Bármilyen jó legyen is a tartalmad, ha magában áll, nem fogja senki elolvasni.

Senkit sem érdekel, ha a világ leghasznosabb esettanulmányát írod meg, ha elkészíted a leghumorosabb termékismertető videót: ha nem terjeszted jól, akkor nem fogja a várt számokat hozni.

Röviden: ha megépíted, akkor eljönnek, de csak ha van oda út.

3 egyszerű lépés

A felhőkarcoló-technika (skyscraper technique) egy olyan linképítési módszer, amely a tartalomkészítésre alapoz. Jómagam néhány héttel ezelőtt hallottam a módszerről, és rögtön kíváncsi lettem, mi állhat a hangzatos név mögött.

Mint kiderült, gyakorlatilag a legalapvetőbb tartalommarketinges fogások egyike, csak éppen olyan köntösbe bújtatva, hogy a területtel még csak ismerkedők is jobban megértsék és elfogadják.

A módszer célja az, hogy minél több backlinket, azaz rád mutató hivatkozást szerezz. Ezt ezzel a 3 lépéssel érheted el:

1. Keress valamilyen jó tartalmat, amire akár te is hivatkoznál.
2. Csinálj egy ennél jobbat és publikáld.
3. Keresd meg vele a megfelelő embereket, terjeszd.

Mondtam, hogy nem lesz benne nagy meglepetés – de a név eredetét azért még elmondom, mert eddig még én sem érteném, mi a fene köze ennek a felhőkarcolókhoz.

A Backlinko nagyszerűen feldolgozta néhány mondatban ennek az értelmét, így lényegében az ő magyarázatukat veszem át:

Volt már, hogy elsétáltál egy nagyon magas épület mellett, és azt gondoltad:

„Hűha, lenyűgöző! De vajon mekkora lehet a világ 8. legmagasabb épülete?”

Nyilván nem.

Az emberi természet része, hogy a legekhez vonzódunk.

A technika lényege pedig az, hogy megtalálod a legmagasabb felhőkarcolót a környékeden, és rácsapsz a tetejére 20 emeletet.

„Azt tanácsoljátok, hogy lopjak?”, kérdezheted.

„Nem”, válaszoljuk.

Nem átvenned kell más tartalmát, hanem ihletet merítened belőle. De ha már így belekezdtünk, nézzük azt a három lépést részletesen.

1. lépés: keress jó minőségű tartalmat

Vegyünk egy egyszerű példát: tegyük fel, hogy el szeretnék érni egy olyan embert, aki már hallott valamit a tartalommarketingről, de még nem tudja pontosan, hogy mi is az.

Ha a tartalommarketing definíció szavakat beütjük a Google-be, találunk egy rakás cikket, amelyek így vagy úgy próbálják meghatározni, mi is a tartalommarketing valójában. Mind egy-egy definíció mögé állnak be, vagy akár sajátot hoznak létre – és ha kezdőként elolvasok négy-öt ilyet, akkor vagy összeáll bennem a kép, vagy még jobban összezavarodom.

Tartalommarketingesként tehát a következő a teendőm. Megkeresem a témában a legerősebb írásokat, és átveszem tőlük azokat az elemeket, amelyek a legértékesebbek. Nem ellopom, csak megfigyelem, hogy csinálják, és leutánzom.

Érdemes olyan tartalmakat keresned, amelyek eleve jól rangsorolnak: ennél egyszerűbb nincs, csak be kell írnod a kulcsszavakat a keresőbe, amiket te is megcéloznál, és megnézned a legjobban rangsoroló találatokat.

Mivel kifejezetten a linképítésre gyúrunk, érdemes ezeken az oldalakon hivatkozásvizsgálatot végezned. Ajánlom erre az Open Site Explorert, amelyről ebben a cikkünkben olvashatsz bővebben.

Magát a keresést úgy is végezheted, hogy nem a legjobban rangsoroló, hanem a legtöbbször megosztott anyagokra lősz, mert ez sokakat érdekel, és esélyes, hogy sokan megosztják majd (bevált recept lévén), ezt pedig a Google is díjazza, tehát ugyancsak segít a rangsorolásban. Erre a célra én még mindig a BuzzSumót ajánlom legpraktikusabb eszközként.

Mondjuk, hogy biztosítás témában akarsz valamit írni: rákeresek a kulcsszóra, és azt látom, hogy az elmúlt hónapok legnépszerűbb tartalmai között rendre előfordul a gyerekek ingyenes biztosításának témája. Ebben az esetben én egészen biztosan azzal kezdeném, hogy megvizsgálom, mennyire aktuális jelenleg a téma, és ha még mindig az, akkor egy minden egyes részletre kiterjedő cikket írnék róla.

Tehát: megvannak a legjobban hivatkozott anyagok. Mit tegyél ezután?

2. lépés: írj jobbat!

Készíts egy olyan cikket, ami nem csak, hogy mindent összefoglal a tárgyban, de még többet ad. Mondjuk a hosszas definícióboncolgatás helyett összeszedek mindjárt 44 definíciót, hogy ne kelljen az érdeklődőnek keresgélnie.

Ugyanilyen elven működnek az „ultimate guide” típusú cikkek is – kiváló példája ennek partnerünk, az AionHill blogja. (Itt most egy szép magas illusztráció következik, hogy lásd, milyen is egy szakmai anyag, amely felhőkarcolónak van szánva. Alatta folytatódik a cikk.)

Ez a cikk például a termékoldalak optimalizálásáról szól, és mindent tartalmaz egy helyen, amit tudnod kell, ahelyett, hogy csak egy-két tippet adna, ahogyan a legtöbb cikk e témában.

De akár ezt a blogot is felhozhatnám: sok anyagunk készül úgy, hogy olvasunk egy témában néhány érdekes anyagot, de egyiknél sem érezzük azt, hogy kiemelkedően jó lenne – ezért inkább írunk egy sajátot.

Az ilyen cikkek megírásakor érdemes fejben tartanod, hogy milyen kérdésekre adhatnak választ, és hogy kiket célzol meg a megosztásokkal. Ha a célba vett véleményvezérek választ keresnek egy kérdésre vagy sokat foglalkoznak egy adott témával, érdemes a tartalmat úgy alakítani, hogy ezeket belefoglaljuk az anyagba.

És ha már a véleményvezéreknél tartunk…

3. lépés: célozz és terjessz

Ha elkészültél az írással és publikáltad is, nincs más hátra, mint hogy megszerezd a hivatkozásokat.

Ha élelmes vagy, eleve követsz olyan véleményvezéreket, akik hajlandók lehetnek a tartalmadat megosztani, vagy éppen már rájuk is szabtad azt.

Ha egyes személyeket célzol meg (például ismert bloggereket), megteheted, hogy egyenként e-mailben ajánlod nekik a tartalmat, de fontos a megfogalmazás. Semmiképpen se tűnjön úgy, hogy backlinkért koldulsz: inkább ajánld a figyelmükbe érdekességként, szakmailag értékes tartalomként, vagy mint olyasmit, ami választ adhat egy általuk korábban feltett kérdésre (követed, hogy miket keresnek, posztolnak, mi foglalkoztatja őket).

Nem fog neked mindenki visszaírni, ezzel semmi baj nincs – de neked már néhány fontosabb ember is elegendő, ezzel már tudsz dolgozni. Minél többen hivatkozzák az anyagodat, annál könnyebb lesz azt másoknak „eladni”.

(Hasonló jelenség: külföldi szakértőként először Rebecca Lieb adott interjút a Kontentnek. Címlapra tettük, és ezt követően Joe Pulizzit már nem volt nehéz megközelíteni, hiszen az egyik szakmai ismerősét látta viszont a címlapunkon. Pulizzivel pedig sima volt az út Neil Patelhez is. Ez már a social proof témakörébe tartozik.)

Emellett terjesztheted más módon is, például szakmai csoportokban a Facebookon, szakmai fórumokon, vagy éppen olyan kérdés-válasz oldalakon, mint a Quora.

Magad is végezhetsz az ilyen tartalmakkal linképítést, ezek ugyanis kiváló forráscikként szolgálhatnak, ha meg akarsz jelenni a Wikipédián, a Hogyankell.hun és hasonló oldalakon.

A számtalan esettanulmány egyikéből: így dobhatja meg a rád hivatkozók számát a módszer.

A jó tartalmat ne hagyd elavulni

Ha létrehoztál egy ultimate guide-ot vagy más hasonlóan értékes tartalmat, érdemes vele hosszú távon számolnod. Persze bármilyen tartalomról van is szó, esélyes, hogy az idővel elavul.

Éppen ezért azt javaslom, hogy rendszeresen tartsd karban őket: egy-egy ilyen tartalom akár örökzöld is lehet, ha jól gondozod, ha kigyomlálod belőle a rossz hivatkozásokat és a trendek szavának megfelelően frissíted.

A felhőkarcoló-technika egyáltalán nem bonyolult módszer: belépő szintű eszköz olyanoknak, akik már kapiskálják a tartalomkészítés, linképítés, SEO alapjait, de szükségük van még némi segítségre ahhoz, hogyan is lehetne mindezt rendszerben alkalmazni.

A tervezés és végrehajtás egyáltalán nem nehéz, a legkomolyabb nehézséget a véleményvezérek megkeresése jelentheti – de ha jól csinálod, a rangsorolásban elért sikereid bőven visszahozzák majd az ebbe fektetett energiát.