A következő évek nagy kérdése lesz, hogy a szponzorált tartalmakkal és natív megjelenésekkel mit kezd mind a magyar, mind a külföldi szabályozás.
Emellett beszélünk a legnépszerűbb magyar Facebook-oldalakról, a Dove félresikerült kampányáról, az Éjjel-nappal Budapestről és a plakátpiac új szabályozásáról. A komoly szakmázást könnyed sztorikkal dobjuk fel.
Hallgasd meg a Kontent Pub 8. részét.
Átalakul a plakátpiac
A közterületi reklámozást alapjaiban érintő rendeletet fogadott el a kormány áprilisban. A Magyar Közlönyben megjelent új szabályozás kijelöli a tavaly elfogadott településkép-védelmi törvény reklámokkal kapcsolatos végrehajtásának menetét.
- Közterületre hamarosan már csak önkormányzati engedéllyel helyezhetők ki új reklámfelületek.
- 2021-től pedig csak azok a már meglévő reklámhordozók maradhatnak köztéren, amelyek megfelelnek a szóban forgó kormányszabályozásnak.
A plakátok nem lehetnek nagyobbak 9 négyzetméternél, tartójuk pedig 11 négyzetméternél. Egy óriásplakát mostani méretei ennél azért nagyobbak: 12 és 14 négyzetméter. A rendelkezés 3 és fél évet ad a piacnak arra, hogy átálljon az új szabályozásra.
A rendelet kritikusai szerint a kormány ezzel belenyúl egy piaci szegmens működésébe, brutálisan átalakítja azt, a piaci szereplőket kvázi a töküknél ragadja meg. Jelenleg mintegy 30 ezer plakáthely van az országban, ezek 90 százaléka magántulajdonú területeken, és csak 10 százalék önkormányzatin.
Nemrég a Magyar Reklámszövetség OOH Tagozata adott ki szakmai állásfoglalást, amely szerint a közterületen való reklámozás lehetősége nem szűnik meg, a tervezett kampányok pedig zökkenőmentesen megvalósíthatók. Urbán Zsolt, a Magyar Reklámszövetség elnöke szerint ez a szabályozás, valamint a reklámadó 7,5 százalékra történő emelése viszont egy sor médiavállalat megszűnését eredményezheti.
Kasza Tibit berendelte a GVH
Megelégelte a Gazdasági Versenyhivatal, hogy a magyar celebek rendszeresen elfelejtik feltüntetni a reklámposztjaiknál azt, hogy az adott tartalom szponzorált. A GVH szerint a Facebookon, a YouTube-on vagy az Instagramon sem lehet bújtatott reklám (amikor valaki pénzért cserébe jelentet meg posztot, a poszt célja pedig a reklámozás).
A GVH állítólag elkezdte a vizsgálódást több tucat híresség közösségi oldalain, a Blikk szerint a hivatal már megkereste Kasza Tibit is, a leglájkoltabb magyart.
Kasza Tibi örül a megkeresésnek:
„Nem létezett eddig semmilyen útmutatás arra nézve, hogy hogyan kell eljárnunk a közösségi felületeken, és szerencsésnek tartom, hogy ennek kidolgozásába bevonnak minket is.”
A Magyar Reklámetikai Kódex, illetve a reklámtörvény nem tér ki egyértelműen arra, hogy hogyan kell eljárni például egy Instagramon megjelenő szponzorált tartalomnál. Ez nem is elvárható: ezek a reklámozási formák az utóbbi években jelentek meg, a piac villámgyorsan fejlődik. Eddig a kódex és a jogszabályok szellemiségét, illetve az említett és szabályozott példák (pl. sajtóban megjelenő szponzorált cikk) analógiáját követve jártunk el, most remélhetőleg egyértelmű és életszerű állásfoglalást kapunk.
Dagad a botrány a Fyre Festival körül is: a luxusfesztivál sokat ígért, a legnépszerűbb influencereket bevonva reklámozták a fesztivált (és gyakorlatilag nem használtak klasszikus reklámozási formákat). Az influencerek többsége azóta eltávolította a képeket.
Az ígéret:
A valóság:
The dinner that @fyrefestival promised us was catered by Steven Starr is literally bread, cheese, and salad with dressing. #fyrefestival pic.twitter.com/I8d0UlSNbd
— Trevor DeHaas (@trev4president) 2017. április 28.
Röviden: a fesztivál fejetlenségbe és túlélőtáborba torkollt.
Az Amazon is beszáll a hirdetési piacba
Az Amazon szeretné megtörni a Google és a Facebook duopol helyzetét a digitális reklámpiacon. A kérdés persze az, sikerül-e ez, illetve az Amazonnál milyen eszközökkel képzelik el a hódítást.
A 2017-es adatok szerint a Google és a Facebook már 49 százalékos szeletet ural a piacon, és a mobilos reklámozásban rendkívüli mértékben nőtt a részesedésük. Észak-Amerikában a Google a harmadát, a Facebook pedig a negyedét birtokolja a mobilos hirdetési piacnak, ami tehát már nem is közel 50, hanem 60 százalék.
Ezt a dominanciát egyre kevesebben nézik jó szemmel, legutóbbi podcastünkben mi is beszámoltunk arról, hogy az AppNexus is bontogatja szárnyait a programmatic hirdetési megoldásaival.
Az Amazon jelenleg kis hal (a hirdetési piacon), de már most érdemes figyelni rá: az eMarketer statisztikái szerint 2016-ban a cég 1,4 milliárd dolláros reklámbevétellel rendelkezett, és ez a szám 2019-re elérheti a 2,84 milliárdot. Viszonyításképp: a Google 2016-ban 63,6 milliárd dollárt zsebelt be ugyanebből a szegmensből.
A jövő viszont lehet az övék. Sir Martin Sorrell, a világ egyik legnagyobb hirdetési cégének, a WPP-nek az elnöke szerint az Amazon komoly veszélyt jelent a Google-re. Főleg akkor, ha komolyan vesszük Brian Olsavky-nak, az Amazon pénzügyi igazgatójának kijelentését, amely szerint a Google pre-roll videóhirdetéseivel szemben ők olyan megoldásokban gondolkodnak, amelyek valóban segíthetik a fogyasztókat, és amelyek növelhetik a vásárlási élményeket.
Veszélyes az Éjjel-nappal Budapest…
…derül ki az NMHH közvéleménykutatásra épülő elemzéséből.
A megkérdezettek 83%-a szerint a műsorban ábrázolt életstílus „nem szolgálhat mintául a fiataloknak”, 90%-uk szerint a bemutatott párkapcsolatokban nagyon sok a konfliktus és a probléma, a nézők 59%-a szerint pedig túl sok a szexualitás.
Az is kiderült, hogy a műsort inkább nők nézik (a közönség 67%-a nő), illetve olyan emberek, akik alapfokú iskolai végzettséggel bírnak – az ő közönségarányuk 73%-os.
Tibi atya megnyerte a magyar Facebookot
A Magyar Tartalomszolgáltatók Egyesülete és a Lyzr közös felmérésben nézte meg, hogy mit lájkol a magyar.
Az interakciók száma alapján a legnépszerűbb Facebook-oldal Tibi atyáé, őt követi Kasza Tibi és a Mindenegyben blog. Lecsúszott a dobogóról a Trollfoci, a Nemzeti Sport Online és az „Ami magyar az csak jó” (vessző nélkül).
Érdekes magyar sajátosság, hogy az idősebb réteg nálunk kiemelkedően aktív – míg az angolszász lájkvadászvilágot uralja a BuzzFeed, a 9GAG, a BoredPanda és hasonló, fiatalokat virális tartalommal célzó oldalak, addig Magyarországon mindent elönteni látszik a Kádár-nosztalgiát kiszolgáló tartalom.
„A rút is annyira szép”
„Minden testalkat ugyanolyan szép” – állítja igen testpozitivista módon a Dove új kampányában. 7 különböző flakonformában dobtak piacra egy új tusfürdőt, ezzel 7 testtípust próbáltak megidézni.
A Dove azt próbálta üzenni, hogy minden nő bátran vállalja fel az alakját, a gyakorlatban viszont sokan visszásnak érzik, hogy az elhízott embereknek egy bödönt kéne választaniuk a karcsú flakon helyett.
Az internet humoros népe kifogásolta azt is, hogy a lyukas emberekre például senki nem gondolt, illetve minden flakon fehér.
What about those of us with a big hole inside, @Dove? Where is our body wash? pic.twitter.com/W7ZPXCjOT8
— Kelly Luce (@lucekel) 2017. május 8.
Szerintünk azt kell elfogadni, amin nem tudunk változtatni (plasztikai sebész nélkül): az orrod formája, a csípőd szélessége, a kezed vonása, a szemed színe stb. Egészségesebb üzenetnek tartjuk azt, hogy ha valami zavar (és tudsz rajta változtatni), akkor az életmódod megváltoztatásával változtass rajta.
Full house
300 fős telt házzal rendezte meg a Kreatív Kontroll az I. Keresztény Vállalkozói Konferenciát. A jó hangulat és az elsöprően pozitív visszajelzések minden várakozásunkat fölülmúlták.
Hallgasd meg a Kontent Pub többi részét is!
Ha még nem vagy előfizetőnk, akkor csatlakozz azokhoz a vállalkozókhoz és marketingesekhez, akik minden nap hatékonyabbá teszik a marketingjüket.
