Milyen a marketing színvonala a napfény városában?
Miért Budapesten van szinte az összes tréning és konferencia?
Hol éri meg marketinget tanulni?
Gyakran föltett kérdésekre Szegeden és más magyar városokban szerzett benyomásaink alapján válaszolunk ebben a szerény tudósításban.
Miért nincs több marketingrendezvény Budapest határain túl?
Van egy konklúziónk, amelyhez a premissza az, hogy viszonylag sokat adtunk elő idén is. Ezt bizonyítandó rakom be az alábbi részt, de nyugodtan sikoljon át rajta a tekinteted, a lényeg alatta jön.
2018 első felében előadhattunk Szolnokon, Szarvason, Szegeden és Szlovákiában, az sz-betűk sorát Budapest töri meg (4 alkalmas tréning a Corvinuson, DIMSZ-workshop, BME-előadás, Várkert Bazár, IVSZ-tréning a Continental Hotelben, Ecommerce Expo és Marketing Fesztivál, illetve Piac & Profit háromszor), haladó tartalommarketing-tréning Siófokon kétszer, Inárcson egyszer, közben pedig saját rendezésben 260 fős meetup az A38 hajón, 100 fős meetup Újpesten, illetve egy hónapon belül 2 telt házas tréning – továbbá e sorok írásakor már fix Zoli tusnádfürdői előadása, a többi budapesti tréningünk, illetve a siófoki 3 napos Content Plage.
(Nem minden felkérést tudunk elvállalni, de mindegyikért hálásak vagyunk.)
A konklúziónk tehát az, hogy egyértelmű a Budapest-túlsúly. Ennek okait ezekben látjuk:
- Több a szakértő Budapesten. Nem arról van szó, hogy itt vagy ott hígabb vagy nemesebb az embermatéria, mindössze statisztikai törvényszerűség, hogy az 1,7 milliós lélekszámú Budapest több szakértőt tud felvonultatni.
- Ezek a szakértők Budapesten belül könnyebben mozognak. Főleg figyelembe véve a tényt, hogy Magyarországon a nagyobb konferenciák sem fizetnek az előadóiknak, ugyanakkor a tréningek jellemzően gázsisak (legalábbis mi ilyenekre kapunk felkérést, illetve ilyeneket szervezünk). Aki örömmel vállalja tisztán a megjelenésért, az általában nem húzónév – aki viszont szakértő, annak komoly óradíja (kiesik a munkából) és utazási költsége van, no és szolgáltat, tehát joggal vár el díjazást.
- Nagyobb a budapesti felvevőpiac. Több a cég, a minden területen magasabb árak miatt a fizetőképes kereslet is nagyobb (ugyanakkor ez a szervezést is nehezíti, hiszen ha minden drágább, akkor a helyszín, technika és másegyéb is az, tehát jön a réven, megy a vámon).
Az SZTE GTK rendszeresen szervez Marketing Klubesteket, melynek keretében visszahívja előadni azokat a sikeres marketingeseket és kommunikációs szakembereket, akik a szak hallgatói voltak. Rengeteg hallgató szeretne visszamenni mesélni, de félévente egyet választanak ki – ez most Enikő szövegírónk volt (aki 1 évvel a végzés után már visszamehetett, ez ritka), Balázs külsősként (mert nincs SZTK-s múltja) arról beszélt, hogy hogyan válhat valaki reklámszövegíróvá.
Itt van a régi, tompa nóta
A szegedi marketingkommunikáció utazás a múltba.
Végigfotóztam a kezem ügyébe és szemem elébe kerülő szegedi reklámokat – gyakran a dizájn és szövegezés 20 évvel ezelőtti kort idéz. A nagy marketingcsatákat Budapesten vívják az egymással konkurens országos márkák, dúlnak a plakátháborúk és egymást érik a plázákba szervezett rendezvények (van, amit a túl nagy érdkelődés miatt le kell fújni), ez pedig pörgeti az innovációt és a kreatívok minőségét (vagy ha azt nem mindig, az igyekezetet biztosan).
A tizedakkora városra nem jut akkora büdzsé, így dolgoznak az országos anyagokkal vagy a helyi szolgáltatókkal oldják meg – jóval kisebb verseny melletti jóval kisebb innovációkényszerben.
(Mielőtt budapesti kollégák hátradőlnek: elég a postaládát kinyitnom és a szórólapok által ömlenek ki a 90-es évek.)
Ebből a szempontból kényelmesebb marketingesnek és kommunikációs szakembernek lenni Szegeden. A dolog árnyoldala viszont az, hogy még kisebb büdzsé szorításában kell tánclépéseket tenni, a kisebb helyi cégek pedig nem tudják megfizetni a budapesti kreatívok árait (így a szegedi kínálat logikusan alacsonyabb árfekvésű).
Az Értől az Oceánig
Milyen karrierperspektívát adhat ez neked, ha épp Szegeden tanulod a marketinget?
A munka az munka, a hatékonyság az hatékonyság, a kreativitás az kreativitás – egy portfólióra rátekintve nem azt nézzük, hogy vajon milyen kemény piaci környezetben született az anyag, hanem azt, hogy az mennyire erős. E tekintetben nincs szakadék: aki lusta marketinges Budapesten, az az ország bármely pontján lusta marad – ezzel szemben akinek szemében szent akarások lobognak, az például Debrecenből fölépíthet egy nemzetközileg ismert és elismert szoftvert (lásd az Optimonk példáját). Sem előjog, sem kifogás nem lehet az, hogy hol laksz.
Ugyanakkor ha a Magyarországon elérhető legkompetitívebb marketingpiacon mérnéd magad, akkor be kell venned Budapestet.
Ha díjakra és csillogásra vágysz, akkor olyan budapesti ügynökséghez menj, amelynek nemzetközi lába van.
Ha networkingeznél, akkor a több ember és a minden héten egymást érő rendezvények miatt itt megteheted.
Dúskálhatsz a konferenciákban (érdemes ebben a Facebook-csoportban követni a friss rendezvényeket), a viszonylag friss tudásanyagban (a hullámzó színvonal, a megvásárolt előadások és a tucatnyi javítandó megérne egy misét, melyet máskor megejtünk) és a rengeteg cégben – amelyek megbízásáért jóval nagyobb a verseny.
Hogy a budapestiek se dőlhessenek hátra: az egyesült államokbeli piacok többsége jóval szakembert próbálóbb bárminél, mint amit a magyar piac kínálni tud, fejlődni mindig van hova. (Könnyítés persze, hogy nagyobbak a listák és a piacok, illetve tőkeerősebbek a vállalatok, viszont nehezítés, hogy már a kattintási költségek összeszorítják a szíved és jóval nagyobb a verseny a kreatívokban, az árazási technikákban, akár a garanciákban és lényegében mindenben. Magyar cikk egy amerikai konferenciáról.)
Gondolatok a (marketing)könyvtárban
Látogatói kártyát váltottam az SZTE Klebelsberg Könyvtárba, hogy meglessem azt, hogy milyen a marketingkönyvek felhozatala.
Sajnos nagyon kevés a friss szakkönyv: marketingkommunikációs könyveket futottam át, a megtaláltak közül 2010-es kiadású volt a legfrissebb (már az is 8 éves), hemzsegtek a kétezres évek könyvei (10-15 év), mutatóban megvannak még az 1990-es vagy még régebbi szakkönyvek is. Pedig a marketingben már fél év is sok idő.
(Gyermeki kíváncsisággal olvastam át egy olyan onlinemarketing-könyvet, melyet 2002-ben adtak ki.)
A könyvekre jellemző, hogy elméleti alapnak általában jók, gyakorlati szakemberek viszont ezen könyvek nyomán nem születhetnek (értve ez alatt például egy olyan szövegírót, aki képes hírlevelet megírni vagy egy olyan PPC-specialistát, akire a Google Ads-kampányaidat biztonsággal bízhatod). A könyveket sokszor olyan oktatók írják, akik kiváló kutatók és előadók, átlátják a területet, de piaci tapasztalatuk nincs – például a DM-levélről vagy a hírlevélről írt bekezdésekben olyan tippeket ad egy könyv, melyek vagy nem életszerűek, vagy pár kiküldés után rájössz, hogy nem működnek.
Mindez nem SZTE-specifikus, hanem általában jellemző a marketingszakok könyvtáraira.
Ha marketingszakon oktatsz, írj nekünk és küldünk megjelent és megjelenő könyveinkből példányt az egyetemi könyvtárnak. Nézd át a céges könyvtárunk kínálatát, melyből ingyen kölcsönözhetsz is.
Rajtad a holnap hőse
Egyre több hazai marketingkar nyit a digitális marketing felé, illetve gyakorlati kurzusokat és a réstémákat is beleszövik a tananyagba. Úgy tudjuk, az SZTE a jövőben egyre több vendégelőadóval erősít és a kurzusaikon is egyre nagyobb hangsúlyt kap a gyakorlati tudás. Itt is megüzenem, hogy ezt üdvözöljük és támogatjuk – mert sokfelé húz sokféle konverziónk, de ugyanazt a marketingszakmát építjük.
Show More
