Megjelent: Gándhí legnagyobb hatású műve önéletrajza után
Mahátma Gándhí 1909. november 13-a és 22-e között, a dél-afrikai Transzválból Indiába tartó hajóútja során vetette papírra az India Szabadsága (Hind Swaraj) e változatát.
Tömör és közérthető foglalata hitvallásának, tapasztalatainak, társadalmi programjának – mindannak, amit részben sikerült megvalósítania.
A 143 oldalas, 20 fejezetből álló könyv formai különlegessége, hogy egy folyóirat olvasója és szerkesztője közötti párbeszéd formáját követi.
Hatása máig páratlan, önéletrajza mellett joggal tekinthetjük Gándhí legfontosabb írásos munkájának – a te könyvtáradban is ott a helye.
Vélemény a könyvről
„Mit is lehet mondani egy könyvről, amit maga Gándhi írt, aminek minden egyes fejezetében több, megfontolásra érdemes mondat olvasható?
A diplomás jogászként, ügyvédként és közösségi vezetőként a dél-afrikai indiai közösségért sokat tevő Gándhi 1909 novemberében a Dél-Afrika és India között egy 10 napig tartó hajóúton írta meg ezt a művét.
Ez hitvallásának esszenciája és ebben fektette le iskolateremtő politikájának alapjait.
A könyvet olvasva közelebb lehet kerülni Indiához, úgy, hogy nem szükséges a felszínes, médián keresztül így úgy megszűrt információkat súlyozni.
Lehetővé válik másként és jobban megismerni az országot és magát az embert.
Különös dolog, hogy egy több mint 100 éve megírt könyv ilyen aktuális információtartalommal bírjon a ma társadalmáról, emberéről és ilyen tűpontosan, közérthetően mutasson meg problémát, megoldást egyaránt.
A könyv borítója abszolút telitalálat, tagolása tetszetős, fellapozva a finom díszítés és a fejezetek határozott tagolása kezdetektől sejteti, ez olyan mű, amit élmény lesz olvasni.
Még hozzátesz a könyvhöz a jó szerkesztés és Raffai Péter fordító alapos munkája.
Ez nem egy könnyű nyári olvasmány hanem – legyen bármi odakint vagy idebent – egy minden oldalon frissítő és hűsítő, gondolatokkal tápláló kiadvány.”
„Olvasó: Ön elmarasztalóan beszélt a vasútról, a jogászokról és az orvosokról. Úgy látom, elutasítja a gépesítést. Mi hát akkor a civilizáció?
Szerkesztő: (…) A civilizáltság az a viselkedésmód, ami kijelöli az ember számára a viselkedés útját. A kötelességteljesítés és az erkölcsösség megélése egy és ugyanaz. Erkölcsösnek lenni pedig azt jelenti, hogy uralmat gyakorolunk az elménk és a szenvedélyeink felett. Így cselekedve tisztán látjuk önmagunkat. A civilizáció gudzsaráti nyelvű megfelelője szó szerint jócselekedet.”
(Részlet a „Milyen az igazi civilizáció” című fejezetből.)
Töltsd ki az űrlapot és rendeld meg a könyvet!
Az oldalt a könyv kiadója, a Kreatív Kontroll készítette.
1131 Budapest, Szent László út 101–103. info@kreativkontroll.hu
Adatvédelmi azonosítószám: NAIH-92417/2015.