Marketingesként még nem iratkoztál fel elég hírlevélre, ha hetente nem kapsz legalább 2-3 meghívót egy webinárra.

De miért olyan népszerű az élő online videós formátum?

Azért, mert az egy kényelmes esemény, amihez nincs szükség terembérlésre és rendezvényszervezésre (vendégoldalról nézve pedig megjelenésre), de mégis erős kapcsolat alakítható ki előadó és néző közt.

A webinárral:

• szakértőként jelenhetsz meg
• növelheted a weboldalad vagy a blogod forgalmát
• és pénzt is kereshetsz

A jó webinár elég inspiráló ahhoz, hogy – témától függően – motiválja a nézőt, miközben folyamatosan építgeti az előadó személyét.

Miért van szükség webinárra?

A fogyasztók ma már ritkán hoznak azonnali vásárlói döntéseket, cserébe viszont egyre több információt szeretnének (rólad vagy a cégedről), mielőtt elhatározzák magukat.

A webinár pedig nemcsak azért jó, mert edukálhatod vele a célközönséged, hanem azért is, mert azzal hatékonyan demonstrálhatod a piaci szerepedet, illetve megmutathatod, hogy te vagy a megfelelő szakember, akiben bízhatnak. Mindezt úgy, hogy a megtekintésért (a jelenlétért) csak regisztrációt kérsz, nincs limitálva a résztvevők száma, a tartalom pedig később is visszanézhető, vagyis korlátlanul újrahasznosítható.

Hogy mennyire népszerű külföldön, azt jól mutatja, hogy a tartalommarketing-támogató toplista első öt helyén az alábbi technológiai eszközök állnak:

• analitikai eszközök (87%)
• e-mail-marketing-szoftverek (70%)
• tartalommenedzsment-eszközök (63%)
• marketingautomatizációs rendszerek (55%)
• webinár vagy más online prezentációs platformok (43%)

Magyarországon még kevésbé népszerű a formátum. Ez nem hátrány, hanem éppenséggel előny: szinte kék óceánra futhatsz ki tartalommarketing-hajóddal.

Ha kedved kaptál ahhoz, hogy webinárt készíts, akkor menj végig a lentebbi csekklistán. Látni fogod, hogy a feladat nem lehetetlen, és legfeljebb az élőzés miatt lehet okod izgulni, de akkor is csak legfeljebb az első egy-két alkalommal. A cikkben egyszerűen követhető és megvalósítható folyamatokat mutatunk be.

Hogyan készíts webinárt?

Egy webinárral kapcsolatos munkát 3 nagyobb részre oszthatunk:

1. Előkészület, vagyis két kérdésnek az összegzése: miről és miképp?
2. Promóció, vagyis a feliratkoztatás, mert senki nem szeret magának beszélni.
3. Előadás (a lényeg).

A csekklista igyekszik lineárisan bemutatni a munkafolyamatokat, de némi módosítást azért eszközöltünk, és az áttekinthetőség érdekében az első munkafolyamatot a harmadik követi, a promóciót pedig a végére hagytuk.

Kezdjük, rögtön egy fontos kérdéssel:

„Elég érdekes és hasznos a téma?”

Ez legyen az első, amit felteszel magadnak. Ne (csak) azért csinálj webinárt, mert szeretnéd magad megmutatni a világnak, inkább fordítsd meg a dolgot: adj olyan hasznos és egyedi tudást, hogy a nézők összekössék az így kapott élményt a te személyeddel.

Az emberek figyelme véges: nem érnek rá arra, hogy naponta kóstolgassák a különböző próbálkozásokat, ezért csak a számukra legérdekesebb, legizgatóbb témákra szánják rá az időt. A wannabe írók – például – arra figyelnek fel, hogy miképp adhatják ki a könyvüket és szerezhetnek 1000 vásárlót maximum 100 ezer forint kockáztatásával. A marketingesek például arra, hogyan lehetnek tartalomhekkerek. A játékfejlesztők arra, hogy milyen új funkciók vannak az Unreal Engine-ben.

Én pedig egy ilyen webinárra figyelek fel. (Az inboxomban nem kellett sokáig matatni egy ilyen e-mailért: ez a felépítés a best practice, amit a legtöbb tartalomkészítő használ.)

A jó ötlet komplex, de érthető, valamint kitételeket is tartalmaz, hiszen kis túlzással ma már mindenről volt szó (és annak ellenkezőjéről is). Te viszont nem azt fogod elmondani, hogy egy magánkiadásban gondolkodó író miképp adhat ki könyvet, hanem azt, hogyan terítheti a teljes készletet 100 ezer forintból. Nem maximum 100 forintos konverziós költségről beszélsz, hanem kézzelfogható kapcsolatokról; vagyis 1000 könyvet adhat el a néződ, miközben nem költ többet 100 lepedőnél.

Az ötlet megtalálásakor vagy a meglévők rendszerezésekor az a legfontosabb feladatod, hogy kiválaszd, amivel a potenciális nézőidnél kiemelkedhetsz a tartalomzajból. Ehhez pedig ultrakonkrét témára van szükséged.

Ha szükséges, ehhez kutatásokat is eszközölnöd kell:

• Mi érdekelheti az embereket a te iparágaddal kapcsolatban? Például hogyan választhatja ki egy vásárló a neki való autóalkatrészt a webáruházadban? Hogyan végezheti el a legjobb zsírgyilkos hasizomgyakorlatokat?
• Mik a leggyakoribb fogyasztói kérdések? Érdemes listát írni erről, mert ezek nemcsak webinárhoz lehetnek kiváló alapanyagok, hanem blogcikkhez és vloghoz is.
• Mi az a folyamat, aminek bemutatását végignéznék az érdeklődők? Például gyógyhatású teát forgalmazol, de vajon hány fogyasztód tudja, hogyan kell precízen elkészíteni az italt? Mikor forrázod le a teafüvet, mivel édesíted, meddig hagyod állni?
• Melyik téma hozhatja a legtöbb leadet 60 perc alatt?

Ha nem vagy biztos magadban, akkor bátran kérdezd meg a felhasználóidat (hírlevélben egy online kérdőív által vagy személyesen a boltodban).

Dolgozz ki altémákat

Megvan a főtémád: tegyük fel, hogy arról fogsz beszélni a nézőidnek, hogyan adhatnak el 1000 könyvet 100 ezer forintból. Mielőtt nekilátnál vázlatot vagy szövegkönyvet írni, egy pillanatra még lassíts le és szedd össze az adott ötlethez tartozó altémákat.

A mi példánknál maradva a következő altémákkal dolgozhatsz:

• mikor kezdd el az értékesítést
• milyen hibákat ne kövess el
• milyen felületen keresztül zajlik majd az értékesítés (saját landing page vagy Bookline?)
• hol hirdethetsz (Facebook vagy Instagram?)
• hogyan intézheted a fizetést
• mire figyelj értékesítés után (follow-up, pénzügyi dolgok)

Az altémák összeszedése nem azt jelenti, hogy kulcsszavakat keresel vagy leírsz bármit, ami az eszedbe jut, hanem azt, hogy kigyűjtesz 3-5 (de maximum 10) olyan dolgot, amit közvetlenül a főtémád alá csoportosítanál. Lényegében az adott téma folyamatainak a címszavairól beszélünk. Érdemes jól végiggondolni a lehetséges altémákat, mert ez lesz az alapja a folytatásnak.

Így válaszd ki a megfelelő formátumot

Milyen formába öntsd a 60 perces előadásodat?

Ezek közül választhatsz:

• how-to, avagy egy olyan tutorial, ami nemcsak a felszínt kapargatja (a mi példánk ilyen lenne, konkrét ötleteket adnánk a könyvértékesítéshez)
• panelbeszélgetés egy aktuális iparági témáról (például a GDPR-ről)
• esettanulmányok (a mi példánknál maradva bemutatod, te hogyan adtál el ezernél is több könyvet ugyanennyi összegből)
• egy (korábbi) előadásod adaptálása
• interjú egy fontos (iparági) szereplővel
• termékbemutató

Mitől lesz érdekes a megvalósítás?

Avagy mire figyelj a 60 perc alatt, hogy a nézőid ne pattanjanak le?

Merthogy regisztráltatni őket talán még egyszerű, de fenntartani a figyelmüket már valóban kemény dió, főleg ahogy múlnak a percek. Ezekre figyelj:

• Feszes legyen tematika. Nincs elnyújtott bevezetés és fecsegés a kezdést követően, később is tartod az irányt (nem térsz el a tematikától). Akár előre meg is határozhatod, hogy mennyit szánsz az adott szekcióra és azt méred (úgy, hogy a nézőid ne lássák). Ez kifejezetten nehéz, ezért tarts pár offline próbát (csak a kollégáknak) és gyűjts visszajelzést tőlük.
• Storytelling. Mindegyik altémához kigyűjtesz egy-egy releváns történetet, amivel nemcsak személyesebb lesz a hangvételed, de a mondanivalód is érthetőbbé válik. Nemcsak száraz információkat adsz, hanem történeteket.
• Legyen a webinár végén Q&A szekció, hogy ne csak te beszélj. A nézői kérdéseket sokan várják, és ha ügyes vagy, azzal tovább erősítheted a szaktekintélyedet. (És eleve ezért van értelme élőben csinálni.)
• Ügyelj arra, hogy érdekes környezetben legyen a felvétel. Ne csak egy fehér fal legyen a háttér, hanem mondjuk az ízlésesen berendezett irodád. Figyelj arra, hogy jó kamerával készítsd el a felvételt. Használj szemléltető segédeszközöket (például mágnestáblát, amire írhatsz). Ha van energiád (és rutinod), akkor érdemes felkelni a székből és egy picit nagyobb teret bejátszani az előadás során.
• Legyenek harmadik féltől származó adatok, amikkel legalizálhatod a tartalmadat. A számok és tények hitelesebbé teszik az állításaidat.

A téma és altémák kidolgozásakor arra ügyelj, hogy ezek az elemek beépüljenek az előadásodba.

A webinár szkriptjének felépítése

1. lépés: Készíts egy outline-t, vagyis egy kivonatot. Ez tartalmazza azt, hogy miről fogsz beszélni, és ez elviekben sok hasonlóságot mutat az altémáid listájával. A miénk például így néz ki:

1. RÉSZ: RÖVID BEMUTATKOZÁS	Maximum 30 mp
2. RÉSZ: STORYTIME	Egy kis bevezető, storytellinggel megspékelve
3. RÉSZ: ALTÉMÁK	3–5 (de maximum 10) altéma	– mikor kezdd az értékesítést – milyen hibákat ne kövess el – milyen felületen keresztül értékesíts – hol hirdetsz – hogyan bonyolítod le a fizetést – mire figyelj értékesítés után
4. RÉSZ: CTA	Vegyék meg az egyik (témába vágó) könyvedet
5. RÉSZ: Q&A	Kérdezhetnek a nézők
6. RÉSZ: LEZÁRÁS

Persze eltérhetsz ettől a felépítéstől, de nem érdemes, mert ez a struktúra sok más előadásnál bevált.

2. lépés: Dolgozd ki az outline-t, és nézd meg, hogy az egyes pontokba mit írnál. Még mindig csak piszkozatban gondolkodsz. Mindent összeszedsz az adott részekkel kapcsolatban, leírod azokat vázlatosan, majd szelektálsz.

Például: mi kerül a „milyen hibákat ne kövess el” altéma alá? Például:

• rossz borítót terveztetsz magadnak
• rossz a cím
• lektor és szerkesztő hiánya (összecsapott beltartalom)
• nem tudod pontosan, mennyit fogsz költeni (vakon repülsz)
• hiányos infók a szerzőről

A végén marad egy szép vázlatod, ami mindegyik rész tartalmát kifejti.

3. lépés: Nézd meg, hol építhetsz vizuális eszközöket az előadásodba. Mindig jelezd, hogy hol tart a néző (például: „Az öt altémánkból tehát hárommal megvagyunk, jöjjön a negyedik…”)

4. lépés: Írd ki a szkriptet. Nem kell szó szerint, hanem ahogy neked kényelmes. Neked kell tudnod, hogy mekkora segítségre van szükséged az előadás közben, de bármelyik verziót is választod, sose tűnjön száraz felolvasásnak az előadásod.

Ügyelj a CTA-ra

A CTA a webinárod lényege, hiszen az online videós előadásodat nem szórakozásból tartod, hanem konkrét célod van vele. A CTA a lényegi tartalom után következzen, és pontosan tudd az előadásod előtt, hogyan fogod felvezetni és mivel kelted fel a nézőid figyelmét. A legjobb, ha ez pontosan meg van írva.

Mi például egy webinár során ezt elfelejtettük, pedig csak annyit kellett volna mondani a ~600 nézőnek, hogy nyomják meg a feliratkozási gombot.

Így tesztelj

Ha kész vagy a szkripttel, akkor legalább egyszer próbáld el, sőt, akár fel is veheted az előadásodat, hogy visszanézhesd. Teszteld, hogyan hat az egész, próbálj ráérezni az ellaposodó részekre (hogy változtatni tudj rajtuk).

A CTA-ra érdemes külön figyelmet szentelni és alaposan begyakorolni, mikor mit mondasz.

Közvetlenül a promóció (3 lépcsős csekklistájának megvalósítása) után jöhet maga az előadás. A reklámozásról lejjebb olvashatsz.

A webinár technikai háttere

Eljött a nagy nap, de te nem ekkor kapkodsz, hiszen már előre tudod, mit kell tenned a nagy pillanatban.

Először is döntsd el, hogy milyen platform és eszköz segítségével webinározol. A legegyszerűbb talán az okostelefon plusz közösségimédia-felület kombináció: itt lényegében azokat a szabályokat kell betartanod, mint amiket akkor, amikor élőzöl a YouTube-on vagy a Facebookon.

Erről pontos útmutatót itt találsz, a feladat pedig könnyedén abszolválható. Rutin hiányában ennél nem érdemes jobban bonyolítani a dolgot (legutóbb egy Frank Kern-előadás is így ment le: YouTube-link a landingbe ágyazva).

Hogyan promótálhatod a webinárodat?

A webinár előkészítése, sőt maga a felvétele is még csak félsiker, a munka második fele (a promóció) ugyanis még hátravan.

Mielőtt nekikezdenél ennek, tudnod kell, hogy mikor fogod tartani a webinárt, tehát jelölj ki egy biztos időpontot. Ha ezzel megvagy, akkor haladhatsz előre. Az első feladat?

Hozz létre landing page-et

És ne csak egyet. Az egyik landingcsomag a feliratkozásra szolgál (A/B-tesztek miatt több változat is készüljön), a másik (ez 1 db) pedig a tényleges előadás beágyazott YouTube- vagy Facebook-linkjét tartalmazza. Az első csomag komplex érkező oldal legyen, a második típus viszont lehet egyszerű (címmel és néhány soros információval, majd a videóval).

A feliratkozásra szolgáló landinghez pedig készíts videós előzetest, amiben 2-3 perc alatt elmondod, hogy miért érdemes megnézni az előadásodat.

Milyen információkat kell megadnod a webinároddal kapcsolatban a feliratkozást segítő landingen?

• cím
• leírás (alap információk)
• téma
• milyen értéket ad
• hossz

Fontos, hogy gondoskodj a mérhetőségről is, hiszen szeretnéd tudni utólag, hogyan teljesített a webinárod, és szeretnéd levonni a megfelelő konzekvenciákat az eredményekből.

Bekapcsolódik az e-mail-marketing

Hozz létre egy workflow-t, hogy tudd, mi történik a feliratkozás után, így a folyamatokat könnyedén automatizálhatod, és azzal csak minimálisan kell foglalkoznod a későbbiekben.

A legegyszerűbb verzió a következő:

• feliratkozás után megerősítő e-mail, amely tartalmazza a webinár linkjét
• 3 nappal a webinár előtt emlékeztető (tartalmazza a linket)
• 1 nappal a webinár előtt emlékeztető (tartalmazza a linket)
• 10-15 perccel a kezdés előtt egy emlékeztető (tartalmazza a linket)
• 24–48 órával a webinár után follow-up

Ennyit egy alap e-mail-szoftver is képes kezelni, és ebbe neked sem törik bele a bicskád.

Jöjjenek a feliratkozók

Tudod, hogy hol iratkoztatod fel a nézőidet (landing), és hogy miképp küldöd el nekik a webinár linkjét (hogyan emlékezteted őket, lásd hírlevél). Most jöhet az, hogyan csatornázod át a landingedre a potenciális nézőket.

Ehhez a szokásos elemeket használd:

Facebook. Oszd meg a céges Facebook-oldalon a hírt, de ne csak egyszer. Jelentsd be az eseményt, majd többször, különböző apropók kapcsán kommunikáld a webinárod. Például írsz egy posztot arról, hogy a te könyved eladása most érte el a 2000/3000/4000 példányt, és hogy mennyire örülsz ennek, meg milyen jó lenne, ha mindenki ismerné, ez milyen érzés (és a landing linkje a poszt végén).

A Facebook-minikonferenciáról szóló egyik poszt (a sokadik).

LinkedIn. A te és az ismerőseid (vagy munkatársaid) személyes profiljain is osszátok meg a hírt, sőt, próbáljatok kommunikációt indítani mind (kérdezz valamit a megosztásban, hogy nagyobb eséllyel generálj kommenteket: ezzel növelheted az elérést).

Kerüljön ki a hír a szakmai csoportokba a Facebookon.

Hirdetések: Facebook és (egyre inkább) Instagram. Az AdWords meggondolandó, de ha belefér és van rutinod ezen a téren, érdemes megpróbálni. Azt gondold végig, hogy a piacodon életszerű lehet-e az, hogy a közönséged valamilyen eseményt keres Google-ben, így potenciálisan rákattint a webinárod hirdetésére, majd ott (mivel ilyesmit keresett) regisztrál.

Influencer marketing. Ha van olyan influencer, aki elérhető (megfizethető áron).

Blogposztok írása, amelyek egyfajta előzetesként szolgálnak. A cikk bevezeti a témát, majd egy pontnál elvágja a fonalat a CTA-val (link a landingre).

Ezzel a 11 lépéssel elkezdheted felépíteni a saját webinárkirályságodat. Figyelj oda a megfelelő téma kiválasztására és az érdekes kidolgozásra, majd ne felejtsd el meghirdetni a célközönségednek az előadásodat. Ha jól csinálod, nemcsak nézőket szerzel, de a leadjeidet vásárlókká is konvertálhatod.

Mindez Magyarországon is működik? Mi már 2015 júliusában tartottunk kétórás élő webinárt a YouTube-on a szövegírás alapjairól, melyet több mint 600-an néztek élőben. A teljes előadás felvétele előfizetőknek megtekinthető itt:

 

https://youtu.be/QUhzNVozHM0