A legjobb hirdetéseket sokszor nem profi marketingesek írják. Sőt, néha a legjobb hirdetések még csak nem is hirdetések. Legutóbb a legőszintébb autóshirdetést elemeztem, pontról pontra megvizsgálva, hogy egy (valószínűleg) amatőr által elkészített Facebookos poszt miért lehet nagyságrendekkel hatékonyabb mint bármilyen fizetett hirdetés.
Szerencsére nincs hiány hasonló kis kampányokból, amelyekből esettanulmányokat készíthetünk, és mind tanulhatunk – most egy rönkházkészítő úriember hirdetését vizsgáljuk meg és annak utóéletét, mert ebben az esetben az is figyelmet érdemel.
Nem értek a marnetinghez, vagy matretinghez. Ja igen a marketinghez
A bemutatkozás után kapunk egy olyan mondatot, ami első pillanatra ügyetlen jópofaságnak tűnik – és valóban nem a legfinomabb megoldás, amivel találkoztam, de a célja egyáltalán nem az, hogy megmosolyogtasson. A cél az, hogy megerősítse ezt az üzenetet:
Értek a fákhoz, értek a rönkház építéséhez.
A poszt első felének minden szava azért került oda, hogy Gergelyt pozicionálja mint egyszerű mesterembert. Aki nem mindenhez értő reneszánsz ember, mint ma oly sokan, aki nem egyszerre tizenöt szakterületen szakértő szakember – egyszerű rönkházépítő, de ahhoz kiválóan ért.
Számítógépem nincs, okostelefonom nincs.
Ez a mondat meglepően sok negatív reakciót váltott ki a közönségből, a kommentekben rengetegen felhozzák, hogy „persze, ha nincs is internete, hogyan posztol a Facebookra?” Ez persze buta öncélú okoskodás a kommentelők részéről, de mivel észrevehetően sok ilyen komment érkezett, mindenképpen említésre méltó. Ahogyan az is, hogy az ilyen kommentekre általában mindjárt több válasz is érkezett, amely a posztolót védi. És itt jön a lényegi rész: az ajánlat. Read More
Ismét módosítottak a hírfolyam algoritmusán: az ismerősök frissítései és posztjai nagyobb súlyt kapnak (a céges oldalak és márkák rovására). Mit jelent ez egy kiadónak? Mit csinálj, ha (tartalommarketing-programod nyomán) médiacégként működsz, és fontos neked az az elérés, amit a Facebook-oldalad posztjai hoznak? Nézzük meg lépésről lépésre, ahogy az internet újból átalakul. Mit csinált a … Read more
Az online marketing abból a szempontból idegrendszer-kímélő sportág, hogy minden véleményt le lehet söpörni tényekkel – hiszen szinte minden mérhető. Lehet, hogy egy megrendelő túl bátornak tartja a landing page szövegezését – egy tesztbe kerül, és kiderül, hogy kinek van igaza. Lehet, hogy a tartalommarketinget, a keresőoptimalizálást, a Facebookot vagy a saját weboldalt éppen temetik, … Read more
Neked mi volt a legnagyobb elérés–aktivitás arányod? Ha megnézed bármely posztodat a közösségi médiában vagy éppen a blogodon, láthatod, hogy sokkal, akár nagyságrendekkel többen látják a tartalmaidat, mint ahányan interakcióba lépnek veled. Az olvasók és megtekintők száma sokkalta nagyobb, mint a kommentelőké, lájkolóké, megosztóké. Ők a te láthatatlan közönséged. A nyilvánvaló kérdés, hogy mihez kezdj … Read more
100-ból 6,5 ember klikkel a Facebook-posztjaidra. Alacsony, ugye? Pedig ez a kiemelkedő posztok átlaga. (És 2009-es adat.) Azt gondolnád, hogy a friss cikked van olyan érdekes, hogy szinte mindenki rákattintson. A jó hír az, hogy a bejegyzéseidet optimalizálhatod az átkattintásokra, ha tudod, hogy mit csinálsz. Ebben a cikkben megmutatom, hogy hogyan növeld meg a posztjaid átkattintását.
Mi számít jó átkattintásnak?
Fontos, hogy nem a hirdetések átkattintásáról, hanem az üzenőfaladra kitett posztok kattintását próbáljuk most növelni. Itt is tegyünk különbséget: a post click a Facebook analitikájában („Insights”) beleszámolja azt a kattintást is, amikor egy hosszabb állapotfrissítést lenyitsz vagy épp hozzászólsz (magyarul: rákattintasz a posztra). Ezen belül látod a link click kategóriát, ez linkposztnál mutatja a tényleges átkattintásokat (magyarul: rákattint a linkedre és eljut az oldaladra). (Másik módszer az, ha minden egyes Facebookon megosztott linkedet felparaméterezed. Ez azonban nem életszerű kkv-szinten, hiszen iszonyatos meló.) A Techcrunch 2011-es cikkéből tudjuk, hogy egy 100 000 fő feletti Facebook-oldal átlagos CTR-ja (átkattintása) 0,14%. Minél nagyobb az oldalad, annál kisebb az átkattintás (ahogy általában az engagement is). Ennek a csökkenésnek több oka van:
az algoritmus máshogy kezeli a nagy oldalakat (egyszerűsítve: kis oldalakat picit segíti, nagy oldalak viszont már inkább fizessenek)
a több fan felhígítja a rajongók összetételét (kisebb oldalnál több az evangelista, nagyobb oldalnál több az egyszerű lájkoló)
minél nagyobb az oldal, annál több álprofil lájkolja azt
Dan Leveille a Quorán megírta, hogy 12 oldalának kb. 10 millió impressziójából 0,22–1,4%-os átkattintást értek el az üzenőfali posztjai. Mindig a saját számaidat kell megverned, ám nagyjából 0,5–1% körüli CTR-ra számíthatsz. De ezt hogyan emeld meg?
Használj call to actiont még a képekben is
(Call to actionnek hívjuk a „kattints ide”, „iratkozz fel” és hasonló elemeket, amelyekkel aktivitást szeretnél kiváltani. Itt van sok példa.) A call to action az egyik legfontosabb elem, bármilyen marketinganyagról is van szó. Számtalan tesztben lemérték már, hogy pusztán egy call to action hozzáadásával megnövelheted a feliratkozók... vásárlók... vagy átkattintók számát. Ezt egy Facebook-posztnál 2 helyen is hasznosíthatod:
A posztod végére fogalmazz egy „kattints ide” részt (nézd meg, pillants rá, olvasd el, tudj meg többet stb.), és nézd, ahogy az átkattintások (remélhetőleg) megnőnek.
A cikked képén is szerepelhet egy call to action, mert a Facebookon kattintható a kép (képre kattintás is a megosztott linkre visz).
Átlagosan 14%-kal növelheted meg az átkattintást ezzel az egy elemmel.
A képek színe
Óvatos duhajok leszünk, mert a cégedtől függ, hogy milyen színekkel leszel a legsikeresebb. (Többek közt függ az arculatodtól és a célcsoportod ízlésétől.) De úgy tapasztaljuk, hogy általában a fehéret, szürkét és kéket tartalmazó képek több átkattintást szoktak hozni Facebookon.
Fűzd hozzá a véleményedet – főleg akkor, ha megosztó
A legtöbb cég szeret kényelmes semlegességbe burkolózni. „Jaj, csak meg ne sértsünk valakit”, ezért semmilyen véleményt nem írnak le, nem foglalnak állást, és úgy általában véve meglehetősen unalmasak. Viszont a semleges cégért nem lehet rajongani. Nem lehet „egy platformon lenni velük”, mert nem tudod, hogy milyen platformon vannak. Csak az emberarcú cégnek van komoly követőtábora. Az embereknek pedig véleményük van.
Ismerem mindazt, amit teszel. Ismerlek téged: sem hideg nem vagy, sem forró. Bárcsak hideg, vagy forró lennél! De mivel langyos vagy, kiköplek a számból! (Jelenések könyve 3:15–16)
Ha megosztasz egy cikket, akkor fogalmazd bele a véleményedet. Emeld ki, hogy a 10 pontból a kilencedik tetszett a legjobban, a hetedikkel pedig nem értesz egyet. Vagy örvendezz, hogy végre valaki odacsap a szakmának (ha szerinted ideje volt már). Wolf Gábor például rendszeresen a kkv-cégek és vállalkozók mellé áll, lelkes vállalkozópárti, valamint keményen véleményez és állást foglal. Nézd meg pl. ezt a posztját (a képre kattintva látod az eredeti posztot): Nem az a lényeg, hogy mindenki egyetértsen veled (erről az álomról eleve tegyél le). Nekem pl. nem szimpatikus az, hogy Gábor a neki nem tetsző vagy neki élesen ellentmondó kommenteket törli (ehhez joga van amúgy)– de Wolf valamilyen, és ez a lényeg.
A marketingszakmában mindennél fontosabb, hogy naprakészek legyünk. Sőt: holnaprakészek. Ezért fogtam a kis telefonom, feltárcsáztam a Webexet, beütögettem a regisztrációs kódomat, és meghallgattam Jay Baer és Mike Corak 1 órás webináriumát. Jay Baer a Youtility szerzője és a Convince & Convert elnöke, Mike Corak az ethology ügyvezető alelnöke. Mindketten digitális veteránok, akik a tartalommarketinghez, illetve … Read more
