Gyakori kérdés a szövegírási munka megkezdése előtt, hogy tudunk-e minden témában írni, és ha igen, akkor azt hogyan csináljuk.
A korrekt válasz erre az, hogy szinte minden témában tudunk és alapos kutatással oldjuk meg.
De hol van a „szinte” határa? Mi az, amit még kutatással sem tudunk megírni, mi a nehéz téma? És hogyan kutatunk?
Erre válaszol ez a cikk.
„Nehéz a témám?”
Ez leginkább attól függ, hogy az adott szöveget kik fogják olvasni. Önmagában bármilyen orvosi téma nehéz, mert hosszú évekig tanulod az egyetemen. Értelemszerűen a tudományos cikkeidet nem fogjuk tudni megírni, és átfogó anatómiatankönyvet sem készíthetünk el.
De egy blogbejegyzés az influenzáról már nem nehéz, mert közismert betegség, jól behatárolható téma és pillanatok alatt megtaláljuk a szakirodalmát.
Ugyanígy egy orvosi műszer brosúráját vagy technikai leírását is játszi könnyedségel írhatjuk meg, mert utána tudunk nézni.
Ezek tehát egy nehéz témán belüli résztémák, amelyek nem feltételezik az orvosi egyetemet, csupán a szakirodalom és jó források ismeretét.
Másrészt az influenzás blogbejegyzést feltehetően nem orvosoknak szánod, hanem influenzásoknak. Más érdekli őket a betegségből (leginkább a gyógyulás), valamint nincs annyi szakismeretük, mint neked – tehát a bejegyzés is könnyedebb, kevésbé szakmaibb lesz.
Tehát ha a szakirodalom és a források elolvasása után mi sem értjük meg annyira a témát, hogy megírhassuk, akkor valószínűleg a célcsoportod sem fogja megérteni.
Hogy egy téma mennyire nehéz vagy nem nehéz (megírható vagy nem megírható), az rajtad is múlik, mert számítunk arra, hogy a szövegíráshoz szükséges anyagokat megadod nekünk.
Mire kíváncsi a szövegíró?
A példaprojektünk legyen egy landing page, ahol szövegírási ajánlatot adunk kkv-s cégvezetőknek, és azt szeretnénk, hogy töltsön ki egy űrlapot.
Ezt csípőből meg tudnám írni, ahogy valószínűleg te is. És minden bizonnyal az oldal nem lenne hatékony.
Mielőtt egyetlen szót is leírok, tudnom kell, hogy a célcsoportom...
- mit tud a szövegírásról
- miért van rá szüksége
- mi alapján dönt
- milyen kifogásai vannak
- milyen előnyöket keres
- és ki ő (demográfiai és pszichográfiai adatok)
És a szövegírási csomagokról is tudnom kell, hogy...
- milyen előnyei vannak, milyen értéket ad
- miért egyedi (mi a USP)
- hova pozicionálhatom a piacon a konkurensekhez képest
- hogyan tudom hitelesen bemutatni
És kellenek kevésbé izgalmas infók is, mint...
- milyen áron adjuk (és azt a piac alacsonynak vagy magasnak tartja-e)
- mit adunk (miket tartalmaznak a csomagok)
- milyen dizájnt tervezünk
- hogyan fognak rendelni (és mi a teljesítési idő)
- hol fogjuk hirdetni a landing page-t
- adunk-e garanciát, később upsellt, cross-sellt
- az értékesítési folyamat elején vagy végén vagyunk-e (azaz leadeket generálunk vagy eladunk)
- milyen stratégiánk van
- teszteljük-e (és hány verzió kell)
- mekkora a büdzsé
- mi a határidő
- vannak-e korábbi landing page-ek ugyanerről (és melyik milyen eredményeket hozott)
- vannak-e tabuk
- milyen forrásokból dolgozunk
Ha ezeket tudom, csak akkor kezdek el írni.
A jó hír az, hogy ha megbízol minket szövegírással, akkor kitöltetünk veled egy kérdőívet, és a fenti pontok túlnyomó többségét a kitöltés során (remélhetőleg) megválaszolod, a többit pedig megkérdezzük.
A rossz hír az, hogy ezeket nem tudod megspórolni.
Mi van, ha nem nézünk utána?
Kutatás nélkül a szöveg félremegy. Azaz: rossz célcsoporthoz beszélünk, rossz előnyöket emelünk ki, rossz hangvételben írunk, rossz kifogásokra válaszolunk (ha válaszolunk egyáltalán), rosszul pozicionálunk és így tovább.
Magyarul elbeszélünk a célcsoport mellett és a szöveg nem lesz hatékony. A célcsoportot érdekelné ez az ajánlat (aszerint választottuk ki őket, illetve az ajánlatot úgy állítottuk össze), de ha nem tudjuk hitelesen és meggyőzően bemutatni, akkor a landing page nem fog konvertálni.
Szóval nem azért kérdezünk annyit, hogy idegesítsünk téged vagy sokat dolgoztassunk, hanem azért, mert muszáj. Sokszor nagyon szívesen megspórolnánk a kutatást, de a te érdeked, hogy mindezeket végigzongorázzuk.
Show More