A pénz nem boldogít, de mindent átitat.

Mi sem mutatja ezt jobban, mint az, hogy a Facebook saját (kripto)valutát készül bevezetni, a magyarországi EP-választás kampányán pedig elképesztő összegeket mozgósítottak a pártok – a közösségi médiában és azon kívül egyaránt.

Az aktuális adásban ezekről a jelenségekről és hatásaikról beszélgetünk.

Saját fizetőeszközt vezet be a Facebook?

A kriptovaluták egyre nagyobb szeletet követelnek a gazdasági tortából. Ezzel kapcsolatban már korábban is terjedtek pletykák azokkal kapcsolatban, hogy a Facebook saját valutát vezet be, de úgy fest, erre már valóban nem kell sokat várnunk.

A SocialMediaToday értesülései alapján ugyanis a közösségimédia-óriás GlobalCoin néven indítja útjára saját digitális pénznemét, amely akár bankszámla nélkül is használható lesz.

A cél egyértelmű: csökkenteni a vásárlók kiadásait a tranzakciós költségek mérséklésével, illetve versenyre kelni a vezető bankokkal. A saját kriptovaluta bevezetése ráadásul a nemzetközi kifizetéseket is olcsóbbá és egyszerűbbé teszi.

A Facebook ezáltal még egy lépést tenne afelé, hogy egy olyan erős világpiaci tényezővé váljon, ami megkerülhetetlen lehet az elkövetkezendő évtizedekben.

És akkor arról még nem is beszéltünk, hogy a mostanában szárnyait bontogató Messengeren keresztül történő utalással összekapcsolva milyen előnyökkel járna ez a felhasználóknak – és persze a Facebooknak.

Az EP-választás marketinges szemmel

Lezajlott az EP-választás, ami marketinges szemmel is érdekes. A HD marketing megpróbálta összegezni, mit tudhatunk az egyes pártok költéseiről és célzásairól.

A költések tekintetében a Fidesz áll az élen, érdekesség azonban, hogy a választási eredmények tekintetében második és harmadik helyen befutó DK és Momentum összesen alig költött többet, mint a várakozások alatt teljesítő MSZP, a Jobbiknál pedig együttvéve is kevesebbet költött ez a két párt. (Összesen egyébként ~110 milliós költésről beszélhetünk.)

(forrás: HD marketing)

És bár a konkrét célzásokra nem láthatunk rá a rendszerben, az egyes hirdetések által elért emberek demográfiája alapján levonhatunk következtetéseket:

• A Fidesz minden korosztályt igyekezett elérni,
• a Momentum ~44 éves korig lőtt,
• a DK leginkább 44 év fölé célzott.

Megfigyelhető továbbá, hogy amíg a legtöbb párt hosszú szövegekkel operált, a Momentum felismerte a közösségi médiában működő gyakorlatokat: igyekezett rövid üzenetekkel operálni – Instagramon egyébként a Momentum támogatottsága a legnagyobb.

Érdemes azonban megjegyezni, hogy nem a HD marketing elemzése az egyetlen, amely az EP-kampányokat vizsgálta. A G7 részletes elemzésében például organikus eléréseket és konkrét videók hirdetéseinek részleteit is elolvashatjuk. Itt értelemszerűen a költések is magasabbak, mint az imént tárgyalt elemzésben.

Érdekesség, hogy bár a Fidesznél két pártnak (Jobbik és MKKP) is több követője van a közösségi médiában, de az áprilisi időszakhoz képest például a Momentum tudott a legnagyobbat, 2,8%-ot nőni.

(forrás: G7)

Árulkodó adat továbbá, hogy a választások előtt a Fidesz 50,86%-os interakciós aránnyal büszkélkedhetett, míg a Mi Hazánk, és a Momentum 3-3%-on osztoztak. A Jobbik 10%, az MKKP 11%, a DK pedig 15%-kal állt, az LMP az 1%-ot sem érte el. Ehhez képest a választások utánra csak a Mi Hazánk Mozgalom tudott nőni (5%-ra), illetve az MKKP (15%-ra) és a Momentum (16%-ra). A többieké (a Fideszé is) csökkent.

Olthatatlan tudásszomjat érzel magadban?

Ebben mindenképpen hasonlítunk. Ez már alapjában véve is jó hír, de van valami, aminek még jobban fogsz örülni: egy egész közösséget építettünk fel a szűnni nem akaró tudásszomj kielégítésére. Egy olyan közösségről van szó, ami nem visszhangkamraként üzemel, hanem paradigmaváltó tudásbázisként.

Jól hangzik?

Bármikor csatlakozhatsz.