Gyakran láthatsz olyan túlhájpolt cikkcímeket, amelyek azt ígérik, hogy beavatnak a sikeres marketing szövegírás 8 lélegzetállító titkába, illetve az értékesítési szövegírás titkait tudhatod meg... vagy az önmagukat megnyitó tárgymezők titkát... vagy a tartalommarketing titkait.

Aztán 10 esetből 9-szer a cikk összes „titka” ugyanaz az évek óta görgetett közhelyhalmaz, amit már 5 éve olvastál, és akkor is untad.

Persze nemcsak marketingszövegből látsz ilyet: minden szakmában vannak, akik a cikkekben a titkokat leplezik le. Vagy legalábbis ezt hiszik.

Azért teszik ezt, hogy odakattints, és ez egy ideig működhet is, mert odakattintasz. Eleinte én is odakattintottam. De hamar észrevesszük, hogy ezek nem titkok. Ilyenkor esik a kattintásszám, ezért az ilyen cikkek írója kénytelen kitalálni egy új varázsszót. Sajnos ezek „eldobható” taktikák, én inkább azt a megoldást támogatom, hogy valódi értéket adjunk, azt is rendszeresen – így nem kell trükközni és ügyeskedni a kattintásért.

A „hájpnak” és hatásvadászatnak két üzenete lehet, és egyik sem jó.

Egyik az, hogy a cikk írója hülyének nézi az olvasókat, és „ezeknek jó lesz ez is” alapon titoknak minősíti azt is, ami nem az.

Másik az lehet, hogy a cikk írójának ezek tényleg titkok. Akkor viszont alacsony a mérce, és az illető szaktudása megkérdőjelezhető.

Nincsenek titkok. Szakmai tudásanyag van.

A szövegírói tudás megszerezhető éppúgy, ahogy az agysebésznek is meg lehet tanulni a munkáját. Főbb kategóriákba szedem az információforrásokat. Ezek feltételezik az erős angoltudást, de az ebben a szakmában alap.

Első forrás a szakmai könyvtár. Találsz nagyon régi, de mai napig csodálatosan aktuális könyveket (Robert Collier, Hopkins, Ogilvy), illetve frisseket (Seth Godin teljes életműve, Dan Kennedy, John Carlton). Ezek többnyire lapozható igazi könyvek (esetleg kevéssé lapozható PDF-ek), bemész egy könyvtárba és többségüket megtalálod, neten is megrendelheted, illetve vannak már régebbiek, melyek „ingyenessé váltak”.

Másik forrás az internet. Számtalan igazán jó szakmai blog és fórum van. Fájdalom, de ezek nem magyar nyelvű oldalak, mivel itthon (tisztelet a kivételnek) a marketing témájú blogbejegyzések külföldi forrásanyagok fordítása szokott lenni, nem új, egyedi elemzés, kutatás, gondolat. A Slideshare.net tele van jobbnál jobb prezentációkkal, a YouTube-on klasszikus direct mailt elemeznek neked. Facebookon aranyat érő hírfolyamokat találsz, illetve a blogok többsége hírlevélben küldi a legjobb anyagait, ha feliratkozol (mi például ilyen hírleveleket küldünk). Jobbnál jobb infografikák, letölthető jelentések, esettanulmányok és e-bookok várják, hogy elolvasd őket. 2 röpke óra alatt annyi anyagot gyűjthetsz össze, hogy decemberig nem tudod mindet elolvasni.

Harmadik forrás: szeminárumok és webináriumok. Vannak olyan több ezer dolláros szemináriumok (megveheted mondjuk DVD-n, nem kell elrepülni az USA-ba), amelyek tényleg megérik az árukat, mert hihetetlen szaktudást sűrítettek bele abba a több órába. Sok szakértő Google-hangoutot tart, amelyhez csatlakozhatsz és kérdezhetsz.

Negyedik pedig a saját tapasztalataid, és ezek a legértékesebbek. Az agysebésznek sem az az igazán értékes tudás, hogy hol melyik idegpálya van, hanem az, hogy a nyitott koponyánál mit tud machinálni – azaz hogyan tudja gyakorlattá nemesíteni az elméletet.

Mindez szabadon heverő és megszerezhető szakmai tudásanyag. A mai kor információbősége könnyebben elérhetővé teszi a szakmai információkat, ezért ma már egyre kevésbé vannak titkok, ha egyáltalán.

Szövegírási titkokról beszélni olyan balgaság, mintha az agysebész a műtési titkokról beszélne. Azok nem titkok, hanem szaktudás.

Természetesen van könnyen elérhető (és a köztudatban is meglévő) szaktudás és nagyon kevesek által ismert, nehezen megszerezhető szaktudás. Ettől ez még nem lesz titok, pusztán nehezen megszerezhető.

De tegyük fel, hogy léteznek szövegírási titkok. Vajon mennyit érnének ezek? Szerinted ezeket tényleg elolvashatnád egy bárki által elérhető nyilvános blogon?