"Ezt a könyvet nem lehet „kívülről” olvasni. Nem olyan, mint egy klasszikus szakmai anyag, amit kipipálsz, félreteszel, és azt mondod: „érdekes volt”. Ez a könyv folyamatosan visszafordít magadhoz. Döntésekhez, reakciókhoz, vezetői helyzetekhez, amiket már megéltél, és amikről eddig azt hitted, hogy pontosan érted, miért úgy alakultak. Számomra az egyik legerősebb felismerés az volt, hogy mennyire hajlamosak vagyunk vezetőként racionalizálni azt, ami valójában érzelmi és idegrendszeri szinten dől el. A könyv nagyon tisztán megmutatja, hogy egy csapat nem azért áll ellen egy új CRM-nek, egy változásnak vagy egy új működésnek, mert „nem akar fejlődni”, hanem mert az agya veszteséget, bizonytalanságot, kontrollvesztést érzékel. Ugyanez pedig igaz ránk, vezetőkre is, csak mi ezt sokkal elegánsabban tudjuk megindokolni. Ami különösen nagyszerű, az az, ahogyan a könyv nem démonizálja a kognitív torzításokat. Nem hibaként kezeli őket, hanem működési módokként. Az agy rövidít, energiát spórol, mintázatokat keres, és ez önmagában nem rossz. A probléma ott kezdődik, amikor nem vagyunk tudatában annak, hogy éppen melyik torzítás „ül a volánnál”. Amikor egyetlen hangos élmény felülír adatokat, vagy egy korábbi kudarc aránytalanul meghatároz egy új döntést, esetleg azt hisszük, hogy „mindenki így gondolja”, mert mi így gondoljuk. Nekem vezetőként ez a könyv nem csak azért volt fontos, mert új fogalmakat tanultam, hanem mert nyelvet adott számomra. Nyelvet ahhoz, hogy meg tudjam nevezni mi történik egy megbeszélésen, miért feszül be egy csapat, miért érzem én magam is néha azt, hogy „inkább ne most”. Amikor pedig egy működést meg tudsz nevezni, onnantól már nem ösztönből reagálsz rá, hanem tudsz vele dolgozni. Nagyon értékelem, hogy a könyv következetesen különválasztja a „hogyan működik” és a „hogyan használd / hogyan ne használd” kérdését. Ez vezetői szempontból kulcsfontosságú, mert a kognitív torzítások ismerete könnyen csúszhat manipulációba. Itt viszont egyértelmű a határ: a cél nem az, hogy rávegyünk embereket valamire, hanem hogy kevesebb rossz döntést hozzunk, kevesebb felesleges ellenállást termeljünk, és kevesebb kárt okozzunk reflexből. Ez a könyv számomra nem egy „menedzser-kézikönyv”, hanem egy önismereti munkaeszköz vezetőknek. Olyan, amit nem egyszer olvasol el, hanem időről időre visszanyúlsz hozzá, akár egy döntés előtt, egy konfliktus után, vagy akkor, amikor érzed, hogy valami nem stimmel, de még nem tudod megfogalmazni, mi. Ha egy mondatban kellene összefoglalnom, akkor ez a könyv nem csupán jobb vezetőket akar csinálni, hanem jelentősen tudatosabbakat. Hosszú távon ez pedig rengeteget ér."