Sok éven keresztül igaz volt, hogyha beírtál egy-egy keresési kifejezést a Google felületére, akkor 10 darab szöveges találatot kaptál. Nagyjából úgy mint itt.

A design persze változott évről évre, de a “10 kék link” igazsága öröknek tűnt.

Aztán jött Jennifer Lopez. És megváltozott minden.

Akármennyire is furán hangzik, tényleg J-Lo indította el azt a lavinát, aminek köszönhetően ma már alig lehet ráismerni a Google felületére. Hónapról hónapra jelennek meg az új „SERP feature-ök”. Mielőtt belemegyünk abba, hogy milyen tartalmi és vizuális megoldásokról van szó, menjünk vissza időben 2000-be, a Grammy-díjátadó-gálára.

J-Lo és az a bizonyos zöld ruha

A 2000-es Grammy-díjkiosztó-gálára Jennifer Lopez olyan zöld Versace ruhában jelent meg, ami egyszerre volt szép és merész. Fontos infó, hogy ekkor még bőven a közösségi média robbanása előtt voltunk, ennek ellenére nagyon sokan kezdtek el erről a ruháról beszélni. Online és offline egyaránt. Az emberi kíváncsiság pedig beindult, és sok százezren kezdtek el vadul keresni az adott ruhára. 

Egészen konkrétan minden idők legnagyobb keresési trendjét produkálta a ruhával kapcsolatos kifejezések listája. Olyanokra kerestek mint:

• J. Lo dress
• Jennifer Lopez green dress
• J. Lo green dress
• Jennifer Lopez Grammy dress és így tovább.

A probléma viszont az volt, hogy 2000-ben még csak 10 szöveges link létezett a Google találati oldalán. Az emberek viszont egyértelműen a képre voltak kíváncsiak. Méghozzá erre: 

Így született meg az a termék, ami ma Google Image Search-ként ismerünk. Eleinte csak szeparáltan lehetett a képekre keresni, majd egy idő után a képtalálatok megjelentek a szöveges találatokkal együtt is. Immáron vegyesen. Ez volt az a vízválasztó lépés, ami elindíott egy folyamatot. A Google ugyanis elindult azon az úton, hogy minél jobban kiszolgálja a keresési szándékot (angolul: search intent). Ezért pedig elkezdett átalakulni a Google-találatok felülete, és a különböző SERP feature-ök száma ugrásszerű növekedésnek indult. 2020 elején már közel 40 ilyen elemről tudunk, és ezek száma folyamatosan bővül. 

És hogy ez most jó vagy rossz nekünk? Hamarosan kiderül.

SERP Feature-ök külföldön és itthon

Jelenleg 39 olyan SERP feature-t tartunk számon, amelyek valamilyen szempontból eltérnek a „hagyományos 10 kék linktől”. Ezekről a SERP-ekről a The Pitch blogján található egy részletes lista.

De mégis mik ezek a SERP-ek? Mi a funkciójuk? Hogy néznek ki? És miért jöttek létre egyáltalán?

A SEPR a Search Engine Result Page rövidítése, mozaikszava. Magyarul a „Google első találati oldalát” hívjuk így. Ide került fel régen 10 link. Ma pedig mikor mi.

Keresőoptimalizálás szempontjából ezek a SERP feature-ök kifejezetten hasznosak, hiszen sokkal gyorsabban és pontosabban szolgálják ki a keresési szándékot.

Hogyan alakították át a SEO-t a SERP feature-ök?

A hagyományos SEO-projektek jellemzően kulcsszókutatással indulnak. Itt kell meghatározni, hogy:

• Mire keresnek a felhasználók?
• Az adott kulcsszóra milyen választ és tartalmat akarunk adni?

Amint ez megvan, akkor elindulhat a tartalomgyártás. 

A történet annyival bonyolultabb 2020-ban, hogy már nemcsak szöveg és text létezik, hanem vannak egyéb vizuális formátumok, videók, audio, 3D-s modellek is. Emellett nemcsak a tartalmak változtak meg, hanem az is, hogy ezekből mit és hogyan szolgál ki a Google.

Ha rákeresel a nyakkendőkötésre, akkor YouTube videókat fogsz találni: 

Ha repülőjegyet akarsz nézni, akkor a Google Flights fog előjönni.

Ha a legjobb kutyát keresed, akkor már featured snippet jelenik meg egyből a „válasszal”.

Vagy itt a „legjobb whiskey” keresés angolul.

A Google szerint nem kérdés, hogy a legjobb whiskey az bourbon. Mert csak ezeket sorolja fel, sehol egy scotch.

Hol itt a probléma?

A probléma természete kettős.

1. Egyrészt az a gond, hogy 2019 volt az első év, amikor a Google kevesebb organikus forgalmat terelt a világ összes weboldalára, mint az azt megelőző évben. Mióta elindult a keresőóriás, azóta évről évre folyamatosan nőtt a Google által terelt organikus forgalom. Egészen 2019-ig, amikor is csökkent ez a traffic 2018-hoz képest.
2. Másrészt egyre erősödik a fizetett hirdetések száma és aránya.

Hogy megértsük ennek az okát és hátterét, érdemes utánanézni néhány statisztikának.

Az alábbi ábrán 3 nagy terület látható:

1. kékkel az organikus kattintások átlagos aránya az USA-ban;
2. magenta színnel a fizetett hirdetések;
3. feketével pedig a „kattintásban nem végződő” keresések (zero-click searches).

Ha nem pillanatképet akarunk megörökíteni, hanem a folyamatot szeretnénk látni, akkor az alábbi ábra segít nekünk.

Itt azt látjuk, hogy évről évre nő a fekete aránya. Vagyis amikor az emberek keresnek, de nem kattintanak. És nő a magenta is, azaz a fizetett hirdetésekre történő kattintás. Vagyis ez a makrotrend.

De mi található a statisztikák mögött? Mire megy ki mégis az egész?

Növekednek a fizetett hirdetések

Így nézett ki például 2020 januárjában a „futócipő” kifejezésre a Google első találati oldala. A 10 linket nem is látjuk, mert bal oldalt 4 szöveges hirdetés jelenik meg, jobb oldalt pedig a Google Shopping-hirdetések.

Jól látható, hogy az above the fold (ATF) részen a Google keresések során nagyon sok kereskedelmi és tranzakciós célú kifejezésnél gyakorlatilag a fizetett hirdetések dominálják a SERP-et. Mióta megérkezett a Google Shopping Magyarországra is, azóta a helyzet még drasztikusabb. A hazai tapasztalatokról a PPC Pro blogján több szakember is összefoglalta a véleményét.

A hirdetések előretörése pedig azt is jelenti, hogy a SEO aránya és helye változik a marketingmixben. Lesznek olyan cégek és projektek, amelyek pusztán SEO-ból már nagyon nehezen fognak tudni megélni, mert a fizetett hirdetések „szétdominálják” a Google-találatokat, főleg a kereskedelmi kifejezések területén.

A zero-click search aránya nő

A fizetős hirdetések mellett azonban azoknak a kereséseknek az aránya is egyre nő, amik már nem végződnek kattintásban. Elsőre fura lehet, hogy ez a helyzet mégis hogy állhat elő, de itt van rá néhány példa.

Az elmúlt 2-3 évben gombamód szaporodtak meg azok a SERP Feature-ök, ahol a keresés során már magán a találati listán megkapjuk a választ a kérdésünkre.

Itt van néhány példa.

Milyen focimeccsek vannak a hétvégén, vagy épp mennyi egy meccs állása? Keress rá arra, hogy „nb1” és máris ezt kapod vissza.

Már el se kell menni egy sportoldalra, egyből látod az adatokat, infókat.

Érdekel, hogy hány fok van? Írd be, hogy „időjárás” vagy „időjárás + város”, és egyből ez fogad.

Mikor legutóbb (2019 októberében) összeszámoltam, akkor az angolul elérhető ilyen snippetek és feature-ök közül (39 darab), 22 olyan feature-t találtam, amelyek elérhetőek angolul és magyarul is egyaránt. És 17 olyat, amelyek csak angolul.

A teljes listát itt tudod megtekinteni: https://thepitch.hu/google-serp-features-lista/

Viszont attól még, hogy egy feature nem elérhető épp magyar nyelven, az nem jelenti azt, hogy 1-2 héten vagy hónapon belül akár nem jelenik meg hazai piacon is.

Angolul például van featured snippet lottószámokra:

Magyarul (egyelőre) nincs ilyen.

Mi a tanulság ebből? 

A keresőoptimalizálás folyamata megváltozott és átalakult. Rand Fishkin vitte be a közbeszédbe az „On-SERP SEO” kifejezést. Vagyis azt, hogy a SEO nem onnan indul, hogy elkezdjük reszelni a saját oldalunkat. Aztán reménykedünk, hogy bekerülünk a top10 találat közé.

Hanem a folyamat azzal indul, hogy:

1. rákeresünk a Googleben az adott kulcsszóra, amire jól akarunk szerepelni;
2. majd megvizsgáljuk, hogy mit látunk a SERP-ben;
3. ha egyértelmű a tartalomformátum, akkor olyan tartalmat gyártunk;
4. ha pedig olyan SERP feature-ök jelennek meg, amelyek valamilyen technikai feltételhez vannak kötve (pl. structured data, markup), akkor ezeknek is eleget kell tenni.

Ez a rossz hír. A SEO ugyanis ezzel lényegesen bonyolultabb és összetettebb lett.

A jó hír viszont, hogy azok a cégek és oldalak, akik ezt a folyamatot a többiek előtt ugorják meg, ők komoly versenyelőnyre tehetnek szert. 

Ha megnézzük a keresési szándékot, akkor alapvetően 4 irányt lehet meghatározni egy keresés során. A szándék lehet:

1. Know: valamilyen tudást szeretnénk szerezni (mennyi az áram ára?);
2. Site: egy oldalt akarunk megvizsgálni (xy bank / xy internetbank);
3. Do: valamit csinálni, venni akarunk (futócipő vásárlás, olcsó tv);
4. Visit: fizikailag akarunk egy helyre elmenni (cukrászda, benzinkút, gyógyszertár).

Emellett szokták a keresési szándékot egy másik bontás szerint is csoportosítani:

1. Transactional (gyakorlatilag a Do-nak felel meg);
2. Navigational (gyakorlatilag a Site-nak felel meg);
3. Informational (gyakorlatilag a Know-nak felel meg).

Akármelyik bontást is választjuk, a feladatunk már nem csak az, hogy ezt a szándékot azonosítsuk. Ezt ugyanis ki kell egészíteni a megfelelő tartalomformátumal és SERP feature-ökkel. Hiszen olyan tartalmat kell gyártani, ami tökéletesen kiszolgálja a search intentet. Ezt a szándékot pedig úgy lehet a legkönnyebben azonosítani, hogyha rákeresünk az adott kifejezésre.

Ha például beütjük a „futócipő” kifejezést, akkor a top Google-találatok között kategóriaoldalakat fogunk találni. 

Ha megnyitod a találatokat, akkor mindenhol egy ilyen tartalom fogad majd.

Ezzel szemben, ha csak egy apró szót beraksz a keresés elejére, és már arra keresel, hogy „legjobb futócipő”, akkor máris blogposztokat fogsz kapni.

Amik így néznek ki:

Vagyis az első feladat, hogy azonosítsuk a megfelelő keresési szándékot. És az ahhoz kapcsolódó tartalomformátumot gyártsuk le. 

Az On-SERP SEO következő lépése pedig az lesz, hogy amikor megjelenik majd például a Featured Snippet Magyarországon is, akkor arra is lehet optimalizálni. Ha ugyanis erre a kifejezésre angolul keresünk, akkor a magyar 10 link helyett már ez fogad minket:

Egy szöveges hirdetés fent. Google Shopping hirdetés jobbra. És egy felsorolásalapú featured snippet fent.

Vagyis látható, hogy a Google milyen irányba kezdi el majd tolni a hazai találatokat is egyszer.

Hogy mikor fognak ezek itthon is megjelenni? Jó kérdés, én sem tudom pontosan. Éppen ezért érdemes nézni a hazai és külföldi találatokat is.

Hogyan tovább?

20 éve lépett színre és a Google találatokra Jennifer Lopez a zöld Grammy-díjátadó-ruhájával. Azóta pedig egy dolog állandó. Hogy a Google-keresési találatok folyamatosan változnak. És nem csak az, hogy ki van előrébb vagy hátrébb. Hanem az is változik, hogy a Google milyen tartalmakat, formátumokat szolgál ki egy-egy keresés során. Ezért is érdemes nyitott szemmel járni, és figyelni a találatokat. Akik ugyanis jól tudnak alkalmazkodni a folyamatos változáshoz, az új tartalom és SERP-formátumokhoz, azok hosszú távon tudják dominálni a Google top találatok listáját.

Ha pedig szeretnél még többet olvasni a keresőoptimalizálásról, javaslom olvasd el egy korábbi cikkemet is a témában.