A PR területét a marketingesek általában csak óvatoskodva érintik, pedig a sajtóközlemény kiváló reklámod lehet.

Általános jó tanácsokon túl inkább azt szokás mondani, hogy erre egy PR-szakembert vagy -ügynökséget kell keresned (ami jellemzően, hm, nem olcsó). Szerintem viszont célszerű olykor-olykor sajtóközleményt küldened, mert a publicitás mindig jól jön, a bejövő link pedig erősíti az oldaladat.

Ideális esetben a témát az újságírók ízlésére és a hírértékre szabod (azaz nem abból indulsz ki, hogy téged mi érdekel a cégedből).

Ha a sajtóközleményt terméknek tekinted, akkor a konverziód az, ha megveszik (leközlik). A célpiacod pedig az újságírók, akiknek elküldöd.

Hogyan add el a sajtóközleményedet?

1. módszer: impresszumvadászat

Akkor jó egy PR-ügynökség, ha élő sajtókapcsolatai vannak, tehát telefonon és e-mailben is eléri a megfelelő újságírókat, nem pedig vaktában kiküld egy hírlevéllistára mindent. Utóbbit ugyanis magad is megteheted: összegyűjtheted a megcélzott portálok impresszumából a hírek fogadására nyitott e-mail-címeket, és bár a hatékonyság nem ugyanolyan, a napi hírszerkesztők ezt is figyelik, így nyílik esélyed.

Ha profihoz fordulsz, neki ennél jobb, közvetlen és aktív listája kell, hogy legyen (ez volna ugyanis a hozzáadott értéke).

2. módszer: MTI OTS

Választhatod az MTI OTS szolgáltatását is, amikor megadott összegért (a közlemény hosszától függően, de egyflekkes anyag esetén kb. nettó 35 ezer forintért kiküldik minden szerkesztőségbe az anyagot.

Ennek hatékonysága szintén rendkívül hullámzó: jutottunk már így Index-címlapra is, de többször semmilyen mérhető eredménye sem volt. Érdemes beleolvasni, milyen spamek közé kerülünk, mik közül kell kiemelkedni.

Technikailag az oldal egyszerre szolgál információs weboldalként (az érdeklődőknek) és press kitként (a sajtó munkatársainak).

A gravitációs hullámok felfedezésekor nyilvánosságra hozhattuk, hogy már egy hónapja dolgoztunk titoktartás mellett a felfedezés jelentőségét magyarázó oldalon. Itt a kiküldött sajtóközlemény egyetlen megjelenést ért el, organikusan terjedt az oldal, így én nem rajongok az OTS szolgáltatásért.

A 4 leggyakoribb hiba, melyek miatt nem publikálják a cikkedet

Amikor főszerkesztőként dolgoztam egy hírportálnál, megtanultam, hogy az újságíróim közül a hírszerkesztők munkája meglehetősen monoton volt: ők igyekeztek a leghamarabb a lehető legtöbb cikket beidőzíteni, majd elvonulni dohányozni (sokat küzdöttem a szövegíróimmal, mire leszoktak ugyanerről).

Az újságíróim azonnal töröltek olyan közleményeket, melyekkel túl sok munkájuk lett volna, vagy amelyekről lerítt, hogy öncélú hirdetések, és nem volt hozzáadott érték az anyag mellett.

Az alábbiakkal biztosan elérheted, hogy kidobják a közleményedet (magyarul: ezeket a hibákat kerüld el):

1. 30 megás fájlt csatolsz a leveledbe. Elképesztően gyakori volt, hogy több fotót és több megabájtos pdf-eket csatoltak a levélhez. Ez eleve terheli a levelezőszervert, másrészt senki sem akar több megabájtos képekkel bűvészkedni. Ehelyett elég egy linket elhelyezned a közleményben, amely a press kithez vezet: webes felhasználásra méretezett fotók és minden kapcsolódó anyag egy felhőben tárolt mappában (Google Docs, Dropbox, mindegy).
2. PDF-et küldesz. A pdf valóban jól jelenik meg minden gépen, viszont neked a felhasználód az újságíró: ha pedig ő át akar írni valamit, a pdf-ben ezt nem teheti meg könnyen. A célod, hogy megnyissa a fájlt, kijelölje a szöveget, kimásolja, majd beillessze a portál CMS-ébe, és publikálja. Ha át akar írni valamit, legyen neki könnyű és fájdalommentes. Ezért a sajtóközlemény szövegét már az e-mail szövegtörzsébe is betesszük (hosszú anyagnál csak az ízelítőt), mert nem fognak minden levélmellékletet letölteni és megnyitni, hogy megnézzék, érdekes anyagról van-e szó. A .doc fájlt pedig ismerik mindenhol (industry standard) és könnyen használják.
3. Nem nevezed el a fájlokat. Hihetetlen mennyiségű sajto.doc és DSC-4212.jpg nevű fájlokat kaptunk. Szeretném tudni, mi van az adott fájlban, mi a témája, mit várhatok a fotón. A fájlnév legyen beszédes (céged neve és a témád).
4. Nincs press kited. Ha tetszik az anyag, szükségem lehet illusztrációra (ha print magazinom van, akkor nyomdakész anyagokra is), érdekelhet háttérinfó, elérhetőségek stb. Legyen tehát egy elérhető felület, ahol a nagyméretű képek és akár potenciális interjúalanyok elérhetősége is jelen van. Alapvető, hogy a sajtóközlemény végén a kiadója neve, telefonszáma és elektronikus levélcíme megjelenik, de lehet, hogy másokat is érdemes megnevezni. Ha kutakodni kezd az újságíró, azt nálad tegye, az általad adott anyagok között.

Összefoglalva: dolgozz az újságíró keze alá és tedd minél egyszerűbbé a munkáját. Ez versenyelőnyhöz (és megjelenésekhez) juttat, mert így eléred, hogy a te anyagod leközlése legyen a legkevesebb munka.

Változóban a sajtóközlemények

Bár sokan temetik az írásos sajtóközleményeket, de amíg szem előtt tartod, hogy értéket adj, addig az újságoknak is érdekük, hogy fönnmaradjon a formátum.

Nézz rá objektív szemmel az anyagodra, és döntsd el, hogy kinek érdeke, hogy az anyag megjelenjék:

Ami csak neked fontos, azt nem sajtóközleményben kell kiküldened, hanem ahhoz felületet kell vásárolnod. Ha csak a cégnek fontos, úgy érdemes branded contentben gondolkodni.

Ha a közlendőd viszont az olvasónak (is) fontos, akkor helye marad a közleményküldésnek.

Videós sajtóközlemények? Yes, please

Ami újdonságot jelenthet, hogy a változó tartalomfogyasztói szokások miatt egyre nagyobb igény keletkezik a videós sajtóközleményekre.

Itt ne cégvideókat vagy reklámanyagokat képzelj el, hanem az adott cikkhez tartozó videós összefoglalót: például új üzlet nyitásánál pár vágóképet az adott üzletről. Ezek egyrészt televíziós felhasználásra is alkalmasak lehetnek, másrészt az online cikkekbe illeszthető videókat már mobilon is kényelmesen meg tudják nézni, hiszen lassan eljutunk oda, hogy használható mobilinternet-csomagokat kínálnak a szolgáltatók Magyarországon is.

Szerintem már a szolgáltatók is szégyellik azt a lehúzást, amit tapasztalni lehet, ha pár gigányi internetet szeretnél a telefonodhoz.

Ez persze nemcsak európai kényelmet jelent, hanem azt is, hogy a széles wifis lefedettség miatt ma már könnyedén nézhetsz videókat telefonról (még 5-6 éve is sokan meggondolták, hogy elindítsák-e a felvételt).

A sajtóközleményhez használt videók másik előnye, hogy megérteti az újságíróval is, hogy miről van szó. A már említett gravitációs hullámos oldal kapcsán a legtöbb sajtótermék egyes videókat illesztett a cikkbe, mert videosorozatban dolgoztuk föl a kérdéskört. Újdonságok kapcsán (ha magyarázatra van szükség) adj választási lehetőséget a sajtómunkásnak, legyen több formátum is, amelyből válogathat.

A legfontosabb mégis az, hogy ha van hírértékű történés a cégedben, akkor küldj róla sajtóközleményt.