Általában reklám- és keresőmarketing-ügynökségek nyújtanak szövegírási szolgáltatást mintegy mellékesen, mivel munkájukhoz szervesen hozzátartozik.

Az is előfordul, hogy magánzó szövegírók (divatosan copywriterek) keresnek megbízásokat. Az nem olyan gyakori, hogy kifejezetten tartalommarketing-ügynökség működjék. Mi jelenleg nyolcan vagyunk, és én nem tudok róla, hogy a piacon lenne még olyan csapat, amely ekkora létszámban foglalkozna tartalomfejlesztéssel. Azt mondhatom tehát, hogy némi rálátásom van a dolgok működésére.

Amikor 2011 végén belekezdtem az ügynökség kialakításába, még nem volt ennyire sok piaci szereplő. Magam is magánemberként, egészen pontosan marketingesként végeztem ezt a feladatot több cégnél is, de egy online szerkesztőség vezetőjeként feltűnt, hogy nagyon nehéz egyedi és jó minőségű tartalmat előállítani a weblapokhoz. Akkor még nem is sejtettem, hogy a Google 2012-ben olyan erősen átáll a saját tartalom megkövetelésére, hogy az idei év már a tartalommarketingről szól az online marketingben és a keresőoptimalizálásban. Emiatt persze megjelentek sokan, akik azt ígérik, föltöltik oldalunkat szövegekkel.

Nálunk a kommunikáció szakos végzettség alapvetés, a senior munkatársaknak kell marketing vagy nyelvészeti szakirányú ismeret is, meg van itt azért néhány év tapasztalat is. A többség azonban csak írogatott már, és úgy érzi, akkor ez a munka is menni fog neki. Ezért történnek néha nagyon meglepő dolgok, melyekről most be is számolnék pár sorban.

Hogyan válasszak szövegírót?

Természetesen az írott anyagai alapján. Ez a legjobb referencia. Én is felsorolhatok kitűnő neveket, például a MOL-t, OMV-t, Tescót, Reált vagy akár a londoni Harrods luxusáruházat is. Ezek nagyszerű referenciák (és valósak is!), de nem tudom bizonyítani velük, hogy olyan rétegfeladatokat is el tudok végezni, mint például egy targoncaértékesítési weboldal szövegezése. Nem elég a jó íráskészség, hanem szükség van nagy fokú tájékozottságra és jó tanulási képességekre is, mert nagyon sok új témát kell megismerni.

Mi hatoldalas keretszerződésben vállalunk garanciát az írásainkra, valamint kijelentjük, hogy gazdasági tevékenységünk részeként, a szükséges szakképesítések birtokában készítjük az anyagokat. Emellett szavatolunk azért, hogy a szövegek egyedi szerzői jogi műnek minősülnek, melyek nem mutatnak feltűnő hasonlóságot semmilyen más anyaggal. Ezeket követeld meg Te is a szövegíródtól, mert a felelősség a Tiéd, ha véletlenül másolmányt közölsz le. Természetesen a szerzői jogokról is lemondunk, ami szintén fontos: ha dolgoztatsz valakivel, később pedig el akarod adni a szövegeit vagy akár származékos műveket hoznál belőlük létre (például átírnád őket), lehetséges, hogy nem teheted meg jogszerűen. Ráadásul mi történik, ha jól keresel a szövegekkel, a szerzője pedig utólag ír neked, hogy akkor kér részesedést a bevételből? Lehet, hogy nem így állapodtatok meg, de szakszerű szerződés nélkül nagy gondba kerülhetsz!

Nálunk a titoktartási záradék is alapvetés, így sokszor referenciaként sem tudom felhasználni az anyagokat. Nincs ezzel nagy gond, mivel a garanciális munka miatt minden megrendelő biztonságban van. Körülnéztem a piacon, rendeltem is pár munkát más cégektől (konkurensnek nem nevezném őket, mert kisebbek vagy nem a kkv-knak és magánszemélyeknek dolgoznak, esetleg minőségben és árban nem a mi szintünket képviselik). Megdöbbentő volt, de akadt olyan hely, ahol annyira pocsék és magyartalan anyagot kaptam, hogy kérdéseim után kiderült, nem is magyar anyanyelvűek készítik a szöveget!

Én azt javaslom, hogy először mindig egy kisebb rendeléssel teszteld le azt, akit még nem ismersz. Ilyenkor lehet, hogy buksz néhány ezer forintot, de jobb, mintha szerződés kötelezne sokkal több kifizetésére. (Azt föl sem vetem, hogy nem írtok szerződést, mert korrekt üzleti kapcsolatnál ez alapvető.)

Néhány intő példa

Körbenéztem pár szövegírást kínáló weboldalon. Csak öt perc alatt találtam még pár intő példát. Ha helyesírási hiba van az oldalon, akkor azt kerüld el azonnal. Elképesztően hiteltelen, mikor valaki kitűnő nyelvhelyességű és helyesírású szöveget ígér (másfélét pedig senkitől se fogadj el), közben pedig a stb. elé vesszőt tesz. (Bizonyos esetekben pontosvessző kerülhet elé, de vessző nem kell. Egy időben alkalmazott nyelvésznek készültem, úgyhogy a helyesírás egy mániámmá vált. Mi még a nagykötőjeleket is pontosan beletesszük a szövegbe, ahogyan az elvárható az akadémiai helyesírás alapján!)

Nem akarok senkinek ártani, de szó szerint kell idéznem egy másik oldal szövegét. Ez igazából három igen csúnya, egymásra linkelő oldalról van, így akar a szerzője előre kerülni a fontosabb kulcsszavakra. Ezzel a mondattal ajánlja magát: „A szövegírás fontossága egy weblap esetében kiemelt fontossággal bír”. Ha egy ilyen tautologikus mondat kerül a céges weblapodra, köznevetség tárgyává válsz. Egyébként a mi árunk négyszereséért dolgozik.

Nem azt akarom mondani, hogy mindenképpen tőlünk rendelj: volt már, hogy nem tudtunk vállalni egy munkát, és ilyenkor sem hagyom magára a megrendelőt, van néhány konkurensünk, akiket meleg szívvel, őszintén tudok ajánlani. Ha valaki bármilyen oknál fogva nem velünk akar dolgoztatni, nyugodtan írjon nekem, én megmondom, kikben tudok megbízni.

Egyszerűen úgy érzem, hogy mindenhol megjelennek olyanok, akik alapvető szakmai elvárásoknak sem felelnek meg. Minden megrendelőnk beszámol erről: legyen bár villanyszerelő, marketinges, portálszerkesztő vagy szoftverfejlesztő, mindegy. Lehet, hogy könnyűnek tűnik egy munka, belekezd valaki, s talán kibukik belőle. A gond azzal van, hogy a rosszul elkészült szöveg károkat okozhat.

Mindenki tud szöveget írni?

Legalábbis ezt hiszik sokan. Főleg egyébként újságírók, pedig én aztán tudom, mennyire kevesen alkalmasak erre. Tavaly év végén felvételt hirdettünk, körülbelül ötszáz jelentkező érkezett. Én lelkiismeretesen válaszoltam mindenkinek, de ebből a tömegből legfeljebb tíz ember volt értékelhető a referenciamunkája alapján. Ráadásul ezek közül sem volt mindenki, aki tudta, mit is jelent ez a munka: nem ám érdekes híreket és interjúkat kell készíteni, ráadásul a marketing célú szövegírás még ezen belül is nehéz dió.

Hetente egy-két jelentkezést kéretlenül is kapok. A múlt héten egy újságíróként végzett lány megpróbálkozott nálunk, nettó 180 000 forintos havi fizetést kért (ennyinél a munkáltató teljes bruttó bérköltsége 353 129 Ft/hó). Nem fix, hanem teljesítménybérben amúgy a mi munkatársaink bérének hússzorosát (!) kérte. Elgondolkodtam, hogy vajon mit tudhat, fölhívtam hát az önéletrajzában előző munkahelyként föltüntetett neves reklámügynökség ügyvezetőjét. Kiderült, hogy csak néhány projektben dolgoztak együtt, de a leányzó alvállalkozóként csak beszámlázott hozzájuk. Öt leadott anyagból kettőt a megrendelő nem tudott elfogadni, így elváltak útjaik.

Mi derül ki egy CV-ből? Beírhat az ember bármit, de főleg a kreatív munkaköröknél csak menet közben derül ki, hogy milyen jó valaki. Éppen ezért nagyon nehéz saját szövegírót alkalmazni. Megnéztem a hölgy két munkáját, s tényleg csak kollegiális és férfibecsületből nem mutatom meg őket. Nyugodtan bízza rá a lányára vagy ismerőse barátnőjére a munkát, ugyanezt kapja, és nem fizet ki egy rakás pénzt! Hamarosan összeállítok egy listát a leggyakoribb közhelyszerű, unalmas frázisokból, és itt megjelent ezek közül néhány. A főoldalon három sor szöveg, melyben ilyesmi mondat: „céljaink között szerepel, hogy...” és „vállalkozásunk olyan, amelyben a család minden tagjának igyekszünk...” Ezek annyira általános formulák, hogy egy főoldalon azonnal a látogatói fókusz elvesztését okozzák, tehát akkor érdemes ilyen ötlettelen szövegeket leadni, ha ártani akarunk a megrendelőnek. A szövegben több helyen helyesírási hibákat találtam, valamint kulcshelyeken igazi szofizmákat (álbölcsességeket), melyek szerintem sok ember szemét szúrják: „a gyermek és anyja közötti viszony az egész emberiség szemében az egyik legcsodálatosabb dolog”. Körülbelül ez a mondat és még egy hasonlóan összetákolt társa feladata lett volna, hogy az adott menüpontra kattintsak.

Persze az is érdekes, hogy az egyik legismertebb magyar reklámügynökségnek ez megfelel, de én inkább azon gondolkodtam el, hogyan védekezhet ez ellen egy átlagos megrendelő? Hiszen azért a kreatív szövegírás nem mindig sikerül jól: még mi is van, hogy újra elkészítünk egy anyagot, mert elsőre valahogy nem találtuk el a hangulatot. Ebből a megrendelő leggyakrabban semmit sem vesz észre, hiszen ő már az akár véglegesnek is megfelelő bemutató változatot kapja meg. De nekünk könnyű abból a szempontból, hogy ha valakinek nem fekszik egy téma, egy másik emberünk kapja meg, aki aztán végig az adott projektnél marad az egységes hang miatt. Aki egyedül dolgozik, nem tudja leadni a munkát, és így könnyen születnek fáradt, unalmas, szenvedő sorok.

Tudom, hogy megint bő lére eresztettem a mondanivalómat, ezért összefoglalva:

• kérj részletes keretszerződést, amelyben a szolgáltató kötelezettségvállalása mellett a szerzői jogokról is esik szó;
  
• figyeld meg, ajánl-e garanciát az illető, ha pedig igen, az teljes körű-e;
• alaposan nézd meg a szövegíró referenciái mellett az e-mailjének szövegét, weblapjának tartalmát, találsz-e benne pongyolaságot, helyesírási hibákat;
• ne önéletrajzra hagyatkozz, hanem a józan eszedre;
• mindig kérj próbamunkát, ha nem ismered az illetőt;
• a leütésenként vagy karakterenként több forintot kérő magánzókat kerüld el.

Ha mindezekre figyelsz, nagy baj már nem érhet.