Tudom, hogy miért nem tudsz hatékony Facebook-hirdetéseket írni.

Mert túlbonyolítod.

Csak a most olvasott blogon e pillanatban 300+ cikket találsz és biztos, hogy nem csak minket követsz.

Előnyt a headline-ba, testimonialt a headline-ba, USP-t a headline-ba. Ilyen lezárási módszer, olyan értéknövelés, sztorifajták stb. (Mi ez a sok angol szó?)

Egy idő után azt sem tudod, hova kapj.

Szerencsére van egy formula, amellyel villámgyorsan írhatsz Facebook-hirdetéseket. És még hatékony is lesz. (Abba már belekóstolhattál, hogy AdWords-hirdetéseket hogyan írj.)

De mielőtt rátérnénk a formulára, tisztázzunk gyorsan valamit:

Rövid szöveget írni nehezebb, mint hosszabbat

A hirdetésszöveg vagy a szlogen azért sem karakteráras, mert nehezebb megírni, mint egy hússzor hosszabb anyagot (pl. egy rövidebb blogbejegyzést).

Ha írtál már szlogent, akkor tudod, hogy miről beszélek. Ha blogbejegyzést vagy salesoldalt könnyen írsz, de az AdWords-hirdetések fölött tanácstalanul ülsz, akkor tudod, hogy miről beszélek.

Egyébként sem kilóban mérjük a reklámszöveg értékét, hanem hatékonyságban. Ez a direct mail 381 szavas, mégis dollármilliós érték (tekintve, hogy fölépített egy hatalmas céget) – habár csak egy oldal, de több tízezer dolláron el lehetne adni.

De hogyan írj hatékony Facebook-hirdetéseket?

Nézzük ezt az 5 lépést.

Legelőször nem kész hirdetést írsz, hanem magát az üzenetet és több körös szerkesztéssel nyesegeted tömör hirdetésszöveggé. Kialakul, hogy mit rakj posztszövegbe, mi legyen a headline-od, mi legyen a leírás.

1) Költői kérdés vagy legnagyobb ígéreted

A Facebook-hirdetéssel reklámozott bármire nem rákeresünk, hanem megjelenik a hírfolyamban. Ezzel szemben ha megjelenik egy AdWords-hirdetés a találati oldalon, akkor előtte olyan keresési kifejezést írtam be, amely valahogyan utal a termékre, problémára vagy igényre.

Tehát AdWordsnél aktívan keresek, míg Facebookon csak megkapom a hirdetést.

Mit jelent ez?

AdWordsben csak a hasonló oldalakkal és megoldásokkal versenyez a céged, míg Facebookon a hirdetésed konkurál Tibi atyával, az ismerőseid bulifotóival és a szakmai anyagokkal – tehát ezerféle terület ezerféle poszttípusával. (Ma a legnagyobb verseny a Facebookon van.)

Magyarán a meglévő problémát (amit a terméked kezel) az olvasód eszébe kell juttatnod. Erre jó módszer a költői kérdés, amire egyértelműen igen vagy nem a válasz:

• eleged van a hátfájásból? (Kinek ne lenne?)
• kínos az allergiád és szabadulnál? (Hogyne szabadulnék.)
• az álmatlanság miatt hulla vagy egész nap? (Mi más lennék.)

Nem ezzel a mondattal fogsz eladni. Ezzel a hírfolyam hatalmas óceánjában húzol egy olyan hálót, amiben csak a célcsoportod akad meg.

2) Minitörténet

Ha megszólítottuk az ügyfelet, akkor érjük el, hogy azonosulni tudjon a problémával vagy az igénnyel, amit a terméked megold (avagy kielégít).

Ez szólhat rólad vagy róla.

Ha te vagy a termékfejlesztő, akkor adja magát az „én is ezzel a problémával küzdöttem” sztori. Ha csak forgalmazod, akkor „épp ezzel a problémával küzdesz most” (és róla írsz).

Mutatok példát, hogy egyszerűbb legyen:

• Mindig gyűlöltem landing page-eket írni, ezért kifejlesztettük azt a szoftvert, amivel a landing page szinte megírja magát.
• Mindig gyűlöltél landing page-eket írni? Ezzel a szoftverrel a landing page-eid megírják magukat.

A legtöbb üzenetet minimális átalakítással el tudod mondani 2 szemszögből is.

Ennek a résznek a célja, hogy a felfigyelés után az olvasódban elmélyítsd a mindennapi kínkeservet.

3) Ígéret

Mit fog elérni a reklámozott termékkel az olvasód? Hogyan oldódik meg a problémája?

Ez a cikk nagyon részletesen kifejti neked.

4) Implikált megoldás

Ha közvetlenül fölhívsz a termék megvételére (e-book letöltésére), akkor értékesítős leszel, ami nagyobb ellenkezést vált ki, mintha csak javasolnál.

Jó módszer: utalj a célcsoportodra és őket kösd össze a termékkel.

Pl.: a marketingesek átlag 40 percet nyernek vissza minden nap az XY automatizálóval.

Ezt teszteld a direktebb verzióval: nyerj vissza 40 percet a napodból.

Azért kell az implikált előnyt is tesztelned, mert ha egyértelmű előnyöket raksz az emberek elé (hozzá hasonló emberek mit érnek el), akkor könnyen levonja a konklúziót, hogy neki is elérhető és jó lesz. Így az az érzése lesz, hogy ő hozta meg a döntést (ami mindenképpen így van, de fontos, hogy hogyan érzi: rábeszélték vagy ő döntött.)

5) Call to action

Azt már tudod, hogy a hirdetéseidhez egyedi CTA-kat állíthatsz be. Tedd is meg.

Ezen fölül a szövegben is hívd fel az olvasód figyelmét arra, hogy mit csináljon épp. Ezt azért nem fejtem ki bővebben, mert itt már megtettük.

Ha megfigyelted, akkor ez a legklasszikusabb hirdetésfelépítés, ezt szabadon mutálhatod, ahogy a feladat megkívánja. Carlos Reidlich (elég jól kereső amerikai szövegíró) történetközpontúbb mutációt használ, mely infotermékekhez, egészségügyi piacokra jobb, mint a cikkben bemutatott (ami inkább szoftveres és B2B).

Ha az alapverziót meg tudod írni, akkor mindegyiket meg tudod írni.

Tehát még egyszer a formula:

1. Költői kérdés (te is ezt tapasztalod?)
2. Hogyan jött létre a termék (mivel nem volt még, ezért létrehoztam)
3. Ígéret (ezt kapod tőle)
4. (Implikált) megoldás (hozzád hasonlók e percben is használják)
5. Call to action (olvasd el ezt a cikket most)

Nézzünk csupa magyar példát

És figyeld meg, hogy milyen elemeket használnak a formulából (és hogyan lehetne jobbá tenni).

Ezt a gyakorlatot tedd mindennapos rutinoddá: bármilyen hirdetést látsz (plakáttól kezdve a hirdetésig), próbáld megfejteni, hogy milyen célközönségnek mehet ki és hogyan tudnád hatékonyabbá tenni.

Az Extreme Digitalt szeretjük nagyon, de ez a hirdetésük kihagyott ziccerekkel teli:

Mindössze az ígéret van meg: több száz őrült akció. Az árakciókkal amúgy is óvatosak vagyunk, de ez a hirdetés még termékcsaládot sem mond, a kép pedig stock.

Ez már költői kérdéssel indít, mellyel beletalálnak a legnagyobb félelembe: hiába van ott a papír, ha megszólalni vizsgakörnyezeten kívül nem tudsz.

A hirdetés hibája, hogy nem elég konkrét.

Garantáltan: van valamilyen nyelvtudás-garancia? Ha van, szerepeltethetnénk.

Most jelentkezel: azért írjuk ki a dátumot, mert megfoghatóbbá teszi a mostot (hatékonyabban épít scarcity-t), illetve a kampány vége erősebbé válik (határidő előtti 1-3 napban jön átlagosan a jelentkezések fele).

Hiányzik továbbá az implikált megoldás, valószínűleg hely híján föláldozták a 40% kedvezményért. Budapesti fiatalok partihangulatban tanulnak nyelvet és könnyedén beszélnek angolul. Bárhol. Bármikor. Bárkivel. (És nyilván több verziót futtatsz: másikban a németet tolod.)

Hiányzik a CTA: legyen egy videó, amit megnézhetek.

Szomorúvá tesz, amikor egy hirdetéshez elvileg átlagosnál jobban értő cég (elvégre reklámszövegírást tanítanak) legjobban a kedvezményt emeli ki. Egy ilyen képzést az előadókkal és a tematikával összehasonlíthatatlanná tehetsz, ergo az ár irrelevánssá válik (vagy tőlünk tanulod meg, vagy sehol), ergo a létszámlimittel csinálsz scarcity-t.

Nem találták el a reklámszakma legnagyobb előnyeit: könnyű elhelyezkedni (hatalmas a kereslet a jó szakemberekre), elképesztően érdekes világ és tematika, nagyon menő szakma. A kreatív koncepcióban való gondolkodás egy feature, amelynek előnye lehet az, hogy a legnagyobb országos integrált kampányok elkészítését vezényelheted le. Mi hat az egora, ha nem ez?

Itt még a facebookos CTA is hiányzik, nemhogy a szöveges.

Példa, hogy a hirdetésnek nem kell hosszúnak lennie. A fájdalmas helyesírással elkészített hirdetés bír a fölsoroltak közül a legjobb címsorral: make money in a fun way, ezzel az ígéretet kipipáltuk.

Viszi a pálmát a Dealogic hirdetése.

Tökéletes összhang a kép és a címsor között (melyet ráírtak a képre), a képen látod, hogy nem stock. Kiemelik az ajánlat legnagyobb előnyét (fantasztikus karriert építhetsz és segítenek benne), valamint közvetlen hangvételben feloldják a kifogásokat (ha el tudod olvasni, akkor tökéletes jelentkező vagy). Üdítő hirdetés a versenyképes fizetések világában.

Láttál egy jó Facebook-hirdetést? Linkeld, másold be, készíts screenshotot!