Aki követ minket, tudja, hogy nem sokat foglalkozunk a keresőoptimalizálással.

2015-ben egyik legelső tréingelőadásomat a SEO-szövegírásról tartottam és az egyik első diámon ez a mondat állt:

„A jó SEO-szövegíró úgy ír szöveget, mintha a Google nem is létezne.”

Ne érts félre: nem akarok a keresőoptimalizálás ellen beszélni, rengeteg ezzel foglalkozó kollégát ismerek, akik profik a saját területükön. Arról van szó mindössze, hogy meggyőződésem szerint a tartalomgyártás és a technikai SEO már alig kapcsolódik egymáshoz – és hogy e kettő közül az előbbi az, amely nélkül nem tervezhetsz hosszú távra.

Ugyanez a helyzet a weboldalak dizájnjával. Lehet akármilyen szép, reszponzív, kellemes megjelenésű, ettől még nem vonz majd látogatókat, leadeket.

Mennyit optimalizálunk?

Az oldalt olvasod, láthatod, hogy az reszponzív, igyekszünk figyelni a betöltési időre, arra, hogy használjunk a cikkekben H1 és H2 elemeket, címkéket, kategóriákat. Erős belső hivatkozásrendszert építettünk, hiszen minden cikkünkben hivatkozzuk a releváns anyagainkat. Bátorítjuk azt is, hogy külső oldalak hivatkozzanak ránk.

Mindez azonban alapszint. Ott van a Yoast bővítménye a WordPressben, de ha a saját ösztöneink és a szoftver ítélete között kell dönteni, előbbire hallgatunk.

Igyekszünk kulcskifejezéseket használni a címben, metaleírásokban, snippetekben, de jobban figyelünk arra, hogy meggyőző és informatív legyen ez a pár szó.

Ami az organikus forgalmunk növelését szolgálja, az elsősorban az, hogy minőségi, releváns anyagokat készítünk.

Nagyon szép elmélet az, hogy ennyivel is boldogulhatsz, de amíg ez csak hiedelem (és nem tény), addig a magánvéleményem kevés relevanciával bír számodra.

Ebben a cikkben tehát azt nézzük meg, hogy ez a következetesen végigvitt szemlélet hogyan működött e blogon az elmúlt 4 évben.

Minőség és mennyiség

Tisztázzuk: nem, nem az számít, hogy mennyit írsz. Az eredményeket, amiket itt látsz majd, úgy értük el, hogy nagyon szigorú tartalomgyártási folyamatot vezettünk be. Tartalomnaptárat használunk, hogy hetekre előre tudjuk a témákat, hogy elvégezzük a héttérmunkát, kutatást. Minden egyes anyag minimum két, de jellemzően inkább három ember lektorálásán megy át.

Hiába tömöd ki az oldalad ezerkarakteres semmitmondó „cikkekkel”, mert még ha eleinte jól is rangsorolsz, a minőség hiányát azonnal érzékelő és emiatt lepattanó látogatók okán nem sokáig őrizheted ezt a sikert.

Amiről itt beszélek, az a tudatos építkezés fontossága. A tartalommarketing megtérülése nem napokban vagy hetekben, hanem félévekben, években mérhető. És most megmutatom, hogy tényleg megtérül.

A cikkben lépésről lépésre megmutatom, hogyan elemeztük a saját oldalunkat, lényegében egy kisebb tartalomauditot végeztem el.

Ha tudni akarod, hogy egy komplett audit hogyan néz ki lépésről lépésre, akkor ezt a cikket látogasd meg.

Így rendezd adatbázisba a tartalmaid

Először is meg kellett tudjam, hogy az elmúlt években adott időszakban hány cikket publikáltunk (azaz hogyan emelkedett a tartalom mennyisége).

Nyilván léteznek erre egyszerűbb megoldások, én viszont több okból is az Import.io használata mellett döntöttem.

Egy kicsit komplex, de remek analitikát biztosító online eszközről van szó és most megmutatom, hogyan használhatod a saját tartalmaid elemzésére.

Töltsd be az oldalt és regisztrálj egy ingyenes fiókot.

A Dashboardról a New Extractor opciót válaszd ki. Ekkor a rendszer elkéri tőled a webcímet, ahol a kielemzendő tartalmak találhatóak.

Már itt érdemes figyelned. Ha én a marketingszoveg.com összes létező URL-jét elemezném, abban benne lennének az ajánlati oldalak, köszönőoldalak, landing page-ek, mikroszájtok is, tehát ha csak a blogot akarom elemezni, ez nem megoldás.

Az Import.io tehát ezt a webcímet kapta meg tőlem:

Ebben egyetlen szám változó található, a későbbiekben tehát könnyű lesz az összes hasonló URL-t behúzni, ezen felül itt tisztán a blogban megjelent tartalmakat láthatjuk.

A következő lépésben kicsit tanítgatnunk kell a rendszert.

A Data fülön láthatjuk azt, hogy milyen adatokat olvasott be a rendszer. Az érdekesebb az Edit fül, itt magát a betöltött weboldalt láthatjuk és egyszerűen megmutathatjuk, hogy mely információkat olvassa nekünk adatbázisba.

Érdemes felül a Start over with empty table opcióra kattintanod, majd minden egyes adatsorhoz egy új oszlopot (column) létrehoznod.

A „tanítgatás” rendkívül egyszerű: létrehozod az oszlopot (add column), majd az oldalon rákattintasz arra az elemre, amelyiket be akarod olvasni. Ha a blogunk egy oldalán egy bejegyzéscímre kattintasz, a rendszer a többi bejegyzéscímet is ugyanúgy felismeri majd.

Itt például megtanítom neki, hol található minden bejegyzésnél a kategóriamegjelölés.

Ha kész vagy az adatok kijelölésével, mentsd el az Extractort.

Már csak azt kell megtanítani a rendszernek, hogy a blogot egészében olvassa be és ne csak azt az egyetlen URL-t, amelyet megadtunk neki.

A Settings fülön jelenítsd meg az URL Generator eszközt (egy szép nagy gomb jelzi), jelöld ki a változót (esetünkben például ez a szám a végén, amely azt jelzi, hogy a bejegyzéslista hányadik oldalán jársz). Add meg, hogyan cserélje azt, majd le is futtathatod, hogy lásd, hány élő URL-t talál így a rendszer.

Ezután futtasd le az adatelemzést (Run URLs). Ez jellemzően néhány percig tart és már le is töltheted az elkészült CSV fájlt. A továbbiakban a saját adatbázisunkról és a konkrét organikus keresőforgalmunkról olvashatsz adatokat. Kimutatjuk, hogy a több cikk milyen hatást gyakorolt a látogatottságra. Mivel ezek szenzitív adatok, csak bejelentkezés után olvashatod őket!

Ezt én a Google Drive segítségével Excel-fájllá alakítottam, mert azzal hatékonyabb az adatelemzés (egyszerűen elmentettem a Drive mappába, majd a webes felületről már ilyen formátumban mentettem le újra). Ez lett az eredmény:

Nekem akadt még egy plusz problémám, ugyanis a beolvasott dátumformátumot az Excel nem képes értelmezni:

Ahhoz tehát, hogy megszámolhassam, egy adott évben hány bejegyzést publikáltunk, először ki kellett bányásznom az évszámot ebből. Erre az Adatok fül alatti Szövegből oszlopok lehetőséget használtam. Megadtam az egyes adatsorokat elválasztó elemeket (itt pontosvessző és vessző), a napot és hónapot figyelmen kívül hagytam (a legnagyobb gond itt a három betűre rövidült hónap) és egy új oszlopban csak az évszámot jelenítettem meg.

Ezután pedig a DARABHATÖBB függvénnyel megszámoltam, egy évben hány cikk készült. A 2017-ben publikált cikkekhez például ezt a képletet használtam:

=DARABHATÖBB(G:G;2017)

(Az igazsághoz hozzátartozik, hogy jelen elemzéshez valójában a június 1. és május 31. közötti egy éves időszakok közötti bejegyzéseket számláltam meg, hogy minél naprakészebb adatokat kapjak. Biztos vagyok benne, hogy ennél egyszerűbb módszer is létezik, de ezt sajnos, mivel az Excellel nem tudtam a dátumformát felismertetni, kézzel kellett megtennem.)

Megvan tehát, hogy egy adott időszakban hány bejegyzést publikáltunk, mióta elindult a blog. Még szükségünk van az organikus keresőforgalom adataira is. Ehhez az Anylitcset hívjuk segítségül.

Amire kíváncsiak vagyunk, azt az Ügyfélszerzés menüpontban, a Csatornákat kiválasztva találjuk meg. Itt válaszd ki az Organic Search csatornát a táblázatból, jobb felül add meg a kívánt időintervallumot, majd jegyzeteld ki az adatokat az Excel-tábládba.

Így változott az organikus keresőforgalmunk hónapra lebontva az elmúlt 4 évben.

Utolsó lépésben készíts egy diagramot a két adatoszlopból (és lehetőleg arányosíts: én a cikkek számát felszoroztam százzal hogy a nagyságrend stimmeljen, így lényegében csak annyi változott, hogy a két vonal egymás mellé került).

Az eredmény

A blogon összesen 421 bejegyzést publikáltunk indulása és 2017. május 31. között.

Alább láthatod, hogy az adott időszakokban összesen hány éles bejegyzés volt a blogon:

Arányosítva a két adatsort ez grafikonon ábrázolva gyönyörűen kiadja, hogy a hipotézisünk igaz volt: minél több aktív bejegyzés szerepelt a blogon, annál nagyobb volt az organikus forgalom, a két vonal szépen követi egymást.

Az igazi meredek emelkedés a 2016-2017-es időszakban figyelhető meg. 2016 márciusában indítottuk el ugyanis az előfizetői rendszert és azóta heti 4-5 anyagot publikálunk. Az organikus keresőforgalom pedig gyönyörűen követte a csúcsra járatott tartalomgyártásunkat.

Hangsúlyozom, nem egyszerűen a tartalom mennyisége számít.

• A blogodnak folyamatosan aktívnak kell lennie – hiába töltesz fel egy könyvtárnyi anyagot, ha utána nem frissíted aktuális anyagokkal.
• Az anyagok relevánsak és minőségiek kell legyenek. Figyelj arra, mire kíváncsi a közönséged és úgy írd meg az anyagokat, hogy élvezzék is. A Google elsősorban azt figyeli, hogyan viselkednek a felhasználók egy adott tartalom kapcsán.
• Ne húzz szét valamit több bejegyzésre csak azért, mert hosszúnak érzed. A skyscreaper-technika létjogosultsága nagyon is bizonyított.

És végül: azokat a tartalmakat, amelyek nem hoznak organikus forgalmat, töröld. Erről egy részletes útmutatót és esettanulmányt közlünk hamarosan, a technika alapjainak leírását itt találod meg.