Szívemnek igen kedves, amikor a PayPass találkozik a landing page-dzsel – mert mindkettőt szeretem.
Az OTP nyereményjátékot hirdetett, hogy a PayPasst és az egyérintéses fizetést népszerűsítse az ügyfelei körében, a clickthrough landing page-ükön pedig van még tesztelhető elem és kiaknázatlan best practice.
Azt nézzük meg most, hogy hogyan javíthatnának még az oldalon és mit érdemes tesztelni.
Remélem, hogy a marketingosztálytól olvassák és hasznosnak találják majd.
Maga a kampány
Így néz ki a hírfolyamuk posztja, ezt (és hasonló képeket) hirdetésként is fölhasználják:
Ez erre az oldalra vezet (minden URL-t paramétereztek, én a sima oldalt adom meg, hogy ne szemeteljük az analitikájukat).
Ennek a click-through landing page-nek a céloldala ez a regisztrációs oldal.
Várható, hogy a kampány lefutásával az oldalakat leszedik, ezért a 2 oldal mentését megtalálod itt és itt. (Nagy képfájl.)
Olvasd át a kampányelemeket, majd közösen folytatjuk itt.
Mi lehet a kampánycél?
Nem látok bele az OTP online stratégiájába, hiszen nem ügyfelünk a bank. Ha ügyfelünk lenne, akkor meg nem fedném fel.
Az viszont látszik a szakavatott szemnek, hogy a nyereményjátéknak 2 fő célja lehet: egyik a szolgáltatás használatának népszerűsítése, a másik a listaépítés. A játékra regisztrálók szinte biztosan olyan ügyfelek, akik:
- rendelkeznek egyérintéses fizetésre képes kártyával (kivéve, ha valamiért az ügyfél úgy regisztrál, hogy valójában nincs ilyen kártyája, de az emberi hibát nem tudod teljesen kiszűrni)
- és reagálnak a marketingüzenetekre (itt épp először egy Facebook-hirdetésre, majd az oldalon is elvégezték a regisztrációt)
E második pont a legfontosabb. Az első egy adatbázisból leszűrhető (ismerik a saját ügyfeleiket) és ha nincs valamilyen adatvédelmi megkötés, akkor fölhasználhatják.
A másodikat (hogy reagálnak a marketingüzenetekre) csak kampányokkal tudhatod meg – és azért értékes infó, mert ha őket célzod mondjuk eDM-kampánnyal vagy bármivel, akkor magasabb lesz a megnyitás, megnő a konverziód és általában is sikeresebb lesz a kampányod.
Annak adj el hambit, aki éhes.
Hajtás felett
Egyértelmű hiba, hogy sötét háttéren világos betűkkel írták ki a szöveget – nincs igazán szépérzékem a dizájnban, így megkockáztatom, hogy ez még szép is így, viszont nehezebben olvasható. Különösen úgy, hogy a „Nyerő az egyérintéses fizetés” headline még főcímet megillető betűméretben szerepel, de a lényeg (mit nyerhetek és hogyan) betűje már apró.
Az információsorrend változtatásával is javíthatnak: az eredeti főcímet megtartjuk, majd magyarázó alcímként (és nagyobb betűmérettel) kiírhatjuk, hogy „fizess egy érintéssel és óránként megnyerheted a 7000 Ft jóváírás egyikét”. Ezt tovább magyarázzuk: minden órában az első 10 fizetés nyer.
Call to action a hajtás fölé. Az ajánlat egyértelmű és kis elköteleződést kérnek, így hamar lezárhatjuk azt, aki „kész van”. Minél egyszerűbb és könnyebben érthető az ajánlat, annál hamarabb jeleníthetsz meg egy CTA-t, míg az összetett (értsd: magyarázatot igénylő) és nagy elköteleződést bekérő ajánlat (drága, bonyolult a regisztráció stb.) CTA-ja alább kerül.
Lásd ezt a képet (ContentVerve.com):
Minél egyszerűbb az ajánlatod, annál följebb kerülhet az oldaladon a call to action.
Hajtás alatt
Az alcím nem elég konkrét. Az alcímben itt említhető, hogy az értékesebb nyeremény egy 500 000 Ft értékű utazási utalvány – erősebbé teszi a szöveget.
Az ajánlat nincs fokozva. Emlékszel azokra a bizonyos hosszú tévéreklámokra, ahol „but wait, there’s more” felkiáltással az amúgy is jónak tűnő ajánlathoz kipakoltak még 1 tucat bónuszt és szóltak, hogy ez még mindig ugyanannyiba kerül? Ilyenkor a jó ajánlatot ellenállhatatlanná teszik (mert értéket növelnek).
Itt alapból jó ajánlat az, hogy (ha jól értem) regisztráció nélkül is megkaphatom a jóváírást, ennek fokozása volna az utazási utalvány.
A gond csak az, hogy ennek megértéséhez kétszer kellett elolvasnom az oldalt.
Megoldás az, ha a hajtás feletti szövegben „fizess egy érintéssel, mert jóváírást nyerhetsz” megközelítéssel a fizetést adják el, a hajtás alatti szövegben viszont „regisztrálj, mert a jóváírás mellett nyerhetsz egy utazási utalványt is” fókusszal már magát a regisztrációt „adják el”.
Szövegezés
Hiányoznak a benefit statemenetek. Sokat írtunk már az előnyökről, de erről nem lehet eleget. A termék (itt: PayPass) feature-ei megvannak, azonban az előnyök hiányoznak.
- A „világszerte fizethet” kényelmet ad és szabadságot.
- A kártya végig nálam marad, tehát még jobban uralhatom a pénzügyeimet.
- 5000 Ft alatti fizetésnél nem kell PIN-kód, tehát az életem egyszerűbb és gyorsabb lesz.
Lehetne személyesebb. Tartottunk már belső képzést egy telekommunikációs cégnél és tudom, hogy mindent jóvá kell hagyatni a jogi osztállyal – a jogi osztályt is megértem, mert valóban erősen szabályozzák mind a bankszektort, mind a telcoszektort.
De (és ez egy nagy de) a bank eleve rideg környezet – bármennyit imázskampányol olimpikonokkal az OTP, mégis mindig bank marad, amely jellegéből adódóan távolságtartó.
Ezt ellensúlyozhatnánk azzal, hogy a landing nyelvezetét személyesebbé tesszük – például az „első 10 egyérintéses vásárlást végrehajtó játékost” szövegezést írjuk úgy, hogy „ha az első 10 egyérintéssel fizető között vagy, akkor nyersz”. A szöveg nem általában játékosokról szól, hanem rólad.
Nincs tehátosítva a szöveg. Ott van minden szükséges információ, de a következtés levonását az olvasóra bízzuk. Például megtudjuk, hogy a nyereményjáték november 30-áig tart, tehát regisztrálj még előtte, hogy nyerhess.
Érthetőség és elrendezés
Az időpontok bonyolítanak. Ismét kétszeri olvasásra értettem csak meg, hogy a 4 „utazási utalványos” időpont csak az utazási utalványokra vonatkozik, az egyérintéses fizetés viszont minden órában. Ezt jelezhetnék hangsúlyosabban, mert a legtöbb olvasó nem fogja olyan részletesen elolvasni az oldalt, ahogyan én.
A CTA elvész. Ez dizájnprobléma, hogy az üres „közepű” gomb fölött könnyű átsiklani.
Nem derül ki, hány utalvány van. 4 időpont van, akkor talán 4? Vagy minden időpontban az első 10 nyer, tehát akkor 40?
Ha több nyeremény van, akkor érdemes ezt kiírni, mert a részvételi kedvet növeli (hiszen az olvasó látja, hogy több esélye van a nyerésre, ezzel kihúzzuk az „áh, úgysem nyerek soha semmit” méregfogát legalább részben).
Számozzuk az előnyöket. Eleve nem „melyek az egyérintéses fizetés előnyei” alcímet írunk, hanem „egy érintés, 3 hatalmas előny” (vagy hasonló). Vizuálisan odateszünk egy számot (mert tagol, ez olvashatóságot emel).
A regisztrációs oldal
Első és legfontosabb tesztelendő elem: mi történik, ha ezt nem egy kattintás mögé rakjuk (az elébb kielemzett clickthrough landing CTA-ját megnyomva jutsz ide), hanem már a landingen szerepel az űrlap? Tesztelhető!
Melyik mező és checkbox kötelező? Jelezzük kis csillaggal, hogy mi kötelező és mi nem (még akkor is, ha mindegyik mező kötelező).
A főcímbe rakjuk bele a nyereményt. Nem a regisztráció az érdekes az olvasónak, hanem a nyerés, tehát nem „Nyereményjáték regisztráció” a legjobb üzenetünk, hanem „Regisztráljon, hogy megnyerhesse a 4 utazási utalványt”.
Hol a hero shot? Gyönyörű naplementés kép Korfuról, hófehér tengerpart, Kalifornia – bármi közkedvelt úti cél, ami a célcsoportnak kedves. Ez is erősíti azt, hogy érdemes egy regisztrációt megejteni. Olyan helyre raknám, ahol a kitöltést nem zavarja meg, viszont megerősít abban, hogy a nyaralást nyerhetem meg épp.
Személyesebb szöveg. Jó, hogy a törzsszöveg egy szöveges CTA-val kezdődik (vagyis elmagyarázzák, hogy mit kell csinálni az oldalon – ez konverziót emel), azonban a mondat megbicsaklik (utalványért zajló nyereményjáték?).
Cialdini után érvelhetünk a kitöltés mellett: Kérjük, adja meg a szükséges adatokat, mert így részt vehet a nyereményjátékban és megnyerheti a 4 db 500 000 Ft értékű OTP Travel utazási utalványok egyikét. (Apropó, most derül ki, hogy 4 db van.)
Már futó kampányokat látatlanul kielemezni nehéz (hiszen nem látod, hogy az oldal milyen konverziós számokat hoz). Mégis bátorítalak arra, hogy minden landing page-t nézz át szakmai szemeddel is és keresd mindig azt, hogy mit lehetne máshogy, mit lehetne tesztelni, mit írnál át.
Olvass még több landing page-ről szóló cikket.
A Kreatív Kontroll szerzője.



