Ma már mindenki lehet író és kiadó, sőt, akár úgy sikeres, hogy a könyveiből egyetlen darabot sem nyomtatnak ki. Az e-book megjelenése felforgatta a könyvpiacot és az elmúlt években az elektromos változatok népszerűsége ugrásszerűen megnőtt: egy 2015-ös statisztika szerint 221 millió példányt értékesítettek világszerte belőlük, a magánkiadott kötetek száma pedig majd’ 150 ezer volt.

Az e-könyveket ugyanúgy elfogadjuk olvasóként, mint a hagyományos könyveket, előnyei pedig sokrétűek: nincs nyomtatási, raktározási és szállítási költség, a terjesztés nagyságrendekkel egyszerűbb, ma már a fogyasztás sem jelent akadályt, hiszen kényelmesen olvashatunk e-könyv-olvasók, táblagépek vagy okostelefonok segítségével.

Megírni azonban ugyanolyan nehéz őket, főleg, ha az alkotó ürespapír-szindrómával küzd, vagyis nem tudja, mit vagy hogyan írjon. Ez a cikk abban segít, hogy az üres papír többé ne okozzon fejtörést és hogy akár minimális vázlatból is eljuthass a befejezésig.

 

Miért érdemes e-bookot írni?

Azért, mert…

1. …egy minőségi e-book kiváló lead magnet, könnyedén lehet vele feliratkozókat szerezni.
2. …hatékonyabban monetizálhatod a szakértelmedet.
3. …segít szakértőként pozicionálni téged a (saját) szakterületeden. Ez utóbbi kettő kéz a kézben jár: a szakértői státusz és az elismertség több megrendeléssel és felkéréssel jár.

A miértre így válaszoltunk, most jöjjön a hogyan.

Az e-könyved megírása lépésről lépésre

Az első tipikus hiba, amit a kezdő vagy még rutintalan írók elkövetnek: hagyják magukat megijeszteni az üres papír láttán. Éppen ezért mielőtt nekilátnál, számolj le a félelmeiddel. Az ürespapír-szindróma csak azért létezik, mert akkor még üres az a bizonyos papír, és nem azért, mert ne lenne benned annyi, hogy azt teleírd.

A mottód ilyenkor ez legyen: kezdd el, hogy aztán legyen mit változtatni.

1. Az alapötlet

Tedd fel magadnak a kérdést: miről szeretnél írni? Az esetek többségében pontosan tudod erre a kérdésre választ; ha mégsem, akkor sem nehéz szűkíteni a listát. Nem fikciós könyvről beszélünk, tehát a válasz egyszerű: arról írj, amihez értesz.

Mi értelemszerűen a szövegírásról és a marketingről szoktunk. Én még néha a videókról és a forgatókönyvírásról. Balázs a Facebook-hirdetésekről, Benyó az e-mail-marketingről, Szabolcs a storytellingről stb. Más a refluxról, a fogyókúráról, az autótuningról. Te mihez értesz? Netán kézműves termékeket gyártasz, tanácsadó vagy, oktatsz (például nyelviskolát vezetsz), szoftvereket forgalmazol, szappanokat készítesz?

Találd meg azt az egy mondatban összefoglalható ideát, ami:

• kötődik hozzád és a szakterületedhez
• ki tudod fejteni (értsd: hozzá tudsz tenni valamit az alapötlethez és van mondanivalód a témában)
• érdekes és hasznos (az olvasónak)

A mi példánk:

Hogyan kell e-bookot írni akkor, ha nincs vázlatom vagy ha csak néhány bekezdésnyi sorvezetőm van?

Ez egy munkacím, amin később majd javítunk. Ha nagyon nincs témaötleted, akkor ez a cikk segít.

2. Fejtsd ki az alapötletet

Legyen az egy mondatból egy bekezdés.

A klasszikus dramaturgia egyik legfontosabb sajátossága az, hogy egyetlen ötlettel dolgozik, ám az olyan erős, hogy elvisz a hátán egy egész művet (és így az egész darab arról az alapötletről szól). A „Hogyan írj e-bookot?” című elektronikus könyv például csak arról szólna, ami a címe, nincs kicsapongás és szükségtelen kitérő. Minimálisan beszélhet az e-könyv és a hagyományos könyv közti különbségről, de nem fog arról szólni, hogy milyen kötészeti megoldásokat ismer a nyomdaipar.

Fókuszálásnak hívjuk ezt: feszes és hű maradsz a témához, annak viszont minden releváns aspektusát bemutatod.

Az alapötlet kifejtésekor éppen ezért a szóban forgó egy mondatot ennek megfelelően bővíted, és az egy bekezdésnyi anyagod tartalmazza, hogy:

• miképp közelíted meg a témát (a mi példánknál maradva: a fikciós vagy a nemfikciós könyvek írására fókuszálsz; az e-könyv-készítés szakmai vagy technikai oldalát mutatod be; a maximum 10 oldalas e-bookokra koncentrálsz stb.)
• mi az e-könyved sajátossága (lásd: úgy mutatod be, hogyan lehet e-bookot írni, hogy… [helyettesítsd be a te könyved sajátosságát], és a fókusz csak erre vonatkozik majd)
• miért fogják úgy érezni a célcsoport tagjai, hogy a te e-bookodat el kell olvasniuk

Tartalmazhat utalást ez a rész a hosszra és egyéb paraméterekre is. Maradva a mi példánknál:

Hogyan kell e-bookot írni akkor, ha nincs vázlatom vagy ha csak néhány bekezdésnyi sorvezetőm van? A könyv körülbelül 15-20 oldalas lesz és csak az írás részére vonatkozik, nem tartalmazza a technikai paramétereket (hogyan konvertálhatom a Word-fájlt e-bookká). Az e-könyv csekklistaszerűen veszi végig a teendőket és az egyszerű nyelvezet által végig azt hangsúlyozzuk, hogy ezt bárki utánunk csinálhatja.

3. Dolgozd ki az alapötletet

Legyen az egy bekezdésből fél oldal.

Járd alaposan körbe, hogy mi van az alapötletben. Vegyél elő egy papírlapot és írj le mindent, ami eszedbe jut; ezek lehetnek egyszavas vagy félmondatos ötletek („bonyolult tőmondatok helyett egyszerű megfogalmazás” vagy „legyen benne az is, hogyan írhat előszót a szerző”).

Arra gondolj, hogyan tudod egyedi módon bemutatni a témát. Viszont ebben a pillanatban még vázlatokban gondolkodj: írhatsz listaszerűen (például 5-10 vázlatpontot), lehet ez az alap fél oldalnál hosszabb, a lényeg az, hogy tudd előre, miről és mit szeretnél írni. Nem a tényleges íráskor kell a tartalom kapcsán kreatívnak lenni, hanem ilyenkor.

Ezért is fontos, hogy olyan témáról írj, amihez értesz, hiszen rendelkezned kell az alapvető ismeretekkel ahhoz, hogy ekkor még ne kelljen kutatnod. Amikor pedig mindent összeírtál, akkor szelektálj. Amiről úgy érzed, hogy nem fontos, azt kukázd és törekedj arra, hogy a vázlatod elférjen egy A4-es oldalon.

4. Rajzold fel magadnak a könyvet

Vagyis láttasd (magadnak), hogyan néz ki a könyv. Mindig legyen egy vezérfonal, ami megmutatja, hogy szerinted miképp juthat el A-ból B-be az olvasó.

A vezérfonal az általad legjobbnak tartott módszer arra, hogy az olvasó milyen lépésekben haladjon előre. A cikkben látott lista tökéletes példa erre:

1. Amikor e-könyvet akarsz írni, akkor először az ötletre figyelj.
2. Aztán vázlatot készítesz.
3. Majd kiírhatod az első változatot.

Ezt fésüld össze a vázlatpontokkal. A célod az, hogy olyan kivonatot készíts, ami a lehető legjobban hasonlít a végleges anyaghoz.

Gratulálunk, megvagy a vázlattal, jöhet a látványosabb munka.

5. Kutasd le a témát

Ez azt jelenti, hogy a felrajzolt, gyakran pontokba szedett (listaszerűen felépített) vázlatot még jobban kibontod, de ehhez már segédanyagokat (forrásokat) is használsz.

Én így csinálom:

• Összegyűjtöm a forrásokat. A lehető legtöbbet, de 10-15 felett már nemcsak a forráskritikára, hanem a szelektálásra is figyelek. Kezelhető mennyiségű forrással dolgozz, a túl sok ugyanis nem feltétlenül jó, mivel össze is zavarhat a bőség.
• Kijegyzetelem, amit olvasok, de nem forrás, hanem rendeltetési hely szerint. Ha valami hasznosat találok és tudom, hogy az mondjuk az 5. vázlatpontba illik, akkor ahhoz rendelem automatikusan. Ez azért érdemes így csinálnod, mert így nem kell kétszer dolgoznod. Javaslom, hogy első körben cetlizz, vagyis ne Word-fájlba, hanem firkapapírokra jegyzetelj. Ha van egy mágnestáblád, az a legjobb: felragasztod a vázlatpontokat és folyamatosan rakosgatod alá a kijegyzetelt infókat (egy cetli egy info).
• Amikor megvagyok a kutatással, akkor a cetlikre írt infókat még egyszer átnézem. Ami felesleges, azt kukázom, a többit pedig bevezetem egy Word-fájlba. Ugyanúgy az adott vázlatpont alá vezetem őket, mint a mágnestáblán.

Körülményesnek tűnik, pedig van egy elképesztő előnye: kis túlzással megtanulod a könyved tartalmát, így pontosan tudni fogod, hogy mi hova való és hogy miről hol fogsz majd írni. Ezáltal sokkal fókuszáltabb lehetsz, kiíráskor pedig nem fogsz aggódni, hogy kimaradt-e valami.

6. Írd ki a szöveget

A legizgalmasabbnak hitt munka következik: a forrásokból származó infókkal súlyozott vázlatodat elkezded kiírni.

Én ezt így csinálom:

• Mentés másként: a vázlatot meghagyom, és egy új dokumentumba kezdem el kiírni az anyagot.
• Mindennap írok, nincs szünet. Gyakran elég egy kis lazsálás ahhoz, hogy később azt vedd észre, elmúlt 1 hét anélkül, hogy írtál volna.
• Ne a tökéletest akard megalkotni, hanem csak írd ki, ami benned van. Ha minden bekezdésnél, oldalon megállsz, akkor sose leszel kész.
• Ha viszont már kész vagy, akkor tedd félre az anyagot pár napra.

7. Szerkessz

Ez két munkafázisból áll: az első munkafázis akár a 6. ponthoz is rendelhető, hiszen arról szól, hogy cizellálod a kiírt anyagot. Most jön az, hogy odafigyelsz a megfogalmazásra és hogy a tartalmat megszépíted. Ekkor igyekszel nem redundáns lenni, vagyis ugyanazt az információt nem többször leírni. Ebben a pillanatban még nem a helyesírásra és az elírásokra figyelsz, az ugyanis a következő művelet.

A második munkafázis előtt viszont várj 1-2 hetet, hogy a lehető legmesszebb kerüjön tőled az írás. Ha túl közel vagy hozzá, akkor nem veszel majd észre alapvető hibákat.

8. Az e-könyv véglegesítése

Most jöhetnek a mellékesnek tartott dolgok:

• előszó
• tartalomjegyzék
• borító

Ha ezekkel is megvagy, akkor add oda az e-bookot egy nyelvi lektornak, majd egy tördelőnek. (Kivéve természetesen akkor, ha a teljes folyamatot saját kézben tartod.)

9 hiba, amit ne kövess el, ha e-bookot írsz

1. Kiadóként gondolkodsz, nem íróként. Alaposan megtervezed a kiadást és a körítést, de nem foglalkozol azzal, ami az első feladatod: az írás. Első lépésként az e-könyv megírása legyen a prioritás, és amikor ezzel megvagy, akkor gondolkozhatsz a hogyanon.
2. Akkor írsz, amikor kedved van, és nem akkor, amikor kell. Valószínűleg nincs olyan író (regény-, novella-, forgatókönyv-, szövegíró, bármilyen író), aki ne találkozott volna ezzel a problémával. Építs egy rendszert az életedbe és írj minden egyes nap.
3. Az ellenpélda: rakétakilövésre készülsz és csak halogatsz. Ehelyett írj, csak írj!
4. Ne az előszóval kezdd. A tartalmilag releváns rész legyen az első, amit kiírsz. Az előszó és a többi mellékes dolog ráér a végén.
5. Azonnal szerkeszteni akarsz és nem hagysz magadnak időt arra, hogy az agyad egy picit pihenjen.
6. A vázlatot tartalmazó fájlba kezded el kiírni az e-könyvet. Öreg hiba, a vázlat szent, azt mentsd el külön valahova.
7. Nem kérsz fel nyelvi lektort a kész anyag ellenőrzésére.
8. Te magad tervezed a borítót és a tördelést is te csinálod. Nem árt néha egy független szem. (Ez alól kivétel, ha nagy rutinod van a tördelésben, esetleg épp ez a szakmád.)
9. Nem fektetsz elég időt és energiát a címre. A cím megírása az egyik legfontosabb feladatod.

Haladj a fentebbi 8 pont szerint és kerüld el a 9 felsorolt típushibát, hogy a végeredmény egy olvasmányos és értékes e-book legyen.