100-ból 6,5 ember klikkel a Facebook-posztjaidra. Alacsony, ugye?

Pedig ez a kiemelkedő posztok átlaga. (És 2009-es adat.)

Azt gondolnád, hogy a friss cikked van olyan érdekes, hogy szinte mindenki rákattintson. A jó hír az, hogy a bejegyzéseidet optimalizálhatod az átkattintásokra, ha tudod, hogy mit csinálsz.

Ebben a cikkben megmutatom, hogy hogyan növeld meg a posztjaid átkattintását.

Mi számít jó átkattintásnak?

Fontos, hogy nem a hirdetések átkattintásáról, hanem az üzenőfaladra kitett posztok kattintását próbáljuk most növelni. Itt is tegyünk különbséget: a post click a Facebook analitikájában („Insights”) beleszámolja azt a kattintást is, amikor egy hosszabb állapotfrissítést lenyitsz vagy épp hozzászólsz (magyarul: rákattintasz a posztra).

Ezen belül látod a link click kategóriát, ez linkposztnál mutatja a tényleges átkattintásokat (magyarul: rákattint a linkedre és eljut az oldaladra).

(Másik módszer az, ha minden egyes Facebookon megosztott linkedet felparaméterezed. Ez azonban nem életszerű kkv-szinten, hiszen iszonyatos meló.)

A Techcrunch 2011-es cikkéből tudjuk, hogy egy 100 000 fő feletti Facebook-oldal átlagos CTR-ja (átkattintása) 0,14%. Minél nagyobb az oldalad, annál kisebb az átkattintás (ahogy általában az engagement is).

Ennek a csökkenésnek több oka van:

• az algoritmus máshogy kezeli a nagy oldalakat (egyszerűsítve: kis oldalakat picit segíti, nagy oldalak viszont már inkább fizessenek)
• a több fan felhígítja a rajongók összetételét (kisebb oldalnál több az evangelista, nagyobb oldalnál több az egyszerű lájkoló)
• minél nagyobb az oldal, annál több álprofil lájkolja azt

Dan Leveille a Quorán megírta, hogy 12 oldalának kb. 10 millió impressziójából 0,22-1,4%-os átkattintást értek el az üzenőfali posztjai.

Mindig a saját számaidat kell megverned, ám nagyjából 0,5-1% körüli CTR-ra számíthatsz.

De ezt hogyan emeld meg?

Használj call to actiont még a képekben is

(Call to actionnek hívjuk a „kattints ide”, „iratkozz fel” és hasonló elemeket, amelyekkel aktivitást szeretnél kiváltani. Itt van sok példa.)

A call to action az egyik legfontosabb elem, bármilyen marketinganyagról is van szó. Számtalan tesztben lemérték már, hogy pusztán egy call to action hozzáadásával megnövelheted a feliratkozók… vásárlók… vagy átkattintók számát.

Ezt egy Facebook-posztnál 2 helyen is hasznosíthatod:

1. A posztod végére fogalmazz egy „kattints ide” részt (nézd meg, pillants rá, olvasd el, tudj meg többet stb.) és nézd, ahogy az átkattintások (remélhetőleg) megnőnek.
2. A cikked képén is szerepelhet egy call to action, mert a Facebookon kattintható a kép (képre kattintás is a megosztott linkre visz).

Átlagosan 14%-kal növelheted meg az átkattintást ezzel az egy elemmel.

A képek színe

Óvatos duhajok leszünk, mert a cégedtől függ, hogy milyen színekkel leszel a legsikeresebb. (Többek közt függ az arculatodtól és a célcsoportod ízlésétől.)

De úgy tapasztaljuk, hogy általában a fehéret, szürkét és kéket tartalmazó képek több átkattintást szoktak hozni Facebookon.

Fűzd hozzá a véleményedet – főleg akkor, ha megosztó

A legtöbb cég szeret kényelmes semlegességbe burkolózni. „Jaj, csak meg ne sértsünk valakit”, ezért semmilyen véleményt nem írnak le, nem foglalnak állást és úgy általában véve meglehetősen unalmasak.

Viszont a semleges cégért nem lehet rajongani. Nem lehet „egy platformon lenni velük”, mert nem tudod, hogy milyen platformon vannak.

Csak az emberarcú cégnek van komoly követőtábora. Az embereknek pedig véleményük van.

Ismerem mindazt, amit teszel. Ismerlek téged: sem hideg nem vagy, sem forró. Bárcsak hideg, vagy forró lennél! De mivel langyos vagy, kiköplek a számból! (Jelenések könyve 3:15-16)

Ha megosztasz egy cikket, akkor fogalmazd bele a véleményedet. Emeld ki, hogy a 10 pontból a kilencedik tetszett a legjobban, a hetedikkel pedig nem értesz egyet. Vagy örvendezz, hogy végre valaki odacsap a szakmának (ha szerinted ideje volt már).

Wolf Gábor például rendszeresen a kkv-cégek és vállalkozók mellé áll, lelkes vállalkozópárti, valamint keményen véleményez és állást foglal. Nézd meg pl. ezt a posztját (a képre kattintva látod az eredeti posztot):

Nem az a lényeg, hogy mindenki egyetértsen veled (erről az álomról eleve tegyél le).

Nekem pl. nem szimpatikus az, hogy Gábor a neki nem tetsző vagy neki élesen ellentmondó kommenteket törli (ehhez joga van amúgy)- de Wolf valamilyen és ez a lényeg.

Open Graph

Ez olyan Facebook-optimalizálás, amit nem a Facebookon végzel, hanem a weboldaladon.

Az Open Graph egy egységes protokoll, lényegében a bejegyzésed metáit (cím, szerző, lead, kép stb.) adod meg – és minden közösségi felület egységesen az itt megadott adatok szerint jeleníti meg a cikkedet például a hírfolyamban.

A Facebook is, a Twitter is, a Google+ is.

Ennek az az előnye, hogy előre beállíthatod a megjelenésedet és mindenhol egységes és jó lesz a megjelenés. Így nem az első bekezdés lesz kiemelve, nem az alcímed lesz a főcím stb. Ez azért fontos, mert a címeddel és a kiemelt képeddel sokat szöszölsz, hogy kattintásmágnes, látványos és hatékony legyen.

A jól beállított Open Graph átlagosan 39%-kal több átkattintást hoz neked.

(Facebook-posztoknál beállíthatod manuálisan is a címet és képet, de ennyi időd nincs. Plusz ha nem a saját oldaladra, hanem egy csoportba posztolsz, akkor kevesebb elemet állíthatsz.)

A Yoast SEO-val egyszerűen szerkesztheted az OG-metáidat.

Időzítsd a bejegyzéseidet

Általános jó tanács, hogy a legjobb cikkeidet csütörtökön és pénteken rakd ki (délután 3 körül) és ne posztolj túl gyakran. A logika azt mondatja velünk, hogy csütörtökön már lazább a hét, de a Buddymedia kutatása is alátámasztja, hogy csütörtökön és pénteken tetőzik az aktivitás.

Ha folyamatosan elárasztod a követőid hírfolyamát (már amennyire az algoritmus hagyja neked), akkor sok ember elkezdi ignorálni a bejegyzéseidet, ez pedig közvetetten kihat az átkattintásodra (rontod a branded, az algoritmus megvágja a reachedet, kevesebb elérésből kevesebb átkattintást kapsz).

A zajra az ignorálás természetes reakció: a reklámvakság ugyanígy alakul ki (túl sok a reklám, ezért elkezdjük kizárni a reklámokat).

Végül persze nem hagyhatod ki, hogy elemezd a saját oldalad, pontosabban a saját közönséged: előfordulhat, hogy neked hétvégén különösen aktívak, vagy éppen munka előtt és a munka végén van nagyobb aktivitásuk.

A címek hossza 80 karakter alatt legyen

Az egész cikked legfontosabb része a cím, mert ez alapján dönti el az egyszeri olvasó, hogy az a cikk…

1. miről szól
2. érdekli-e őt

Viszont az ideális címhossz maximum 80 karakteres (vagy még rövidebb). Szép kihívás kevés karakterből ütős címet írni, de megéri: 66%-kal több aktivitást és (remélhetőleg) átkattintást hoz.

(Ezt a BlitzLocal kutatásából tudjuk, ahol 120 milliárd Facebook-posztot elemeztek 2011 júniusától decemberéig.)

Így írj jó címeket.

Aktivitás

Ha nagyobb az aktivitás (lájkok, hozzászólások, kattintások), akkor több az átkattintás is. Kíváncsiak vagyunk, hogy mégis miről beszélget 10 ember, ezért elolvassuk a cikket.

Nem kényszerítheted a követőidet arra, hogy hozzászóljanak, viszont „hozzászólásbarát” környezetet létrehozhatsz. Ha valaki kommentel: válaszolj rá aznap.

Minden egyes kommentre válaszolj, mert így látják, hogy érdemes kommentelni (kapnak választ). Figyeld meg, hogy Neil Patel minden egyes hozzászólásra válaszol és említi a hozzászóló nevét: az eredmény az, hogy tele van hozzászólásokkal a blogja. (Igen, ez blogos példa, de Facebookon ugyanígy bátoríthatod a kommenteket.)

Átlagosan egy hozzászólásbő poszt 9%-kal több átkattintást kap.

Hogyan néz ki egy jó poszt?

Engagemenet alapján rangsoroltam a Facebook-posztjainkat és kivettem azt, ami nem linkposzt (hanem kép vagy videó).

Nézzünk 2 példát és vonjuk le a tanulságokat:

A fenti poszt 20 709-es reachet ért el, 682 post clicket számolt a Facebook, melyből 598 link click. Ez 2,88%-os CTR.

A cím rövid, a kép pedig látványos. Egy hőtérképet látsz, a poszt első sorában már a tudományra hivatkozok (elég hiteles üzenet az, hogy tudományos alapon vizsgáljuk a szöveghossz hatékonyságát: és egyből látod a képen a bizonyítékot).

A teaserszöveg után a cikket a „majdnem minden” kategóriába teszem (az e-könyvünk is majdnem minden a céges blogolásról, ez hatékony formula), majd CTA-val zárjuk, a kattintást pedig megindoklom (ütős és hasznos anyag). (Erről a cikkről van szó egyébként.)

Minden hatékonyabb lesz, ha megindoklod – emlékezz a fénymásolós kísérletre: nem számít, hogy az indoklás logikus-e (94%-os elfogadás) vagy üres (93%-os elfogadás), mert az számít, hogy legyen indoklás.

Következő poszt:

15 409-es elérésű poszt 438-as bejegyzésre kattintással, amelyből 359 linkre kattintás. Ez 2,32%-os átkattintás.

Itt segít a FRISS szó a poszt elején, illetve a marketingszöveg: felépítem a checklist értékét azzal, hogy mi is ezt használjuk, te pedig jobb e-maileket küldhetsz. Ezt az átkattintási arányt valószínűleg a téma erőssége indokolta, mert látod, hogy nem állítottunk be normális képet.

Hiányzik a CTA is, pedig talán kúszott volna még feljebb is az a CTR.

Összefoglalva

Számolgattad a százalékokat?

A tökéletesen átkattintásra optimalizált Facebook-bejegyzés így néz ki:

• call to action van benne (akár a státusz szövegében, akár a képen)
• open graph protokollal irányítod, hogy hogyan jelenik meg
• a megosztott képen domináns a szürke, kék vagy fehér
• véleményt tartalmaz
• csütörtökön du. 3-kor jelenik meg
• hozzászólásokat kap, amelyekre válaszolsz
• 80 karakteres a címe

És természetesen sokat számít maga a tartalom is, amit megosztasz. Ezeken a pontokon menj végig és lesz több tucat témaötleted.

Neked mi volt a legjobb átkattintási arányod egy üzenőfali poszton? Ismersz egy olyan kutatást vagy számadatot, ami szerinted kimaradt a posztból? Írd meg kommentben!

De van Instánk is, az is izgi.