2 kérdésem van hozzád, és őszinte válaszokat várok:

• Tudod-e, hogy mi az a podcast?
• És ha igen, csináltad-e már?

Oké, nézzük az első kérdést. Ha most újat mondtunk neked, akkor kötelező elolvasnod (vagy átfutnod) ezt a két cikket:

1. Az első 4 (megfizethető) tartalommarketinges eszközt mutat be, rögtön másodikként a címszereplőt.
2. A második pedig egy haladóbb anyag 18 tartalomtípusról.

Mindkét cikkben fontos szerepet szánunk a podcastnek, de már máskor is megemlítettük (például itt), hogy – megannyi külföldi szakértő mellett – rendkívül hatékony módszernek tartjuk ezt a tartalomtípust.

Ha spórolni szeretnénk a karakterekkel, akkor így mutatnánk be neked: ez az a formátum, ami felületesen nézve arról szól, hogy leülsz, és beszélsz. Az emberek pedig meghallgatnak. Kicsit úgy csinálsz, mintha rádiósat játszanál, ahol az internet a te hullámod, és az idő az egyik fegyvered.

Hogy mire gondolunk?

Modern rádiózás bárhol, bármikor

Arra, hogy a podcast tényleg olyan, mint egy felvételről sugárzott rádióadás.

Megvan viszont az a sajátossága (és ez különbözteti meg a rádiótól), hogy a hallgató szabadon eldöntheti, hol, milyen formában és mikor hallgatja meg a kész anyagot. (Hasonló a YouTube-hoz: akkor nézel meg egy videót, amikor szeretnél.)

A rendelkezésre bocsátott hangfelvétel a neten érhető el, és nincs megkötés, hogy a felhasználó mikor tölti le vagy hallgatja azt meg online. Ülhet az autóban, otthon, egy kávézóban, és történhet ez reggel vagy este, az már mindegy, csak egy eszköz és netkapcsolat kell hozzá.

(Ha letölti, akkor később már netkapcsolat sem.)

(via www.shoutcommunications.co.uk)

Ha már találkoztál a MentorFM valamelyik facebookos hirdetésével vagy posztjával, akkor sejted, hogy mi a dörgés. A Magyarország első önfejlesztő mobilapplikációjának nevezett MentorFM-en már most rengeteg adás érhető el, és több témakörből is választhatunk hanganyagokat.

Vagy ott van az index.hus Kultrovat filmeket és tévéműsorokat kibeszélő podcastja, aminek 16. része nemrég jött ki, és ennek filmrajongóként én nagyon tudok örülni.

Népszerű formátumról van tehát szó, ami arannyá is változhat a kezedben:

• ügyesen megcsinált műsorterv alapján „sugározva” úgy építheted fel a hallgatóbázisodat, mint egy YouTube-videóval (exponenciálisan)
• összeállva másokkal izgalmas (kerekasztal-)beszélgetéseket is létrehozhatsz
• ráadásul a felvett anyagot feszesre vághatod, formázhatod, zenével is felturbózhatod, szóval izgalmas végeredményt alkothatsz, és a folyamatnak csak a kreativitásod szabhat határt.

A podcasting 2004 körül vált igazán népszerűvé, a szó pedig az iPod és a broadcasting szavak összeolvadásával keletkezett.

Mi kell a podcasthoz?

Persze nem szabad elhallgatni azt sem, hogy a podcast (a videóval egyetemben) a legnehezebb tartalomtípus.

Hogy miért olyan bonyolult? Azért, mert bizonyos eszközöket és tudást nem lehet nélkülözni az elkészítésekor, ez pedig:

• egy jó (rezgésgátló) mikrofon,
• egy vágóprogram (ingyenesből például ott van az Audacity, de a WavePadért, az Adobe Auditionért, az Acoustica Digital Audio Editorért vagy a Sound Forge-ért már fizetni kell),
• és persze a kellemes orgánumot sem felejthetjük el, elvégre a fogyasztónak élveznie kell a közvetítést, és nemcsak a tartalmat, hanem annak minőségét is szeretnie kell.

Egyetlen podcastot még el lehet készíteni nagyobb beruházás és időráfordítás nélkül (például segítséget kérve attól, akinek megvan a szükséges felszerelése), de hogy ha hosszabb távon tervezel ezzel a tartalomtípussal, akkor megfelelő előkészületekre, háttérre és elég számú hallgatóságra van szükséged.

Magyarán: eszközök szempontjából magasabb a belépési küszöb.

Csináltad-e már?

De ne tűnjön úgy, hogy le akarunk beszélni róla, hiszen a podcast egy rendkívül hálás dolog, ami megfelelő műsorterv esetén rendkívül szép eredményeket hozhat.

Nézzünk pár statisztikát az Egyesült Államokból:

• 2015 és 2016 között a podcastet hallgatók száma 23 százalékkal nőtt.
• A 12 évesnél idősebb amerikaiak 21 százaléka hallgatott podcastet a felmérést megelőző hónapban. Az álmok és a bátrak hazájában a Spotify-t 13 százalék használja, szóval nemcsak önmagában szép ez a 21 százalék. Plusz ugyanannyi az aránya a podcastet hallgatóknak, mint a Twittert használóknak (az Egyesült Államokban).
• A havi podcasthallgatás 73 százalékkal nőt 2013 óta.
• 2016-ban a podcastet fogyasztók 64 százaléka okostelefonon vagy táblagépen hallgatta meg a különböző anyagokat.
• A rendszeres hallgatók akár heti 5 podcastet is ledarálnak (sokan például vezetés közben, ahogy azt a hangoskönyveknél is megtapasztalhattuk).

Hogy mit jelent ez? Azt, hogy a podcasthallgatók száma nagyobb, mint azt hinnéd, és több tartalmat fogyasztanak, mint azt eddig sejtetted.

A podcastok népszerűsége

Az „előző” héten meghallgatott podcastek száma

Sikersztorit akarsz? Tessék: a marketingtechblog.com például márciusban számolt be róla, hogy 200-nál is több előadásukat már 3 milliónál is többen hallgatták meg.

Szóval adódik a kérdés: te csináltad már? És ha igen, ha nem, érdemes-e 2017-ben tervezni ezzel a tartalomtípussal?

A podcast és 2017

A contentmarketinginstute.com jövő évre vonatkozó előrejelzése nemcsak szöveges formában érhető, hanem podcastként is, szóval szakmai berkekben nem aprózzák már el, már most is hisznek abban, hogy a videó mellett ezen formátumé a jövő.

A legérdekesebb dolgok egyike azt látni, hogy miképp a nézők a Netflix elé is leülnek hosszú órákra, úgy legalább ilyen sok időt töltenek podcastek hallgatásával.

Jordan Harbinger (az Art of Charm alapítója és egyik műsorvezetője) szerint folyamatosan nő a podcastet készítőt és hallgatók száma, de ez a kezdetektől fogva így volt, legfeljebb nem volt ennyire mainstream.

Harbinger szerint ráadásul a következő évben még nagyobb sikerek várnak a podcastre, főleg, hogy az okostelefonok és más platformok fejlődésével (még) egyszerűbb lesz a terjesztés és a fogyasztás (audio-on-demand formában). És sokan még mindig nem ismerik ezt a típust, tehát bőven van hova fejlődni.

Chris Giliberti egyenesen a jövő storytellingjének nevezi, és Barack Obama Marc Maronnál történt „látogatása” egészen elképesztő (több milliós) számokat hozott, és az első 24 órában több mint 750 ezren töltötték le a felvételt.

Hova tart a podcast? (via techcrunch.com)

Mit kell tenned?

A podcast egyik nagy előnye, hogy bár a nehéz tartalomtípusok közé tartozik (előállítási szempontból), mégis könnyebb, mint egy videó.

A vloggerkedéssel kacérkodók közül sokan épp attól félnek, hogy a videós blogjuk unalmas és rossz lesz, és hogy képileg nem tudnak elég izgalmasak, változatosak lenni. A podcastnál ellenben nincs ilyen probléma.

Kezdés előtt viszont nem árt, ha megvizsgálsz néhány apróságot:

• Olyan személynek vagy, akit mások élvezettel hallgatnak?
• Megvan hozzá a hangod? A témád? A mondanivalód? A stílusod?
• El tudod viselni, hogy a hallgatóidnak véleményük lesz a munkádról? (Jó és rossz egyaránt)

Ha a kérdésekre igen a válasz, akkor mi a lentebb látható 5 lépést ajánljuk neked, hogy végül sikeres podcasted legyen.

1. Tervezd meg, mit/kivel/hogy fogsz felvenni.

Határozd meg önmagad (és a stílusod), valamint találd ki, hogy miről beszélnél szívesen. Légy alapos, amikor eldöntöd, hogy mi lesz az alaptémád (vagy nevezzük niche-nek), hiszen nemcsak ismerned, de szeretned is kell ezt a területet.

Döntsd el, hogy:

• filmekről
• zenéről
• könyvekről
• gazdaságról
• politikáról
• vagy épp számítástechnikáról fogsz beszélni.

A témát megadja a céged területe, azonban specializálnod kell. A marketinges podcast nem elég szűk téma: legyen marketinghíreket bemutató, online marketing tippeket adó vagy épp a szakma ismertjeit meginterjúvoló marketinges podcasted.

Amikor ez megvan, akkor jöhet az adott részek kitalálása, akár egy csomagban 5 vagy 10 ilyenen is gondolkodhatsz. Kérj meg ismerősöket, hogy szálljanak be ők is egy-egy felvétel erejéig, így végül színesítheted a végeredményt.

Érdemes forgatókönyvet (szövegkönyvet) is írni, de ügyelj arra, hogy egészen más valamit felolvasni, mint szabadabban (kútfőből) elmondani. A szövegkönyv inkább sorvezető legyen, és jobban jársz, ha nem kötöd magad gúzsba azzal, hogy minden szófordulatot mesterkélten felolvasol. (Mi adástervet írunk, ahol a témák és a sorrendiség megvan, de a beszélgetés kötetlen.)

Amikor megvagy az ötletekkel, alakítsd ki a publikációs naptáradat, és tudd, hogy miképp fogod majd terjeszteni a kész hanganyagot (lásd 5-ös pont).

2. Ezután jöhet a hangfelvétel.

Nem kell izgulni, ha elrontod a szöveget, elvégre ez nem élő felvétel, szóval mehet az ismétlés. Rá fogsz jönni, hogy ez áldás.

Sőt, akárcsak a vloggerkedésnél, úgy itt is lehet blokkokban gondolkodni: hogy őőő-zésektől és állandó önjavításoktól mentes legyen a végeredmény, érdemes mindig az adott szekvenciákra koncentrálni. Amikor úgy érzed, hogy az jól sikerül, akkor mehetsz tovább, és majd az utómunkánál összevágod a jó verziókat.

Nincs rosszabb, mint amikor egy hangfelvételen más botlásait hallgatod. Ez egy idő után a fogyasztónak kellemetlen, és ha ez a kellemetlenség elér egy szintet, akkor kikapcsolja a podcastedet. Egyszer-kétszer egy hosszabb anyagban még tűnhet természetesnek a baki, de összességében több perccel lehet rövidebb a hanganyagod, ha ezeket kivágod.

Sajnos a vágóasztalon ezt már nehezebb megtenni, mint ott, a felvétel során ügyelni arra, hogy valami jól hangozzon el.

3. Jöhet a vágás és az utómunka.

Ehhez pedig egy megfelelő vágóprogramra van szükséged.

Tudjuk, hogy a kiválasztott szoftver láttán először az élettől is elmegy a kedved, de némi gyakorlás után ki fogod tapasztalni, és miután megismerted a programot, kifejezetten szeretni fogod vele a munkát. Ha blokkokban gondolkodsz, ahogy fentebb írtam, akkor a feladatod is egyszerű lesz, és nem kell percenként vagdosnod a hibákat.

A jó podcast amúgy nem lépi túl a 60 percet, de ez a hossz részenként változhat. Nem kell mindegyiknek ugyanolyan hosszúnak lennie, légy kreatív: olyan hosszúságra menj, ami a témádban van (fölöslegesen ne nyújtsd).

4. Publikálj.

A hanganyagok nem a fióknak készülnek, tehát ha készen vagy, publikáld a neten. Persze érdemes előtte néhány ember véleményét kikérni, hiszen hasznos a szűz fül, és olyan építő kritikákat is hallhatsz majd, amiktől még jobb lehet az anyagod.

Javallott még, hogy több anyag legyen talonban, mielőtt megmutatnád az elsőt a világnak, tehát készíts puffert a premier előtt. Ezen a téren lényegében ugyanaz a szabály, mint a bloggerkedés és a vloggerkedés esetében.

5. Promotálj.

Publikálás után kürtöld szét a világban, hogy podcastod van, elvégre nem az a cél, hogy a család jól szórakozzon.

Feltettünk egy kérdést

Mégpedig a címben, és a kérdés arra vonatkozott, hogy érdemes-e podcastelni 2017-ben.

A mi véleményünk az, hogy ha van mit mondanod, akkor igen, mert a podcast egyre népszerűbb, egyre többen hallgatják, ráadásul ügyesen felépítve kiváló tartalomtípus, amivel eredményes lehetsz. (Kiválóan építi például a szakértői státuszod.)

Neil Patel Marketing School c. podcastja már most 100 résznél jár.

A CMI This Old Marketingjét gyakran hallgatjuk.

Ha felhasználod a javaslatainkat, akkor stabil hallgatóságot építhetsz fel, és elérheted a céljaidat. Legyél elkötelezett, és kezdd el a tervezést már ma.