Jubilál a Kontent Pub a 10. résszel.

A hírfelhozatal szerint az Instagram a fiataljaink lelkét mérgezi, a Facebook folytatja háborúját a kattintásvadász címek ellen, a chatbotok piaca pedig robbanás előtt áll.

Hallgasd meg ezt a részt is:

Mérgező az Instagram?

A Royal Society for Public Health tanulmánya szerint nincsenek jó hatással a fiatalok mentális egészségére a közösségi szolgáltatások.

A 14–24 éves fiatalok bevonásával végzett, majd’ 1500 főt szondázó kutatás résztvevőit arra kérték, hogy pontozzák a közösségi hálózatokat. A brit szervezet megkérdezte, hogy milyen hatással van a szolgáltatás az alvásra, hogy kivált-e depressziót vagy boldogságot annak használata, illetve hogy mennyire támogatja az adott platform az önkifejezést.

A végeredmény meglepő lett: a pozitívumok csak a YouTube esetében haladták meg a negatívumokat, a számok alapján pedig az Instagram gyakorolja a legnegatívabb hatást a megkérdezettekre. Utóbbi app bár segíti az önkifejezést, de ezzel együtt növeli a kinézetükkel való elégedetlenséget is.

Mínuszos lett emellett a Facebook és a Twitter, no és persze a Snapchat is. Vajon a két fotóközpontú felület tényleg szorongást vált ki fiatalokból? És ha igen, miért?

Az Apple vallást épít

2017. sem okozhat gondot az Apple-nek, legalábbis a Morgan Stanley legújabb kutatása alapján, amelyből kiderül, hogy a fogyasztók továbbra is lojálisak a márkához. A befektetési bank azt kérdezte az egyesült államokbeli almásoktól, hogy az elkövetkező 12 hónapban vajon lecserélik-e meglévő készüléküket, és hogy hányan akarnak majd új iPhone-t vásárolni.

A mobilcserét megjelölők 92 százaléka ismét iPhone-t venne, ami jobb a tavalyi 86 százalékos eredménynél. A Samsung lojalitási indexe 77, az LG-seké 59, a nokiásoké 42 százalék.

Szerintünk a termékoldal is kiváló (lásd az elemzésünket).

Mit csinál a kkv-k 41%-a?

Interneten kutakodnak a KKV-k, ha tanulni akarnak. A Facebook, az OECD és a Világbank friss felmérése szerint a legtöbb kis- és középvállalkozás a neten keresgél, ha újat akar tanulni üzleti tevékenysége kapcsán. Az adatokból magyar vonatkozást is ki lehet nyerni: a hazai kkv-k 59 százaléka használ netes keresést. Rendkívül népszerű a fórumok vagy blogok olvasása, valamint más cégek gyakorlatainak tanulmányozása.

A magyar kkv-kről kiderült, hogy jobban merítenek egymás üzleti tapasztalataiból. Általánosságban elmondható, hogy több forrást is fel tudnak használni, ha új tudást szeretnének elsajátítani.

A Facebook küzd a clickbait ellen (de nem fogod elhinni, hogy hogyan)

Folytatódik a Facebook háborúja a kattintásvadász hírekkel, vagyis azon weboldalak ellen, amelyek fiktív történetekkel próbálják saját honlapjukra csábítani a felhasználókat extra bevétel reményében (vagy csak szimplán így akarják befolyásolni őket, például egy választási kampány során).

A közösségi média hosszú ideje magyarázkodik az ilyen oldalak miatt, és most végre új fázisába lépett az álhírekkel és spamekkel szembeni hadviselés.

A Facebook – saját elmondása szerint – folyamatosan dolgozott és dolgozik a problémán: új rendszert vezetett be az álhíreket megosztó webhelyek detektálására, valamint azok eltüntetésére. A legújabb bejelentés szerint ez a rendszer tovább finomodik, az algoritmus bejegyzésenként fogja keresni a clickbaitre utaló jeleket, illetve két lépcsőben ellenőrzi a gyanús jeleket (például a címben). Ez egyelőre csak angol nyelven fog működni, de a támogatott nyelvek köre folyamatosan bővül.

A clickbait jelenleg az internet egyik legnagyobb rákfenéje: bizonyos médiumok bárkit megrángatnak, ha az kattintást hoz. Emlékszel arra, amikor Pewdiepie-t támadták?

Új piac született: a chatbotoké

2021-re 3172 millió dolláros lehet a chatbotok piaca. Ez óriási ugrás a 2016-os 703 millióhoz képest. A MarketsandMarkets szerint a szegmens éves bővülése 35,2 százalékos lesz az elkövetkező 4-5 évben, lévén az igény egyre nagyobb, és egyre több cég áll át erre a megoldásra.

A chatbotok piacára most kell belépned.

A szövegíródat lecseréli egy robot?

Átveszik-e a robotok a tartalommarketingesek? Még konkrétabban: robot fogja-e írni a jövőben a cikkeinket?

Az automatizált megoldások folyamatos bővülése miatt adódik ez a kérdés, hiszen egyes szakértők szerint hamarosan elgondolkodhatunk azon, hogy a mesterséges intelligencia nemcsak a különböző publikációs feladatokat, hanem a tartalom előállítását is átveszi tőlünk. Kiváló példa erre az Associated Press, amely 2015-től kezdve negyedévente már több mint 3000 cikket gyártat le saját algoritmusával (természetesen még korlátozott képességekkel és megbízhatósággal).

Szóval: lesz-e olyan jó egy robot által írt cikk a jövőben, és ha igen, mi lesz velünk, tartalommarketingesekkel?

Lehet minden nap egy kicsit podcast, ha csatlakozol az előfizetőinkhez.