Az előző héten megmutatott bevezető videónk után (tessék itt megnézni, ha kimaradt) jöjjön a folytatás, avagy az idei év marketingtrendjei.
10 percben: marketing plusz 2017 egyenlő újabb lehetőségek a sikerre.
A videó szöveges leirata
Mi fog történni a marketingben 2017-ben? És utána?
Nyilvánvaló, hogy marketingesként mindig a holnap megoldásai érdekelnek, hiszen ott van a profit. Mielőtt a trendekbe igazán belemennénk, előbb nézz magadba – és az őszinte válaszod érdekel.
- Fent vagy Facebookon? Igen, szinte biztosan fent vagy
- Van céges blogod? Talán van.
- Fent van a céged Instagramon? Ennek adok egy 30-40%-os esélyt
- Fent vagy Snapchaten? 2%-os esélyt mondok
Mivel évente úgy 50-60 előadást és tréninget tartunk, így részletes statisztikám van a közönségek viselkedéséről. Paraméterezzük a linkeket, és látjuk, hogy mondjuk egy 100 fős közönségből rákattint… 2 ember. A kiküldött videók megtekintéseit mutatja a Wistia. A kkv-piac fejlődésén látom, hogy a cégek hány százaléka figyeli a trendeket… és kik azok, akik lemaradnak.Az előadásokon a terem 90%-a feleslegesen ül be, de ez nem baj. Valakinek átlagos céget is építenie kell.
Geoffrey Moore híres adaptációs eloszlásából látjuk, hogy egy új technológiát kik és milyen gyorsan kezdenek el használni. Az innovátorok (kb. a lakosság 2,5%-a) azonnal lecsapnak az újdonságokra. Őket követik a korai adaptálók, majd a korai és késői többség, végül pedig a lemaradók.
Ez egy terméknél általában azt jelenti, hogy a korai adaptálókig relatíve drága a cucc, majd amikor a korai többség elkezdi használni, addigra kiforrja magát a gyártás, illetve a terjesztés is lehetővé teszi, hogy széles rétegeknek megfizethetővé váljék. Magyarul: tömegtermékké válhat az újdonság.
Azonban a marketingtechnológiáknál más a helyzet. Amikor megjelenik egy új lehetőség, akkor annál nagyobb az előnyöd, minél hamarabb szállsz be. Ennek oka az, hogy korai adaptálóként még nem követett a konkurensed, tehát a célcsoportodat zaj nélkül szólíthatod meg. No meg hatalmas pozicionálási előny, hogy te már használod az új szoftvert, az új csatornát vagy az új bármit. És még egy hatalmas érv: amikor megjelenik egy új csatorna, akkor az elérés általában olcsóbb, hiszen a piac még nem tudta beárazni a Facebook-posztok értékét.
Nézzünk egy példát. Ha a céged 6-8 évvel ezelőtt csatlakozott a Facebookhoz, akkor egyetlen konkurensed sem volt még ott. Tiéd volt az egész piac. Ma már kötelező fönt lenned, és nem ad előnyt, mert tele van a piac.
Ugyanez játszódott le az Instagramnál: a korai adoptálók elvitték a piacod, ma már kötelező jelen lenned, és nem ad igazi előnyt.
És most itt vagyunk a Snapchattel, ami dinamikusabban bővül, mint maga a Facebook. A Snapchattel tele van a marketinges közbeszéd, folyamatosan cikkeznek róla, folyamatosan jönnek a videók, a Marketingkonferencián külön előadásban mutatták be az első magyar esettanulmányokat.
Itt a technológia, itt a lehetőség, itt a piac.
És a marketingesek 90%-a nem fogja letölteni az alkalmazást, csak akkor, amikor már késő. Halogatnak. Ráérnek arra még.
Ugyanezen hozzáállásuk miatt maradtak le az Instagramról. Ugyanezen hozzáállás miatt nem az elsők között csatlakoztak a Facebookhoz… hanem a tömeggel.
Ők ugyanis azzal faszkodnak éppen, hogy meggyőzzék magukat, hogy nekik az Instagram vagy a Snapchat vagy bármi újdonság tulajdonképpen nem is annyira kell. Nem látja a közvetlen megtérülését. Nem érti a lényegét. Nem tudja használni. Nincs kedve stratégiát, majd tartalmat csinálni még egy felületre.
És eltelik 1-2 év, körbenézünk a piacon, és már lépéskényszerben vagyunk. Minden konkurens fönt van Snapchaten, ezért most már ő is regisztrál.
Második fontos trend: marketingautomatizáció.
A marketingautomatizációra olyan bődületes kereslet van már most, hogy a hazai piacon messze nincs elég szakember, hogy a kínálati oldalt megtöltse. És a kereslet csak nőni fog, hiszen a marketingautomatizáció időt szabadít fel a cégben úgy, hogy a marketingedet hatékonyabbá teszi.
Nem tudom, tudtad-e Trumpról, hogy a Facebook kulcsszerepet játszott a sikeres választási kampányában. A hirdetéseikben minden nap több tízezer variánst teszteltek (képek, hirdetésszövegek, gombok, célzás stb.). A harmadik vita napján 175 000 variánssal futottak a hirdetések. Ez kizárólag nagyvállalati szoftverrel és marketingautomatizációval érhető már el.
Ha én most lennék 16-18 éves, akkor kérdés nélkül a marketingautomatizációt kezdeném el tanulni.
Harmadik trend a print.
Ha nagy a digitális zaj, akkor irány a print.
A printmagazinról az a tévképzet él még ma is, hogy hát az hú, hát az úristen, az biztosan nagyon drága. Biztosan találkoztál a Kontent magazinnal. Ez lapszámonként kb. 1 millió forintba kerül – most olyan 400-500 előfizetővel plusz hirdetésekkel a lap már nullszaldóra kijön.
Ez évi négyszeri megjelenéssel havi 300 000 Ft körüli költség. Nem kibírhatatlan. Nem vagyunk nagyvállalat mi sem.
És hogy mire jó a magazin? Nyilvánvaló előny, hogy van egy saját médiafelületed, és a marketingkommunikációd nem zavaró reklám, hanem értékes tartalom lesz. Ez, ugye, a tartalommarketing alapja.
De például jó a kiállításokra és tárgyalásokra is.
Egy nagyobb marketingrendezvényen van van 40-50 kiállító. Mindenki az adataid gyűjti, mindenki el akar neked adni valamit, a kiállítói csomag tele van szórólapokkal.Ebből a kupacból kellene kitűnnöd egy szórólappal. Sok szerencsét hozzá. Külön édesek azok a cégek, akik 40-50 reklámanyag közé betesznek egy vécépapírt (apró szórólapot). Én nem vécépapírt rakok be, hanem egy magazint. Az kitűnik.
A rendezvényen nem akarok neked ott és akkor semmit eladni. Hanem mit akarok? Az e-mail címedet szeretném, cserébe pedig adok egy magazint, ami csak közvetve reklám, elsődlegesen viszont nem meglepő módon egy teljes értékű magazin. Pénzbe kerülne, előfizetői vannak, tehát nem egy egyszerű brosúra.
A magazint hazaviszed, és elkezded olvasgatni, mert érdekes. Később eljössz egy tréningre. Rendelsz egy blogot.
És szép lassan ügyfelünkké válsz.
Ez az inbound tölcsér kizárólag tartalommarketinggel végezhető el.
Ami folyamatot itt elmondtam, ezzel kiállításonként 200 értékes névjegykártyát begyűjthetsz. Törzsügyfeleket szereztünk így.
Több ügyfelünk kipróbálta, ők is magazint visznek, adatért adják, és százával gyűjtik a névjegyeket.
Semmi nem tiltja, hogy te is megcsináld.
Az Airbnb például már kiad magazint. Lám, az Ubernek is van magazinja. A bankodnak is van magazinja. A kedvenc pékségednek van magazinja. A kedvenc autómárkádnak van magazinja. A kedvenc energiaitalodnak van magazinja. A konkurensednek is lesz printmagazinja.
Negyedik folytatótó trend az e-mail marketing.
A B2B cégek a marketingjük sikerét elsődlegesen az e-mailjük sikerén mérik: szereztek-e új feliratkozókat, milyen a megnyitási arány, mekkora a megtérülés.
A Facebookot nem te uralod, és ez igaz az összes közösségi felületre. Egy ideig majdnem ingyen volt, most meg már azért is fizetsz, hogy a saját követőid lássák a posztjaidat.
Eközben amerikai kutatások kihozzák, hogy minden e-mailre költött dollár 36-42 dollárt hoz vissza, a megtérülése tehát nevetségesen nagy. Mi a Facebook-kampányokat rendre megverjük a hírlevelekkel.
A The Washington Postnak 75 külön hírlevele van, míg a New York Timesnál 12 ember csak a hírlevelekkel foglalkozik.
És Trump beiktatásának napján a Fehér Ház oldala átalakult egy opt in oldallá.
Ha az amerikai elnöknek sem derogál az e-mail marketing, akkor neked se derogáljon. Az e-mail marketing erősebb, mint valaha.
Bár időnként egy-egy okostojás elkezd okoskodni, hogy az e-mail a múlté, már nincs megtérülés, már senki nem olvas e-maileket, az e-mail marketing nem működik. Igen? Neked nem működik, baba. Lehet, hogy nem a csatornával van gond, hanem azzal, amit beletöltesz.
Ötödik trend, amire figyelj, a videomarketing
A videomarketinget különösebben nem kell bemutatnom. Ez a trend is létezik már, és egyre erősebbé válik.
Csak néhány statisztika:
- A Cisco szerint idén már az internetes forgalom 69%-át az teszi ki, hogy videókat nézegetünk.
- Webáruházaknál a termékvideót megtekintő látogatónál 85%-kal megnő az esélye annak, hogy vásárol (Internet Retailer).
- Az Orion21 úgy találta, hogy a videókat 12x szívesebben osztjuk meg, mint más tartalmakat.
- A MarketingSherpa kutatásából tudjuk, hogy a videós aloldalak 157%-kal több organikus keresőforgalmat hoznak, mint videó nélküli aloldalaink.
- A felsővezetők 59%-a szívesebben kapja rövid videókban az információt, mint mondjuk szövegesen, ezt a Brainsharktól tudjuk. A Forbes ugyanezt az 59%-ot hozza.
És így tovább.
És végül hatodik: a blogok.
Minden évben elmondom, így idén is, hogy a blogokat nem tudod megverni.
Ha nincs rendszeresen frissített blogod, akkor az online marketing nevű játékot 2017-ben nem érted.
A blog:
- ad neked egy saját csatornát, ahol te vagy az úr
- növeli a láthatóságodat minden közösségi oldalon és a keresőkben is
- leadeket generál neked, az értékesítési tölcséredbe folyamatosan viszi a forgalmat
- edukálhatod a piacod a saját narratíváddal
- igen, eladhatsz
- ügyfélszolgálatod tehermentesítheted
És mindemellett a hatása hosszú távú.
Az elköltött forintjaid itt térülnek meg a legjobban.
Ügyfelünk, az Aionhill viszi szerintem Magyarország messze legjobb webáruházas blogját. Látod, hogy milyen hosszú anyagokról van szó.
A magyar megjelenés után a cikkeket lefordítják angolra is. Az ecommerce-szektor és a marketing az angol piacon keményebb: ott már nem önjelölt szakértőkkel és bullshithámozókkal kell versenyezni, hanem a Neil Patelekkel, Jeff Walkerekkel, Ryan Deiss-okkal. Ám az AionHill megállja a helyét nemcsak a világszínvonalú fejlesztőgárdájával, hanem a blogjával is.
Gyakorlatilag minden blogbejegyzésből kapnak megkereséseket.
És a te blogod hogy áll? Tovább megyek: ezt a 6 már jelen lévő trendet lekövetted a cégeddel?
Show More
