen mond valamit rólad.

Ezután olyan tartalmakra irányít át a funnel, amelyek az egyes személyiségtípusoknak megfelelően adnak tippeket öltözködéshez, kiegészítők kiválasztásához, vagyis a fókusz még mindig rajtad van.

A leadszerzésre ez nagyszerű eszköz, hiszen az eredményekért cserébe kérhetsz e-mail-címet – azt tanácsolom azonban, hogy ezt már előre tudasd. A gyakorlat nem általános, és engem személy szerint rendkívül irritál, ha tíz percig töltök egy tesztet, aztán kiderül, hogy csak akkor kapok eredményt, ha megadom a címem.

Persze, ilyenkor életbe léphet az IKEA-hatás: ha fél órát szánok mondjuk egy intelligenciatesztre, akkor már nem pazarlom el ezt az időt. De negatív élményt fogok társítani a kellemetlen meglepetéshez, hogy nem azonnal kapom meg a kiértékelést (illetve nem számítottam arra, hogy e-mailt kell majd megadnom).

A másik kulcs, hogy mekkora értéket adsz.

A Mensa IQ-tesztjének például szívesen megadok egy rakás adatot, egyrészt azért, mert pontosabb eredményt kapok így, másrészt azért, mert egy hiteles, megbízható brand áll mögötte.

De ha egy ismeretlen brand 3 kérdésből álló tesztjére kattintok a Facebookon, amiből csak annyit tudok meg, hogy inkább hasonlítok Jonah Hillre, mint Ryan Goslingra, ez minimális pluszt ad az életemhez.

A MOFU és BOFU szakaszokban én már nem használnám a kvízt: ekkor már más a leaded szándéka, már ismeri a termékeid, van vásárlási szándéka, már a választás felé tendál.

Az Outgrow felhoz néhány példát arra, hogy ilyenkor milyen kvízt használhatsz, ezek viszont szerintem már egyértelműen kalkulátornak számítanak, ami bonyolultabb ügy egészen más céllal. (Pl.: „Mennyibe kerülne felújítani a tetődet? Mennyit takaríthatsz meg, ha mi építjük újjá a tetőd?” Ez nem kvíz, ez szinte már egyedi ajánlatkérés.)

Ha más rendszert használsz, például a szándék alapú szegmentálást, akkor is láthatod, hogy a kvízek egyszerű interaktív tartalomként a folyamat legelején, a SEE klaszterben kapnak helyet.

A kvízed megalkotása