Foglalj tanácsadást
Gondolkodj rendszerben

A leghatékonyabb tartalmat nem te írod: a „user-generated content” hatékonyságáról

Írta Vavrek Balázs 4 perc olvasás
Minden cikket valódi szakember írta, nem AI.

Az ügyfeleid meggyőzőbbek nálad.

A Reevoo felmérése szerint a vásárlók 70%-a nagyobb súlyt ad más vásárlók értékeléseire, mint a cég professzionális tartalmaira.

A Nielsen globális felmérésében a „Mennyire bízol az alábbi hirdetési formákban?” kérdés alatt a vásárlói visszajelzések (és egyéb tartalmak) az előkelő második helyezést érték el.

Magyarul még a helyesírási hibáktól hemzsegő, ám lelkes és őszinte ügyfélvélemény is üti a legprofibb sales pitchedet. (Ez nem azt jelenti, hogy sales pitched ne legyen.)

Direct response copywriterként nem vagyok meglepve: a testimonialok ereje hosszú évtizedek óta ismert a szakmában. A „social proof” (mely Cialdini 6 meggyőzési alapelvéből az egyik) azért hatékony, mert míg a cégnek érdeke dicsérni a terméket (el akarja adni), addig egy vásárló véleményét elvileg nem befolyásolja az anyagi érdek. Emellett csökkenti a termékkockázatot az, ha mások már kipróbálták a terméket, és tapasztalataik pozitívak.

Amikor tőlem azt kérdezték az év elején, mi lesz a következő nagy dobás, én a videókat mondtam, melyekben most is nagyon hiszek. De amikor azt kérdik, mi lesz a tartalommarketing után, akkor azt mondom, hogy nem utána lesz, hanem benne; egy új szemlélet a tartalmi szemléleten belül: ez pedig a user-generated content. Én erre szavazok, ha a jövőről kérdezel.

Megakadályozni nem tudod – állj az élére

Ízlelgesd ezt: a fogyasztói piacra értékesítő cégek (B2C) 78%-a használni fog idén (2015-ben) user-generated contentet, legalábbis az általunk is sokat emlegetett CMI-report erről számol be.

Továbbá a UGC az Y-generáció (akik 1980–1995 között születtek) 25%-át nagyon befolyásolja vásárlás során, 59%-át valamelyest, 13%-át egy kicsit. Az adat innen: Talking to Strangers: Millennials Trust People over Brands.

Láthatatlan referenciaszemélyek

A Bazaarvoice fent linkelt riportjából kiderül, hogy a megkérdezettek több mint felét (51%) jobban befolyásolja a vásárlói döntésben egy ismeretlen értékelése, mint a családtagok véleménye (49%).

Régen a referenciaszemélyt megjelenítették a hirdetés kreatívjában: a demográfiailag veled megegyező és hasonló öltönyt viselő ember ezt a terméket hirdeti (tehát bízz a cégben és vásárold te is azt).

Ma anonim referenciaszemélyeket keresünk a social hálózatokon: ha egy hozzám hasonló ember pozitívra értékelte az adott terméket, akkor kosárba rakom én is.

Ijesztő és bizalmatlan terep?

A marketinganyagaidat te készíted, és a céged kommunikációját így te alakítod. Ha van hozzá gusztusod, akkor a valóságot, hm, megszépítheted (ám nem érdemes – kérdezd meg mostanában a Volkswagent), de a UGC felett közvetlen kontrollod nincs.

Ez a mindent irányítani akaró control-freak cégeknek több mint ijesztő.

Másik probléma az, amikor egy cég megvásárolja a pozitív visszajelzéseket – értelemszerűen az ilyen visszajelzés nem autentikus. Ez a gyakorlat úgy csökken, ahogy a transzparencia nő. Ez tehát maradjon egy széljegyzet: nem etikus és szerencsére kihalóban lévő gyakorlat, ráadásul ha egy cég lebukik, akkor hosszú évekre tönkreteszi a brandjét és lerombolja a hitelességét. Fenntarthatatlan stratégia, amelyre komoly cég nem épít – az internet ugyanis nem felejt.

Ahogyan a rossz reklám is a céget vagy ügynökséget minősíti (és nem a reklámot magát), úgy a visszajelzésvásárlás sem a műfajt feketíti be, hanem az etikátlan céget.

Alkalom szüli a tartalmat

(Tartalom)marketingesként munkád egyik része az, hogy tartalmakat hozz létre, és azokat a megfelelő csatornákon terjeszd.

De a munkád (és stratégiád) egyre fontosabb része lesz az, hogy lehetőségeket teremts, azaz létrehozd azokat a felületeket, ahol vásárlóid elmondhatják a véleményüket, beszélgethetnek egymással, felölthetik saját képeiket (körvonalazódjon szemed előtt egy fotópályázat), értékelhetik a termékeidet, használhatják az általad indított hashtageket és így tovább.

Legyél hát a föld, melyen a fogyasztói tartalom kivirágozhat.

Ez volt az elméleti bevezető. A cikksorozat folytatásában a ugc típusait vesszük át, illetve a best practice-t.

Támogasd az ehhez hasonló cikkek megírását azzal, hogy ezt lájkolod vagy megosztod. Köszönöm.

Vavrek Balázs

A Kreatív Kontroll szerzője.

Online Marketing Eszköztár
17 ellenőrzőlista a marketingedhez
  • Weboldal, ami elad
  • Hírlevél, amit elolvasnak
  • Hirdetés, ami megtérül
  • Közösségi poszt, ami hat
+ 13 további pipálható lista
36 oldal · PDF
Ingyenes letöltés

17 ellenőrzőlista, hogy a marketingedből semmi fontos ne maradjon ki

Az Online Marketing Eszköztár 36 oldalon szedi össze, mire figyelj egy weboldalnál, egy hírlevélnél, egy hirdetésnél vagy egy közösségi posztnál. Pipálható listák a gyakorlatból, nem elmélet, a Kreatív Kontroll 700+ szakmai cikkének tapasztalatából.

A letöltéssel feliratkozol a Kreatív Kontroll hírlevelére. Bármikor leiratkozhatsz, egyetlen kattintással.

Ha inkább megírnánk helyetted

A jó szöveg szerkezet kérdése. Mi tudjuk a szerkezetet.

Landing, weboldal, hírlevél, hirdetés – megírjuk azt a szöveget, ami után az olvasó vásárol. Te csak jóváhagyod.

Kérek ajánlatot