A generációk nemzetközi elnevezései és a különböző korcsoportok 10-20 éves születési időszakokra bontása nem újkeletű szokás. A pszichológusok és szociológusok hathatós megfigyeléseinek és tapasztalatainak köszönhetően egyre népesebb az a tábor, amely személyes vagy üzleti célból szeretné jobban megismerni a célközönsége természetét. Ha célközönségre szabott értékajánlatokban és tartalmakban utazol, akkor te is közénk tartozol. Ezért érdemes megismerkedned a generációs marketing idáig kissé lebecsült területével.
A generációs marketing fogalma nem más, mint ezen ismeretek felhasználása a kommunikáció és a marketingstratégia megalkotása során. Semmi új nincs ebben? Talán… Végül is lassan 200 éve lesz annak, hogy megismertük a szlogent: A népnek, a népről, a nép nyelvén.
Egy fontos különbség mindenképp említésre méltó napjainkban. Az információtechnika megjelenésének és globális elterjedésének óriási jelentősége van abban, hogy Petőfihez képest olyan végeláthatatlan adattal, ezzel párhuzamosan annyira eltérő forrásokkal és fogyasztási szokásokkal találjuk szembe magunkat a virtuális terekben.
Ezt a ránk zúduló információhalmazt lehetetlen volna úgy megfogalmazni, hogy mindenkit megszólítson egy közös nyelven. Pont ezért van szükség arra, hogy jobban megismerd a célcsoportod mozgatórugóit, hiszen ők azok, akikkel szóba szeretnél elegyedni.
A C-generáció több egyetlen korcsoportnál
Azt a 2020-as évek elején is nehéz lenne megválaszolni, hogy Petőfiék, vagy mi vagyunk-e elégedettebbek az életünkkel. Emellett arra a kérdésre is keressük még a választ, hogy mi történik azokkal a gyerkőcökkel, akik az ovis szünetekben már a saját telefonjukkal játszanak.
Mindenesetre egyre több eszköz és egyre több idő az, amit a C-generáció az internetes oldalak használatának szentel. Ráadásul a C-generáció megtévesztő módon nem egy korcsoport! A C-sek közé sorolható mindenki, aki valamilyen okból kifolyólag folyamatosan képernyő előtt éli az életét. Te és én, a szüleid, nagyszüleid, a munkatársaid, és persze a gyerekeid, ha számottevő időt töltenek el az okostelefon, a tablet vagy épp a laptop képernyője előtt.
Azonban fontos különbség, hogy azért, mert valaki a munkahelyi platformokat használja, még nem válik rögtön „C-generációssá”. Sokkal inkább azok alkotják ezt a csoportot generációs marketing szempontból, akik napi szinten késztetést, vágyat éreznek arra, hogy megnyissák az üzenőfalakat, a social media világában is részt vegyenek, és emellett pedig a virtuális és digitális valóságban tevékenykedjenek.
Okos eszközöket, okos otthonokat és automatizált rendszerek sokaságát működtetik maguk körül. Egyre többen olvasnak és írnak csak és kizárólag az online térben. A kikapcsolódásuk, szórakozásuk helye is gyakorta az internetes oldalakra, videómegosztókra, hírportálokra, webshopokra, blogokra korlátozódik.
Mi a helyzet a hagyományos generációs felosztással?
Felmerülhet a kérdés, hogy mégis mi értelme van egy újabb csoportnak, ha így is megvan már a veteránok (1920-1930-as születésűek), a baby boomerek (1940-1959 között születettek) közössége, valamint az X-generáció (akik ma 38-61 évesek), az Y-generáció (a mai 27-37 éves korosztály), illetve a Z-generáció tagjai 12-26 évesek tagjai is képviseltetik magukat.
Rajtuk kívül nem szabad elfeledkezni a 2010 után születettekről sem, őket Alfa-generáció névre keresztelték és még jópár évig az iskolapadot, illetve kisebb-nagyobb lelkesedéssel a telefonjuk kijelzőit koptatják. Lássuk be, nehéz feladat lenne, minden egyes csoport számára egy-egy egyedi megfogalmazást, egyedi reklámot, egyedi leírásokat elkészíteni.
Nagyvonalakban azonban nem árt ismerni a korosztályos felosztást és a fordulópontokat, amelyek körülhatárolják a gondolkodásmódjukat és az információtechnológiai fejlődésüket. A C-generáció hívószavai a „connected”, a collaboration, de egyes vélekedések szerint a „community” és a „computerized” is megállja a helyét.
Mindegyik megfejtésnek van igazsága a jelentésben, miszerint ez a csoport életkortól függetlenül „kapcsolt” felhasználó. Ez a pszichográfiai kifejezés tehát nem az életkort, hanem attitűdöket, személyiségjegyeket, életstílusokat igyekszik közös nevezőre hozni.