Az elemzések szerint az érkező oldal (tehát jellemzően a főoldalad) után a rólunk oldalt nézi meg a legtöbb látogatód. Van néhány általános hiba, amelyet az ügyfeleink elkövetnek, mielőtt a segítségünket kérik a szövegírásban. Ezekből talán tanulhatsz is.

1.) A céges weboldalad nem a cégedről szól

Ezt nem először írom le, és az előadásaimban is előszeretettel mondom. Azért teszem, mert kellően meghökkentő, de egyben nagyon igaz is. A weboldalad nem rólad, nem pedig a cégedről szó, hanem az ügyfeledről. Az ő problémájára kínálj megoldást, az ő kérdéseire adj választ, az ő vágyát keltsd föl. Bármilyen büszke is vagy rá, hogy a céged 1999 óta nehézgép-kereskedelemmel foglalkozik, ha épp gyümölcslevet akarsz eladni, ez nem érdekes. (Megtörtént példa, hogy a főoldalon ez a szöveg fogadott, mikor rendelni akartam a kedvenc italomból!)

2.) A névtelenség: megbízhatatlanság

Meglepően sok oldalon látom, hogy nem érhető el rólunk oldal vagy valamire való impresszum. Rákattintok a kapcsolat menüpontra, erre találok egy űrlapot, de semmi infót. Ki üzemelteti az oldalt? Innen biztosan nem rendelek. A törvények miatt is föl kell tüntetned a cégadataidat, sőt a tárhelyszolgáltatód adatait is. Tudni akarom, kivel fogok beszélni. A legjobb, ha a neved és a fényképedet is látom. Akkor is, ha nem szereted, ha fényképeznek, ugyanis ne feledd: nem rólad van szó, hanem rólam, aki vásárolni akarok tőled. (Arról ne is beszéljünk, hogy az űrlapok néha igen megbízhatatlanok: mindig adj e-mail címet is. Mindig.)

3.) Hiteltelen szövegelés és üres öndicséret

Tudom, hogy a weboldaladat te készítetted, pontosabban a te megbízásodra készítették. Könyörgök, ne harmadik személyben írd meg! Ne félj személyes, közvetlen hangot használni, mert annál unalmasabbat el sem tudok képzelni, hogy nincs egyedi hangod, hanem lexikonba illő cikket akarsz írni a cégedről, szolgáltatásodról. A feladatod, hogy megbízzak benned és rátok vágyjak. Nem fogom elhinni, hogy azt adjátok, ami nekem kell, ha halálra unom magam már a bemutatkozásodnál.

Sztorizz nyugodtan, szórakoztass, mert szeretsz engem. Én vagyok a vevőd.

4.) Semmit nem tudok meg a képességeidről

Az előző pont viszont nem arra biztat, hogy terjengős semmitmondásba mélyedj! Kíváncsi vagyok a tapasztalatodra, szívesen megismerem a referenciáidat, érdekel, miért azzal foglalkozol, amivel. Mondd el, melyek voltak a legérdekesebb projektjeid, emeld ki azokat, akikkel együtt dolgoztál, és talán én is ismerhetem őket. Mi jogosít föl, hogy ezt kínáld nekem? Ugye nem csak kényszervállalkozó vagy, hanem örömmel csinálod, amit teszel?

El szeretném hinni, hogy küldetésed van. Igen, akkor is, ha csak egy hűtőszekrényt akarok venni. Ez van, érzelmi lények vagyunk.

5.) Nem teszed hitelessé magad

Ne hazudj: nem kell magad gurunak beállítani, mert hiába meditálsz, nem fogsz a levegőbe röpülni előttem. De nyugodtan mutasd be, miket értél el. Szívesen látnék linket a tanulmányaidról, elemzéseidről, a legnépszerűbb blogposztjaidból. Majd nem kattintok rá, ha nem érek rá, de külön keresgélni viszont nem fogok, úgyhogy itt mutatkozz be rendesen, ne várd, hogy föltúrom az oldalad azért, hogy megtudjam, tényleg jó vagy. Nem rossz ötlet ide tenni egy-két köszönetnyilvánítást elégedett ügyfeleidtől. Ne vidd túlzásba, nem csak ezt akarom olvasni, de elfér pár.

6.) Mondd, mit tegyek!

Nem elég, ha bemutatkozol, aztán mosolyogva állsz, és várod, hogy majd én cselekszem. Sok oldal van megnyitva, nemcsak te, de több vetélytársadé is. Az oldal végén legyen call-to-action: írd oda, hogy mit vársz tőlem. Kattintsak? Hívjalak? Írjak e-mailt? Iratkozzam föl a hírleveledre? Nem fogok a fejedben kutakodni, nem akarom kitalálni, mit szeretnél. Írd le, és megcsinálom.

Ha csak ezt a néhány dolgot javítod az oldaladon, már javulni fog a konverziód. Nagyon szívesen!