Tegyük fel, hogy vettél egy okostelefont, és a hétvégén kipróbáltad, milyen azzal lefilmezni a kutyádat, ahogy a kertben szaladgál.

Nagy eséllyel a végeredmény kielégítő, és nincs benne semmi vállalhatatlan. Egy S6/S7 Edge vagy egy iPhone 7, sőt, még egy középkategóriás J5 esetében sincs okod a szégyenkezésre, és a felvételt bátran tolhatod a Facebookra. A célnak megteszi.

Kérdés, hogy ettől már filmkészítőnek mondhatod-e magadat, és képes vagy-e leforgatni saját vállalkozásod reklámfilmjét egy jobb telefonnal, a szomszéd filmőrült sráccal barterezve.

Sokak fejében ilyenkor ugyanis elkezdenek kattogni a fogaskerekek:

Ha csak ennyi az egész, akkor miért ne csinálhatnám meg én a cégem videós anyagait? Miért volna szükségem profi külső segítségre?

Most arra az eshetőségre kínálunk tanácsot, amikor nem akarsz igazi filmesekkel dolgozni, hanem úgy döntesz, a problémát saját erőből oldod meg.

Mi az, amire oda kell figyelned? Hogyan kerülheted el a hibákat egy homemade reklámfilm készítésekor?

Hibázni tudni kell?

Hibá(ka)t elkövetni része a fejlődési folyamatnak, ezért ettől félni különösebben nem kell. De ami kiküszöbölhető, azt küszöböljük ki.

A most összegyűjtött 10 elemes lista abban segít, hogy megértsd, egy videós anyag elkészítésének lehetnek olyan aspektusai, amelyre nem is gondoltál. Ideális esetben te ezeket a hibákat már nem fogod elkövetni.

Ugyanakkor még a profi szakemberek is tanulnak új dolgokat egy-egy forgatás során, ezért ha tényleg te akarod leforgatni a saját reklámfilmedet, akkor a végeredmény csak akkor lehet igazán ütős, ha ezeknek az aspektusoknak még utánaolvasol.

Hozzátesszük, szakértői segítség nélkül videót forgatni olyan, mint Google-ból orvosolni a barátod tüneteit. Megvan a rizikója, de senki nem mondja, hogy nem lehet eltalálni egy vakbélgyulladást a gyomorgörcs alapján.

Nézzük, mi az a 10 dolog, amire oda kell figyelned!

Az első három hiba: előkészítés

1. Nem kristálytiszta a koncepció, és nem készítesz forgatókönyvet.

A koncepció és forgatókönyv nélküli forgatást ahhoz tudjuk hasonlítani, mint amikor becsukott szemmel akarsz átkelni a zebrán. Sikerülhet, de nem jó, ha a vakszerencsére bízod magadat. Éppen ezért nemcsak a forgatás, de már az előkészítés előtt is világosnak kell lennie mindennek.

Kezdd az ötlettel, majd írd ki a forgatókönyvet. A forgatásra legfeljebb csak azért gondolj, hogy megtudd, megvalósíthatod-e azt az ötletet, amit kitaláltál.

Tanácsok? Tudunk adni:

• Találj ki egy történetet, aminek van főhőse, problémája (antagonistája) és megoldása. A sztori mindig ennyi: a főhős problémával küzd, amire a te terméked adja a megoldást.
• Kerüld a kliséket. Nézz sok videót a YouTube-on, hogy a konkurenseid milyen anyagokat készítenek.
• Ne komplikáld túl a forgatókönyvet, és ne akarj mindent belesűríteni. Az ötlet és a szkript legyen letisztult, céltudatos. Hacsak nem céges imázsfilmet csinálsz, a reklámfilm is olyan, mint egy landing page: a felesleges dolgokat nem rakod bele. Értsd: van amúgy hírlevelem, és lájkolnod kéne a Facebookon is, ha már elolvastad az ingyenes e-könyvünket.
• A forgatókönyv legyen feszes. A hosszú szkript több forgatást, ezáltal nagyobb költséget is jelent. A néződ pedig halálra unja magát.

2. El akarod mondani, ahelyett, hogy megmutatnád.

A film a képekről szól, és sok kezdő filmes akkor követi el a legnagyobb hibát, amikor mindent a színészek szájába ad. Azaz el akarja mondani azt, amit meg kéne mutatni.

Szeretnéd tudni, hogy mi az én kedvenc példám erre? Sokszor idéztem már William Goldmantől, most is tőle fogok (Mit is hazudtam?). Képzelj el egy szituációt: férj és feleség, elhidegültek egymástól, nincs többé szikra köztük. Te hogy mutatnád be ezt a közönségednek?

Vacsora az asztalnál, és hosszú, fájdalmas veszekedés, amelynek végén a férfi inni, a nő meg sírni kezd? Klisé. Ha filmezni szeretnél, tanulj meg jó képekben kommunikálni.

A jó megoldás:

Férj és feleség áll a liftben. A férfin kalap. A lift megáll, és egy csinos nő száll be a liftbe. A férj leveszi a kalapját.

Ennyi! A film képekben mesél.

3. Alultervezel.

Sok forgatás azon bukik el, hogy az előkészítéskor alultervezik azt. Mindig készülj a legrosszabbra: a csúszás gyakori, nehézségek pedig szinte mindig adódnak. Hagyj elég szünetet két felvétel között, és számíts arra, hogy ezek időt visznek el:

• az alap beállítások (helyszín, kamera, lámpa)
• átállás egyik beállításból a másikba, egyik helyszínről a másikra
• szünet
• felmerülő problémák megoldása (mindig van).

Az egészséges filmeknél amúgy az, hogy 1 forgatási nap 3–5 perc hasznosat veszel fel (10–12 órás műszak). De mindezt 2, maximum 3 egymáshoz közeli helyszínen. Ha reggel Óbudán kezdesz, délután pedig már Csepelen vagy, akkor ez a szabály máris bukik.

A 4–8. hiba: forgatás

4. Kis stábbal dolgozol.

Szép dolog, ha mindent magad akarsz megcsinálni, de egy emberként nem tudod hibátlanul ellátni egy gyártásvezető, egy rendező és egy operatőr szerepét. Nem véletlen, hogy már a kicsit komolyabb nagyjátékfilmekben is olyan sok ember dolgozik, mert ha a feladatok megfelelően vannak szétosztva, akkor a forgatás gyorsabb lehet, és kevesebb hiba csúszik be.

Csak egy érdekesség: már az olcsóbb nagyjátékfilmeknél is szükség van arra, hogy a kamera mögött megfelelő szakembergárda álljon. Ne csak minőségi, hanem mennyiségi szempontból is:

• operatőr (DOP)
• focus puller
• kameraasszisztens
• videóasszisztens

Kameramannal, fahrtmesterrel és egyebekkel most nem is szórakozunk, pedig lehetne még bővíteni ezt a listát.

Tanulság? Delegálj, amit csak tudsz, és ne csinálj mindent egyedül.

5. Rossz a hang.

Nincs kellemetlenebb annál, mint amikor egy bemutató- vagy reklámfilmet nézve egyfolytában azon jár az eszünk, hogy a hang borzasztóan sikerült.

Nem hallani semmit, nagy a háttérzaj, recseg-ropog a hangfal. Invesztálj abba, hogy a videós anyagodnak jó hangja legyen, és kérj szakértői segítséget.

6. Élvezhetetlen a képi megjelenítésed.

Születtek már olyan filmek, ahol  a szándékoltan rossz képi minőség formanyelvi eszköz volt, csakhogy a te videód 99,9 százalékban nem ilyen lesz. Te szépet, csinosat, csillogót és évtizedekre szólót akarsz.

Hogy ezt elérd, figyelj az alapokra:

• Tanuld meg a plánokat: mikor alkalmazunk premiert, szekondot, totált. Miért fontos az aranyközép, és mikor túl tág vagy túl szűk egy beállítás.
• Mi az, ami szinte mindig rosszul néz ki egy képen. Lásd: fehér fal, indokolatlan (rosszul alkalmazott) alsó vagy felső kameraállás, rossz kompozíció, szemetes kuka a háttérben. A minimum, hogy elolvasod Szabó Gábortól a Filmes könyvet.
• Tervezd meg, hogy az adott napszakokban hol és hogyan süt be a Nap. Plusz, ne forgass Nappal szemben. Soha!

Ide tartozik még a rossz világítás. Az irodai fények nem elegek ahhoz, hogy a kamera által felvett kép szép legyen, ezért szükséged lesz egy lámpaparkra. Ügyelned kell a fehéregyensúlyra is, vagyis arra, hogy a színhelyes felvételek érdekében a kamera beállításai az adott fényforráshoz tartozó színhőmérséklethez igazodjanak.

De hogy ezekre miképp tudsz figyelni, és hogy kerülheted el a sztenderd hibákat? Nos, operatőr segítségével. Nem véletlen, hogy ezeket a feladatokat delegálni kell.

7. Rossz színészeket és statisztákat alkalmazol.

Amikor egy magánorvosi központnak forgattam reklámvideót, akkor oda kellett figyelni arra, hogy a váróteremben ülő páciensek ne a 20-as éveikben járó ismerőseink legyenek, hanem idősebbek. Hiszen a videó is inkább a +35-ös korosztálynak ment.

De nincs ez másképp a te esetedben sem. Ha kozmetikai termékeket forgalmazol, akkor a kamera elé ne csak szép, de tényleg hibátlan arcbőrrel rendelkező színészt/ismerőst állíts. Fitneszteremként a háttérben se a köpcös szomszéd ugráljon (kivéve, ha a hozzá hasonlókat célzod meg).

Kíméletlenül hangzik, de ügyelj arra, hogy a videódban csak olyanok szerepeljenek, akiknek látványa nem viszi el rossz irányba a végeredményt. Ez nem a polkorrektségről szól, hanem arról, hogy a videód elérje a célját (és a közönségét). Ha azonosulni kell a szereplővel, használj referenciaszemélyeket. Ha hitelességi elem a szereplő (pl. jó alakú modell a fitneszteremben bizonyítandó a terem hatékonyságát), akkor aszerint castingolj.

8. Nem figyelsz a catering, szünet, parkolás szentháromságra.

Catering: az étkeztetés. Ne feledd, éhes stábnál nincs rosszabb, mert akkor senki sem koncentrál a feladatára.

Szünet: vagyis a pihenés. Végig lehet rohanni egy 12–14 órás forgatási napon, de nem érdemes. Amikor a végén már senki nem lát a fáradtságtól, akkor nem ugyanaz a minőség születik, mint amit szeretnél.

Legalább ennyire fontos, hogy megoldott legyen a környéken a parkolás. Nem jó egy forgatást azzal kezdeni, hogy 15-20 perceket kell sétálni a felszereléssel.

Az utolsó két hiba: vágás

Forgatás után jöhet a vágás, ami egy precíz munkát igénylő, nehéz és gyakran rendkívül száraz feladat, de ha az ember látni szeretné a munkája gyümölcsét, akkor végig kell csinálnia. Vágó nélkül viszont magadra vagy utalva, ezért érdemes kétszer is átgondolni, hogy egyedül fogsz-e bele ebbe a munkába.

Ha igen, akkor a vágás során neked kell megtalálnod a megfelelő ritmust. Hogy ez könnyebb legyen, használj mintazenét (vagy a kár a végleges zenét), mert arra vágni a képeket a kezdetektől fogva remek támpont lehet Mi amúgy a Premiere Pro nevű Adobe-szoftvert használjuk.

De milyen hibákat követhetsz el vágáskor?

A Mission: Impossible 5. részének vágásakor így nézett ki a munkafelület. Gyönyörű, igaz? (via aws.amazon.com)

9. hiba: Felesleges vágóképeket használsz.

Vágóképeknek azokat a semleges képeket nevezzük, amikkel tele lehet pakolni egy jelenetet, így érdekesebbé lehet tenni néhány unalmas részt, vagy épp el lehet fedni bizonyos hibákat.

Kicsit olyan, mint egy B terv, amihez az ember bátran nyúlhat. Csakhogy ebből is az ideális mennyiség kell, és ha túl sokat használsz, azzal a vezérmotívumodat kockáztatod. Nem lesz hangsúlyos az, amit mondani akarsz, mert a vágóképekkel elveszed a fókuszt.

Ahogy a forgatókönyv, úgy a vágás esetében is ügyelni kell a feszességre. A végeredmény ne legyen túl hosszú, hiszen a több általában ilyenkor is kevesebb.

A fényelés művészete (avagy hogyan lehet más hangulata egy-egy jelenetnek pusztán azzal, hogy a fényeket megváltoztatod):

10. Rossz formátumban exportálod ki a videódat.

Amikor kész vagy a vágással, akkor már csak ki kell exportálnod a videódat, hogy más is láthassa a végeredményt.

Ne feledd, amíg egy vágóprogrammal dolgozol, addig csak te láthatod a munkát, és ahhoz, hogy ezt megfelelő formátumban feltölthesd vagy elküldhesd valakinek, ki kell mentened a megvágott a filmet. A megfelelő formátum pedig attól függ, hogy mire akarod felhasználni a videót.

Exportáláskor két dologra figyelünk:

• tömörítés (codec)
• csomagolás (container)

Tömörítésnél általában az MPEG-szabványokat használjuk (vagy ott van még a WMV, az Ogg Theora és a Sorenson), csomagolásnál viszont már nagyobb a választék (.avi, .flv, .mkv, .mov, és hogy összezavarodjunk, van MPEG is .mpeg vagy .mpg néven).

A Full HD világában elvárás, hogy a legjobb minőséget használjuk, ez pedig a következő beállításokat jelenti:

• H.264 codec (MPEG–4 formátum), 1920×1080-as felbontás, 24 vagy 30 képkocka per másodperc, minimum 20 mbps bitráta.
• Hang esetében: 44.1kHz vagy 48kHz.

Kerüld el ezt a 10 hibát, és nagy eséllyel élvezetes videót fogsz készíteni, ami kiszolgálja a céljaidat.

A fentieken túl Nagy-Meszler Csaba előfizetőtársunk összeírt még néhány fontos dolgot:

Ezekkel egészíteném ki, nem fontossági sorrendben:
1. Koszos objektívvel állsz neki forgatni. Azért bosszantó, mert a keresőben vagy a pici LCD-n nem fogod látni, hogy ujjlenyomatos, szöszös, poros az objektív, de a nyersanyagon látszani fog és mehet az egész a lomtárba.
2. Az előző hibához kapcsolódóan: nem ellenőrzöd a felszerelést forgatás előtt. Lemerült akksival, betelt memóriakártyával, nem működő hosszabbítóval kezdenél forgatni…
3. Kütyüőrült leszel: még kell egy jobb gép, egy nagyobb objektív, még egy lámpa, egy dolly, egy drón, még több kártya…. Nem kell. A filmhez sztori kell.
4. Öncélú lesz a filmed: veszed a fáradtságot és elolvasod a cikkben ajánlott könyvet. Utána annyira pro leszel, hogy már tudsz fártolni meg kránolni, tudod, mi az a belső vágás, meg ilyenek és elkezded használni is ezeket, ha kell, ha nem. Ha a filmed tele lesz olyan snittekkel, amik nem azért vannak benne, mert a történetet szolgálják, hanem azért, mert meg tudtad csinálni vagy ki akartad próbálni, attól lesz öncélú szórakozás a filmből.
5. Figyelmen kívül hagyod a környezetet: ezt a hibát akkor követjük el, amikor nem választunk körültekintően helyszínt ésvagy szereplőket. Ha videót készítesz, azon nem szerepelhet semmi olyan, amit (rendezőként) nem te tettél szándékosan oda. Nem lehet benne semmilyen más cég terméke, logója, felismerhető arculati eleme. Nem szerepelhet benne olyan személy, aki nem egyezett bele a felvételbe, esetleg nem is tudja, hogy forgatás van. Bizony, egy utcai jelenetben a távoli járókelők is mind statiszták, ismerősök, akik nem véletlenül sétálnak pont arra.
6. Kevés nyersanyagot veszel fel: ezt majd gyakorlat közben fogod megtapasztalni, amikor azt gondolod, hogy megvan minden, akkor valami biztosan nem lesz meg. Amikor már úgy érzed, túl sok a nyersanyag, akkor lesz elég.
7. Túlforgatod: ez meg a ló túloldala, amikor addig-addig farigcsálod, csiszolod, agyalsz rajta, hogy közben már mindenkinek elmegy a kedve az egésztől. Legyen a munkafolyamatoknak határideje és ami ebbe belefért, olyan lesz. Ha például egy napra 12 snitt forgatását tervezed, de az egyiket 39 próbálkozásra sem sikerül jól felvenni, akkor kicsi az esélye, hogy majd negyvenedikre tényleg jó lesz. Engedd el, csináld a többit.
De csak ha van érzéked hozzá. 😉