Így növeltük 7243%-kal az organikus keresőforgalmat SEO nélkül (+mutatom az elemzést)

Aki követ minket, tudja, hogy nem sokat foglalkozunk a keresőoptimalizálással. 2015-ben egyik legelső tréingelőadásomat a SEO-szövegírásról tartottam, és az egyik első diámon ez a mondat állt:
„A jó SEO-szövegíró úgy ír szöveget, mintha a Google nem is létezne.”
Ne érts félre: nem akarok a keresőoptimalizálás ellen beszélni, rengeteg ezzel foglalkozó kollégát ismerek, akik profik a saját területükön. Arról van szó mindössze, hogy meggyőződésem szerint a tartalomgyártás és a technikai SEO már alig kapcsolódik egymáshoz – és hogy e kettő közül az előbbi az, amely nélkül nem tervezhetsz hosszú távra. Ugyanez a helyzet a weboldalak dizájnjával. Lehet akármilyen szép, reszponzív, kellemes megjelenésű, ettől még nem vonz majd látogatókat, leadeket.

Mennyit optimalizálunk?

Az oldalt olvasod, láthatod, hogy az reszponzív, igyekszünk figyelni a betöltési időre, arra, hogy használjunk a cikkekben H1 és H2 elemeket, címkéket, kategóriákat. Erős belső hivatkozásrendszert építettünk, hiszen minden cikkünkben hivatkozzuk a releváns anyagainkat. Bátorítjuk azt is, hogy külső oldalak hivatkozzanak ránk. Mindez azonban alapszint. Ott van a Yoast bővítménye a WordPressben, de ha a saját ösztöneink és a szoftver ítélete között kell dönteni, előbbire hallgatunk. Igyekszünk kulcskifejezéseket használni a címben, metaleírásokban, snippetekben, de jobban figyelünk arra, hogy meggyőző és informatív legyen ez a pár szó. Ami az organikus forgalmunk növelését szolgálja, az elsősorban az, hogy minőségi, releváns anyagokat készítünk. Nagyon szép elmélet az, hogy ennyivel is boldogulhatsz, de amíg ez csak hiedelem (és nem tény), addig a magánvéleményem kevés relevanciával bír számodra. Ebben a cikkben tehát azt nézzük meg, hogy ez a következetesen végigvitt szemlélet hogyan működött e blogon az elmúlt 4 évben.

Minőség és mennyiség

Tisztázzuk: nem, nem az számít, hogy mennyit írsz. Az eredményeket, amiket itt látsz majd, úgy értük el, hogy nagyon szigorú tartalomgyártási folyamatot vezettünk be. Tartalomnaptárat használunk, hogy hetekre előre tudjuk a témákat, hogy elvégezzük a héttérmunkát, kutatást. Minden egyes anyag minimum két, de jellemzően inkább három ember lektorálásán megy át. Hiába tömöd ki az oldalad ezerkarakteres semmitmondó „cikkekkel”, mert még ha eleinte jól is rangsorolsz, a minőség hiányát azonnal érzékelő és emiatt lepattanó látogatók okán nem sokáig őrizheted ezt a sikert. Amiről itt beszélek, az a tudatos építkezés fontossága. A tartalommarketing megtérülése nem napokban vagy hetekben, hanem félévekben, években mérhető. És most megmutatom, hogy tényleg megtérül. A cikkben lépésről lépésre megmutatom, hogyan elemeztük a saját oldalunkat, lényegében egy kisebb tartalomauditot végeztem el.
Ha tudni akarod, hogy egy komplett audit hogyan néz ki lépésről lépésre, akkor ezt a cikket látogasd meg.

Így rendezd adatbázisba a tartalmaid

Először is meg kellett tudjam, hogy az elmúlt években adott időszakban hány cikket publikáltunk (azaz hogyan emelkedett a tartalom mennyisége). Nyilván léteznek erre egyszerűbb megoldások, én viszont több okból is az Import.io használata mellett döntöttem. Egy kicsit komplex, de remek analitikát biztosító online eszközről van szó, és most megmutatom, hogyan használhatod a saját tartalmaid elemzésére. Töltsd be az oldalt és regisztrálj egy ingyenes fiókot. A Dashboardról a New Extractor opciót válaszd ki. Ekkor a rendszer elkéri tőled a webcímet, ahol a kielemzendő tartalmak találhatóak. Már itt érdemes figyelned. Ha én a marketingszoveg.com összes létező URL-jét elemezném, abban benne lennének az ajánlati oldalak, köszönőoldalak, landing page-ek, mikroszájtok is, tehát ha csak a blogot akarom elemezni, ez nem megoldás. Az Import.io tehát ezt a webcímet kapta meg tőlem:
https://kreativkontroll.hu/blog/page/1
Ebben egyetlen szám változó található, a későbbiekben tehát könnyű lesz az összes hasonló URL-t behúzni, ezen felül itt tisztán a blogban megjelent tartalmakat láthatjuk. A következő lépésben kicsit tanítgatnunk kell a rendszert. A Data fülön láthatjuk azt, hogy milyen adatokat olvasott be a rendszer. Az érdekesebb az Edit fül, itt magát a betöltött weboldalt láthatjuk, és egyszerűen megmutathatjuk, hogy mely információkat olvassa nekünk adatbázisba. Érdemes felül a Start over with empty table opcióra kattintanod, majd minden egyes adatsorhoz egy új oszlopot (column) létrehoznod. A „tanítgatás” rendkívül egyszerű: létrehozod az oszlopot (add column), majd az oldalon rákattintasz arra az elemre, amelyiket be akarod olvasni. Ha a blogunk egy oldalán egy bejegyzéscímre kattintasz, a rendszer a többi bejegyzéscímet is ugyanúgy felismeri majd.

Itt például megtanítom neki, hol található minden bejegyzésnél a kategóriamegjelölés.

Ha kész vagy az adatok kijelölésével, mentsd el az Extractort. Már csak azt kell megtanítani a rendszernek, hogy a blogot egészében olvassa be, és ne csak azt az egyetlen URL-t, amelyet megadtunk neki. A Settings fülön jelenítsd meg az URL Generator eszközt (egy szép nagy gomb jelzi), jelöld ki a változót (esetünkben például ez a szám a végén, amely azt jelzi, hogy a bejegyzéslista hányadik oldalán jársz). Add meg, hogyan cserélje azt, majd le is futtathatod, hogy lásd, hány élő URL-t talál így a rendszer. Ezután futtasd le az adatelemzést (Run URLs). Ez jellemzően néhány percig tart, és már le is töltheted az elkészült CSV fájlt. A továbbiakban a saját adatbázisunkról és a konkrét organikus keresőforgalmunkról olvashatsz adatokat. Kimutatjuk, hogy a több cikk milyen hatást gyakorolt a látogatottságra. Mivel ezek szenzitív adatok, csak bejelentkezés után olvashatod őket! Read More

„Vezetni tanulj meg, ne motort építeni”, avagy miért gondolsz rosszul a SEO-ra | The Inbounder

A SEO halott? Kétszáz SEO-szaki között ültem Londonban, és ezt láttam az arcukon. Mélységes aggodalmat, mert a Google alapjaiban alakítja át azt, amit a netes keresésekről eddig tudtunk, vagy legalábbis hittük, hogy tudjuk. Mennyire működnek ma a keresőoptimalizálási best practice-ek? Ez volt az egyik fő kérdés, amelyet a The Inbounder londoni állomásán igyekeztek nagyon alaposan körbejárni. Ha arra számítottál, hogy egy SEO-konferencián elmondják majd, egészen pontosan hogyan kellene tartalmat írnod, sajnos ki kell ábrándítsalak: a best practice-ek, hát, általában, nagyjából, talán működnek. Tom Anthonynak (aki amúgy a Distilled R&D részleglét vezeti és mellesleg brit) volt egyszer egy amerikai barátnője. Már jártak egy ideje, jól alakultak a dolgok, elérkezett tehát a pillanat: találkozni kellett a leány szüleivel. El is utaztak a nagy vízen túlra, megvolt az üdvözlés, kellemes vacsora, csevej. Egy ponton Tom felajánlotta a házigazdának, hogy segít elmosogatni. Ez volt az a klasszikus, vígjátékokból ismert pillanat, amikor mindenki elhallgatott és furán kezdett rá nézni a szobában. „Most már mindegy” alapon Tom nem hátrált meg: ismét, jól érthetően, hangosabban kijelentette, hogy segíteni szeretne a mosogatásban. Még furább tekintetekkel jutalmazták. A probléma természetesen nyelvi jellegű volt. Bár mindkét fél angol anyanyelvű, kisebb eltérések akadnak, erről a konkrét kis pici eltérésről viszont Tom nem tudott. Fogalma sem volt, hogy amikor felajánlja segítségét a mosogatásban („I would like to help you wash up”), ahogyan azt a ködös Albionban tette volna bármikor, tulajdonképpen kedves barátnője apját egy közös fürdésre invitálta meg. Na, hát akkor ennyit a best practice-ek kérdéséről. De ha konkrét példát akarsz, elég megnézni az alt attribútumokat. Egy gyors kereséssel te is megbizonyosodhatsz róla, hogy minden SEO-szakember az elmúlt években annak fontosságát hangsúlyozta, hogy a képeknél mennyire fontos ezek megfelelő kitöltése, mert a Google algoritmusa figyeli ezt – ezt mellesleg a Google-től tudjuk. Ehhez képest a tesztek azt mutatják, hogy mindegy, mit csinálsz az alt attribútumokkal. Ezt nem én mondom, hanem a Distilled kutatás-fejlesztési igazgatója.

Érti egyáltalán még valaki a Google-t?

Read More

4 lépésből felraklak a Google Térképre

Hirtelen felindulásból írom ezt az útmutatót, amit annak köszönhettek, hogy az elmúlt időszakban volt szerencsém egy szűkebb iparág több mint 100 szereplőjével dolgozni. Ezek a kkv-k egytől egyig azt szeretnék, ha minél többen megismernék őket, illetve minél több potenciális vásárló elmenne hozzájuk. Sajnos a több mint 100 cég 20-30 százaléka nem tartotta fontosnak, hogy én egyből … Read more

Amit a Google „pop-up-büntetéseiről” tudnod kell

Ha új év, akkor újévi fogadalmak, így van ez. A Google például még nyáron megfogadta, hogy csavar egyet a mobilos találati listán. Röviden azt mondhatnánk, hogy besokalltak a felugró ablakoktól és bejelentették, hogy január 10-től egyenesen büntetni fogják az ilyen eszközt használó site-okat. A Google-nek az első és a legfontosabb a felhasználó, azon belül is … Read more

Hogyan védd meg a brandedet, ha másolják a tartalmaidat

A te oldalaidon szerepelnek másolt tartalmak? Ne vágd rá, hogy „nem”, mert lehet, hogy tévedsz. Szövegek keresőoptimalizálásával alapvetően nem szeretek sokat foglalkozni. Egy szövegíró ugyanis egy egyszerű szabály szerint él: úgy írj, mintha a Google nem létezne. Egy profi copywriter akkor is jól rangsoroló tartalmat ír, ha nem raksz elé kulcsszólistát. A tartalomduplikáció azonban egy olyan SEO-téma, aminek a legapróbb részleteit muszáj legalább egyszer tisztáznunk. Kezdjük azzal, hogy tisztázzuk a legnagyobb félreértést.

Nem, a Google NEM büntet a duplikációért

Bő egy hónapja Andrey Lipattsev, a Google senior stratégája egy élő videobeszélgetésben sokadszor kijelentette, amit már többször is hallhattunk a keresőóriás képviselőitől: a Google-nél semmilyen policy nincs arra, hogy a duplikált tartalmakat büntessék. A büntetés nincs beépítve az algoritmusokba és nem is tartják elvből etikátlannak. Mindez tökéletesen érthető, tekintve, hogy a duplikáció általában „természetes” módon következik be, ahogyan ezt mindjárt látni fogod. tartalomduplikacio_3Van ellenben szűrés. Ha több azonos tartalmat talál a kereső, akkor válogatni fog ezek között. Az algoritmus több száz tényezőt vesz figyelembe, és ha nem talál olyat az egyező tartalmak között, amelyet eredetiként jelöltek meg, a legjobb minőségű találatot választja ki, a többit pedig elrejti a találati oldalról. (Lásd jobbra, a képet a Moz.comtól vettük át.) Ezen sem lepődhetünk meg: a Google célja, hogy az emberek minél többször keressenek vele. Minőségi szolgáltatás kell tehát nyújtania, kielégíteni minél többek igényét – és ha egy találati oldalon tízszer ugyanaz szerepel, az egyáltalán nem javítja a felhasználói élményt. A Google tehát az eredetiséget és hozzáadott értékre mutató jeleket figyeli elsősorban: így igyekszik megtalálni a legjobb minőségű tartalmakat. Nincs szó büntetésről: a duplikált tartalom egyszerűen irrelevanciája miatt tűnik majd el a találatok közül. Az optimalizációt tekintve egy duplikált tartalom tehát jellemzően nem azért nem ér el majd jó – vagy bármilyen – helyezést, mert egyezés áll fenn, hanem mert nem elég jó, nincsen elég visszajelzés, a Google nem látja a hozzáadott értéket. (Ha Andreynek nem hiszel, Matt Cuttsnak esetleg már igen: ő úgy becsüli, hogy a web teljes tartalmának 25-30 százaléka duplikáció – és ezzel nincs is semmi gond.) Ezzel együtt, idézek a Google súgójának ismétlődő tartalommal foglalkozó oldaláról:
„Azokban a ritka esetekben, amikor a Google azt észleli, hogy az ismétlődő tartalom a rangsoraink manipulálásának és a felhasználóink megtévesztésének szándékával jelenik meg, a megtévesztésben részt vevő webhelyek indexelését és rangsorban elfoglalt helyét is módosítjuk a szükséges mértékben. Ezen problémák miatt webhelye visszaeshet a keresési eredmények rangsorában, vagy akár teljesen el is tűnhet a Google indexeiből, ami azt jelenti, hogy többé egyáltalán nem jelenik meg a keresési eredmények között.”
A duplikáció nem gond. A manipuláció igen.

Hogyan születik a duplikált tartalom?

A tartalomduplikációnak elképesztően sok oka lehet. Tartalommarketingesként az első, ami eszünkbe jutna, hogy valaki félreértelmezett költséghatékony keresőoptimalizálási kísérletként ugyanazt a tartalmat jeleníti meg egy sor blogon, amelyek mind a fő weboldalára linkelnek. A legtöbb esetben azonban nem black hat technikákról, és nem is lustaságról van szó: a legtöbb duplikációt egyszerűen a technika eredményezi.

Duplikáció az adatbázisban

Könnyen lehet, hogy egyszerűen az adatbázis eredményezi a duplikációt: a feltöltött tartalom kap egy egyedi azonosítót, ez azonban nem az URL, ahogyan egyből gondolnánk. A tartalomra egy időben számos különféle link mutathat a weboldalon belül, amelyeket a link aszerint generál, hogy éppen honnan érjük el azt – különféle címkékkel, kategóriákból, keresőből és így tovább. Hogyan jelenthet ez problémát? Képzeljük el, hogy egy ilyen adatbázisban publikálunk egy olyan tartalmat, amely népszerű lesz a bloggerek körében. A szakmai blogok felkapják, elkezdik hivatkozni – ettől azt várnánk, hogy az adott tartalom pozíciója javuljon a célzott keresőkifejezések találati oldalán. A kereső azonban dilemmába kerül, ugyanis ha nem figyelünk, könnyen lehet, hogy különféle címeket használnak majd, így ugyanazt a tartalmat mondjuk két-három eltérő URL-en hivatkozzák – ezek közül viszont a kereső csak egyet vesz majd figyelembe, és így jóval kisebb lesz a siker.

Kétélű optimalizálás

Elképzelhető az is, hogy a duplikált tartalom egyszerűen azért jelenik meg, mert a mobileszközökre, tabletekre és más okoskütyükre optimalizált oldalaink egy kicsit máshogy jelennek meg a keresőbotok számára: bizonyos esetekben azt látják, hogy adott egy desktopra és egy mobilra optimalizált oldal ugyanazzal a tartalommal. Alapesetben ez a platformcélzás miatt nem jelentene gondot, ha azonban a kereső nem tudja értelmezni azt, hogy tulajdonképpen csak egy félrecsúszott optimalizációs kísérletről van szó, akkor kárt szenvedhetünk emiatt.

Nyomtatóbarát oldalak

Szinte minden tartalmakat publikáló oldalon találhatunk egy nyomtatóbarát nézetet: egy egyszerűsített oldalt, amelyet könnyedén azonnal kinyomtathatunk. Itt nem jelennek meg a dizájn- és navigációs megoldások és a többi sallang, egyszerűen csak a szöveges tartalom. Ezeket az oldalakat értelemszerűen az eredeti tartalom oldaláról hivatkozzuk – és éppen ez a probléma. Ezeket a hivatkozásokat ugyanis a keresők botjai is megtalálják, benéznek mögéjük, és azt fogják látni, hogy egy újabb oldalon pontosan ugyanazt a tartalmat hivatkozzuk – amit akár úgy is értelmezhetnek, hogy black hat technikával igyekszünk javítani a rangsorolásunkon. Maga a másolt tartalom nem büntetendő ugyan, az etikátlan linképítésre azonban más szabályok vonatkoznak. A nyomtatóbarát oldalakat éppen ezért általában elrejtik a keresők elől, legalábbis így kellene – mégis sokszor jutok ilyen oldalakra a Google találati listájáról még a legnagyobb hazai hírportálok esetében is az eredeti tartalom helyett.

Kommentek több oldalra bontva

Gyakori jelenség WordPress-odalaknál, hogy a kommenteket több oldalra bontja a rendszer. Teljesen indokolt, hiszen egy sok száz kommentet tartalmazó oldal betöltése már igen lassú lehet, és tudjuk azt, hogy 3 másodpercnél hosszabb betöltési idő már komolyan rombolja a felhasználói élményt. Ebben az esetben viszont valahogy így fog kinézni az URL:
http://blogod.hu/posztod/comments-page-1/ http://blogod.hu/posztod/comments-page-2/
És így tovább – miközben az eredeti poszt minden oldalon megjelenik majd.

Eltérő URL-struktúrák, honosított oldalak

Duplikált tartalmat lát a kereső akkor is, ha az oldaladat több címen érheti el. Például:
blogod.hu http://blogod.hu https://blogod.hu http://www.blogod.hu
És ha .hu, .com, .eu és más domének alá ugyanazt az oldalt feltöltöd, akkor is ez a helyzet. Ha az URL változik, a Google is külön oldalként kezeli majd az eredményt, ez ilyen egyszerű.

„Minek annyit írni?”

Mégis, szövegírással foglalkozunk – a tartalmak másolásával gyakran találkozunk saját szakmánkban, amikor egyáltalán nem jóhiszemű hibáról, hanem lustaságról, a költségek optimalizálásáról vagy éppen egyszerű lopásról van szó. Ha a tartalommásolás tudatos és szándékos, még annak is rengeteg oka lehet. A híroldalak például rendszeresen vesznek át nagyobb szövegblokkokat egymástól, a hírügynökségektől vagy külső forrásokból, persze forrásmegjelöléssel együtt. Ez egy bevett, indokolt és teljesen etikus gyakorlat: hiszen ott van a forrásmegjelölés, és hozzáadott tartalom is keletkezik. Ha a saját tartalmaidat duplikálod, ezt most azonnal fejezd be: egy minőségi tartalmat elég egyetlen helyen közzétenned, nem kell minden oldalon szerepeltetned. Ha azt hiszed, hogy a kulcsszavak vagy a visszajelzések miatt javít majd a helyezéseden, hogy minden aloldaladon ott van néhány komplett blogbejegyzés, elkeserítelek: az eredmény éppen ennek ellenkezője lesz. Megint más esetről beszélünk, ha valaki lopni kezdi a tartalmaidat. Általában emiatt nem kell aggódnod olyan értelemben, hogy a másoló oldala aligha lehet sikeresebb a tiednél, ha megfelelően kommunikálsz. Szerzői jogi szempontból viszont már aggályos a kérdés, és érthető, hogy az értékes szellemi termékedet meg akarod védeni – ez viszont már nem a SEO vagy a tartalomkészítés, hanem a jog témakörébe tartozik. A lopást jelentheted a Google felé is – ezzel legalábbis a találati listáról eltávolítva azt. Erről lent a megoldások között olvashatsz bővebben.

Mi van a közösségi médiával?

A Facebookon, Twitteren, Tumblrön elképesztően sok olyan tartalmat találunk, amelyeket duplikációnak értékelhetünk. Ez a világ azonban máshogyan működik. A közösségi média aktívan ösztönzi a megosztásokat, hogy a tartalmakat eljuttasd még több emberhez, és ez egyáltalán nem minősül duplikációnak – még ha azzal jár is, hogy az azonos tartalom megjelenik újból és újból. Már csak azért sem, mert mindig ott található a hivatkozás az eredetire. A keresők egyes közösségi platformokra be sem látnak, ahová pedig igen, ott egyszerűen valószínűleg ugyanúgy rangsorolnak majd, és a legtöbb interakcióval bíró eredetit hozzák ki a találati oldalon.

Hogyan találd meg a duplikált tartalmakat?

Read More

Így szerepelj a Google Knowledge Graph-ban: keresőoptimalizálás helyett „tudásoptimalizálás”

Még mindig azt hiszed, hogy a modern SEO a kulcsszavakról és százvalahány rangsorolási faktorról szól? Ismerd meg a Knowledge Graph-ot, valamint azt, hogy hogyan tudod úgy optimalizálni az oldaladat, hogy az új találati oldalon a te céged szerepeljen (és ne a konkurensedé). 12 perc 48 másodperces videóban elmondok mindent, amit a Graph-ról cégvezetőként és marketingesként … Read more

103 keresőoptimalizálási faktor – ezek alapján rangsorol a Google

Mi alapján rangsorol a Google? Erre a kérdésre hivatalos és kimerítő választ soha nem fogsz kapni: a Google elárulja ugyan, hogy milyen rangsorolási szempontokat használnak, azok súlyát, a közöttük lévő pontos összefüggéseket ugyanakkor nem ismerheted meg. Egyrészt ez üzleti titok (nem fogják beavatni a konkurens keresőmotorokat). Másrészt nem szeretnék, hogy keresőoptimalizálj. Google-ék abban hisznek, hogy a minőségi … Read more