Bármilyen tartalmat igénylő projektbe kezdesz is, az egyik első dolgod a tartalomaudit kell legyen.

Fel kell mérned, mi az, amit felhasználhatsz: nemcsak a költséghatékonyságot szolgálja ez, hanem a kampányod minőségét is javítja, és nem kevés időt és energiát spórol neked.

Mi ez, és mi célod vele?

A tartalomaudit során a meglévő tartalmaidat listázod és rendszerezed.

Gyakorlatilag egy tartalomleltár, melynek a végén olyan tartalmakat gyűjtesz ki, amelyek valamilyen szempontból hasznosak lehetnek a következő kampányod számára.

Készíthetsz tartalomauditot azért, hogy:

• esettanulmányokhoz gyűjts anyagot
• örökzöld tartalmakká alakítható darabokat keress
• felfrissítsd az arra érdemes régi tartalmakat és ezzel jobban optimalizáld oldalad

A rossz hír az, hogy ha sohasem csináltál még hasonlót, akkor nagyon időigényes, szöszölős munkának nézel elébe. A tartalmaidat nem elég listáznod: azokat meg is kell jelölnöd valahogyan, hogy rendszerezhesd a tárházadat. Meg kell határoznod a formátumokat, témákat, címkéket rendelni hozzájuk és így tovább – erről mindjárt bővebben olvashatsz.

A jó hír viszont, hogy ennyire komolyan valószínűleg csak egyszer kell beleásnod magad a tartalomhalomba. Akár a takarításnál: ha rendszeresen újra elvégzed, minimális erőfeszítést kíván.

Mire jó ez az egész?

Egy tartalomauditnak rengeteg különféle célja lehet. Az, hogy felmérd milyen tartalmakat használhatsz fel egy új tartalomstratégiában, csak az egyik. A tartalmak listázásra szükség lehet akkor is, ha:

• finomítani akarsz az oldalad keresőoptimalizálásán,
• rá szeretnél jönni, miért büntet a Google,
• frissíteni akarod régi tartalmaidat, hogy újra felhasználhasd őket,
• ki akarod gyomlálni a duplikációkat, a feleslegessé vált tartalmakat,
• meg akarod találni a hézagokat, a még feldolgozatlan témákat,
• ha meg akarsz venni, vagy éppen el akarsz adni egy weboldalt annak tartalmaival együtt, és fel akarod mérni az értékét,
• ha fel akarod mérni a konkurenciádat,
• ha adatokat kell gyűjtened egy ügyfélről egy új projekthez,

…és így tovább és még tovább.

Meglehet, hogy az oldalaid jól szerepelnek a találati oldalakon, de elavult, többé már nem releváns tartalmakkal jelensz meg a legjobb pozíciókban – akár olyanokkal, amelyeket már frissíteni sem lehet. Lehet, hogy tele van az oldalad olyan landing oldalakkal, amelyek már régóta haszontalanok. Az ilyen vadhajtások lenyesegetésében és az aktualizálásban az első lépés az audit.

Lépésről lépésre

1. Listázás

Ha kifejezetten sokat szeretnél szenvedni az audittal, akkor megteheted azt, hogy manuálisan egyszerűen végiglapozod a tartalmakat – megtehetnéd, de én inkább megtiltom ezt neked.

Helyette keress egy olyan szolgáltatást, ami a munka egyébként leginkább pepecselős részét elvégzi helyetted.

Ilyenek például:

• Import.io
• DeepCrawl
• Screaming Frog

Ezen a ponton egy ilyesmi listád lesz – gyönyörű, de messze nem tökéletes és teljes. (Ez az Import.io szolgáltatása.)

Ha profi eszközöket használsz, akkor nemcsak a tartalmak listáját kapod meg, de rögtön egy sor hasznos adatot is kézhez kapsz. De az is lehet, hogy ez számodra nem elég, hogy a neked releváns KPI-okat nem tartalmazza ez az elemzés. Ilyen esetben fogd a begyűjtött URL-eket, és elemezd egy újabb szolgáltatással őket.

2. Adatgyűjtés

Amit leginkább figyelned kell, azok az alábbi szempontok:

• Mely posztok a legsikeresebbek a közösségi médiában?
• Melyekre érkezik a legtöbb organikus forgalom?
• Milyen típusú, formátumú tartalmak szerepelnek jobban?
• (Ha szövegről beszélünk) milyen hosszúak a tartalmak?

Illetve ugyanezek fordítottja: meg kell vizsgálnod a legkevésbé sikeres tartalmaidat is, és aktualizálni őket, finomítani, feljavítani – vagy akár megszabadulni azoktól.

Mindebben segítségedre lehet például az URL profiler.

Én azt javaslom, ha teheted, az alábbi információkat mind gyűjtsd össze egy termetes táblázatban:

• URL
• Az oldal címe (ami megjelenik a keresőben)
• A hierarchiában elfoglalt helye (kategória, alkategória stb.) – ez kiemelten fontos, segít a rendszerezésben, az átláthatóságban, ezért ez legyen az elkészítendő listád egyik leghangsúlyosabb eleme, az egyik fő rendezőelv
• Tartalomtípus
• A tartalom rövid leírása (miről szól, mit tartalmaz)
• Fontos kulcsszavak
• Címkék (tagek)
• Szerző
• Közzététel dátuma
• Utolsó frissítés dátuma
• Csatolt fájlok (képek, animációk, videók, letölthető dokumentumok)
• Analytics-ből nyerhető adatok: látogatók száma, oldalon töltött idő, forgalomforrások, lepattanási arány, kilépési arány
• Interakciók száma: lájkok, megosztások, kommentek

Az teljesség igénye nélkül.

3. Osztályozás és értékelés

Mindezek alapján már meghatározhatsz egy pontszámot az adott tartalomnak a saját szempontjaid szerint, mondjuk egy 1-10-es skálán.

Ha az audit célja az aktualizálás, az oldalad SEO-jának javítása vagy hasonló, akkor osztályozhatod így a tartalmakat:

1. változatlan marad
2. feljavítandó
3. eltávolítandó
4. módosítandó

Egy nagyszerű osztályozási példát találhatsz a Moz.com blogján, ahol elképesztően részletesen mutatnak egy egy saját tartalomauditot táblázatokkal, kulcsszókutatással együtt.

Láthatod például azt, hogy nem is egy táblázatra lesz szükséged: a végén talán egy tucatnyi táblára osztod majd fel a tartalmaid, mégis rendszerezettebb leszel, mint korábban bármikor.

4. A teendők meghatározása

Eddig a pontig csak adatokat halmoztál fel: a létrehozott adatbázisoddal ideje kezdeni is valamit. De mit?

Ez a valami a tartalomstratégia felépítése.

Ha korábban hasonló auditot nem csináltál, akkor lehet ugyan stratégiád, de azt mindenképpen finomíthatod ezek alapján.

A legfontosabb kérdések: mid van most? Mit akarsz még készíteni? Mire vágyik a közönséged? És hol találkoznak mindezek? (Kép: John McCrory)

Nézd meg, melyek azok a tartalmak, amelyek a legnagyobb látogatottságot, a legtöbb interakciót érték el az oldalon. Már van közönséged: hát készíts nekik ez alapján újabb tartalmakat, fókuszáld a tartalomkészítést, hiszen már tudod, hogy mit szeretnek.

Sőt, ha olyan tartalmaid vannak, amelyek problémákat segítenek megoldani, akkor ezek népszerűsége alapján akár új terméket vagy termékeket is kitalálhatsz.

Tegyük fel például, hogy ügyvéd vagy, és mindenféle cégek ügyvitelével kapcsolatos tartalmakat publikálsz. Mondjuk, hogy cégbejegyzéssel nem foglalkozol, viszont azt látod, hogy az egyetlenegy cégbejegyzéssel foglalkozó posztod másfél évvel korábbról az egyik legnépszerűbb a blogodon.

Ebben az esetben van egy olyan létező piacod egy létező igénnyel, amelyet még nem céloztál meg, amelyet nem használsz ki. Egy lehetőség, hogy publikálj még ebben a témában, és megfigyeld, az új tartalmak is népszerűek-e, hogy ezekre kampányt építs, hirdesd őket, és hogy mindezekben új szolgáltatásként ajánld a cégbejegyzést.

Azt is tudni fogod, hogy milyen felületeken milyen típusú tartalmakat érdemes leginkább megosztanod. Láthatod például azt, hogy LinkedInen jobban szerepelnek-e a hosszú és szakmaibb tartalmak, míg Facebookon a rövidebb és populárisabb üzenetek sikeresebbek.

5. A stratégia felállítása

Mindezekből a megállapításokból, megfigyelésekből rajzolódik ki az, hogy mit kell tehát tenned. Erre már felállíthatsz egy tartalomstratégiát – hogy ezt hogyan teheted meg, arról Tartalommarketing-megvalósítás 10 lépésben című cikkünkben olvashatsz.

Nem végeztél

A tartalomgyártás nem olyasmi, amit egyszer kell elvégezned. Ha erről a blogról csak egy dolgot tanultál, akkor az biztosan az, hogy a tartalomfejlesztést sohasem szabad abbahagynod, legfeljebb finomítanod a módszereiden.

Éppen ezért az audit is olyan feladat, amelyet időről időre újra el kell végezned – a különbség csak annyi, hogy ha ezt rendszeresen megteszed, sokkal gyorsabban megy majd. És így menet közben is hatékonyabban finomíthatsz a stratégiádon, mintha csak egy-egy analitikai eszköznek hinnél.