A Media Hungary szakértője elismeri, hogy a tévé haldoklik, a Channel 4 viszont perszonalizált reklámszpottal megmenti a halódó formátumot. Új kihívót kap a Facebook és a Google (idén már a sokadik próbálkozót), a Facebook 3000 embert vesz föl, hogy biztonságosabb hellyé tegye a felületét (és ez mégis aggasztó lépés). Emelik a reklámadót, ami valójában csökkentés? És Benyó Londonban járt, pedig alig jött haza Amszterdamból.

Nemcsak az élet zajlik, hanem a marketing is.

Hallgasd meg a Kontent Pub 7. részét, mert bizony mindenről van véleményünk (és nem félünk elmondani).

Már megint (még mindig) haldoklik a tévés reklám

A Media Hungaryn előadó Juhász Péter Tiborral (Magyar Telekom marketingkommunikációs vezetője) közölt interjúban olvassuk, hogy szerinte itthon nem követik le a piaci szereplők a tartalomfogyasztási tendenciákat, így könnyen előfordulhat, hogy a közeljövőben hirtelen nagyot fog zuhanni a tévés piac.

A hirdetőknek egyre nagyobb kihívást jelent a célcsoportok elérése, a fiataloknál pedig komoly gond a párhuzamos médiahasználat (már a reklámozót zavarja ez, nem a fiatalokat). A hirdetéseket alapvetően csak két szereplő értékesíti, változott a hirdetések hatékonysága is: egyre rosszabb eredmények mellett a költség ugyanakkora.

Juhász szerint a klasszikus reklám breakideje letűnt, a hirdetőknek több fantáziát kellene használniuk a reklámozás során. Javítani kell a reklámok hatékonyságán, és az a megoldás, hogy a szereplők a content marketing irányába mozduljanak el.

Egy közel 7 éves cikkel és egy még régebbi vers részletével kommentálnánk a hírt röviden (hosszabban kifejtett véleményünket az adásban hallhatod).

Itt van a sűrű, a bozót,
Itt van a régi, tompa nóta,
Mely a süket ködben lapult
Vitéz, bús nagyapáink óta.

Amikor a reklámban a saját neved olvasod

A Channel 4 személyre szabott reklámokkal kísérletezik. Az 1982 óta működő és mintegy 4,6 százalékos piaci részesedéssel rendelkező brit tévécsatorna egy olyan VoD (Video-on-Demand) feature-t jelentett be, amely lehetővé teszi a hirdetőknek, hogy integrálják a fogyasztók neveit a reklámjaikba.

A szolgáltató ezért bedobná a közösbe az adatbázisában lévő 15 millió regisztrált felhasználó nevét, így a hirdetők, akár egy perszonalizált e-mail esetében, közvetlenül szólíthatnák meg a nézőket.

David Amodio, a Channel 4 digitális és kreatív vezetője szerint „semmi nem ragadja meg jobban a nézők figyelmét, mint amikor meghallják a saját nevüket.”

A tesztidőszak már fut, mégpedig az Alien: Covenant című film kampányával, amelyben a nézők személyre szabott üzenetet kapnak a reklámszpot végén.

Ez vajon megmenti a tévéreklámokat? Önmagában nem, hiszen ez csak egy trükk a sok közül (és idővel a hatékonysága csökken). Ám az irány jó: a reklámok relevanciáját emelik.

Így keltsd fel a figyelmet (12 elem a cikkben).

Facebook-gyilkos, Google-temető hirdetési rendszer!

Érdekes bejelentést tett az AppNexus, a világ egyik legnagyobb programmatic technológiai megoldásszállítója. A 2007 óta működő multi a LiveRampet és a MediaMath-et bevonva létrehozott egy konzorciumot, amely programmatic hirdetési megoldásokat kezd el kiajánlani a Facebook és a Google ellenében.

Brian O’Kelley, az AppNexus vezetője szerint az online hirdetések 48 százalékát a Facebookon és a Google felületein költjük el, és ezeken a platformon lehetővé vált, hogy kiváló tartalmakat hozzunk létre.

De az AppNexus szerint a május 4-én elstartolt rendszerrel sokkal jobban tudnak majd targetálni a hirdetők, így a fejlesztők szerint megszüntethető a mostani erős duopol helyzet, és nagyobb verseny alakulhat ki a digitális médiapiacon.

Az időzítés tökéletesnek tűnik: a YouTube (és közvetve a Google hirdetési rendszere) erős kritikákat kap mostanság (emlékezz a hirdetésvisszavonási botrányra), a Facebook egyik kihívásból esik a másikba (álhírek, inadekvát tartalmak stb.). Bár ezek nem tűnnek megrengetni a két óriást, a piac mégis nyitottabb lehet egy új rendszer kipróbálására.

A nagy világon e kívül nincsen számodra hír

A Facebook 3000 emberrel bővíti a 4500 fős csapatát, amelynek dolga, hogy a bejelentéseket kiértékelje, az erőszakos videókat, terrorizmust propagáló anyagokat és hasonló inadekvát tartalmakat törölje. Ezzel a március végén 18 770 embert foglalkoztató Facebook valószínűleg átlépi a 20 000 fős alkalmazotti bázist (azért valószínűleg, mert arról nincs hír, hogy a 3000 embert alkalmazásba veszik-e vagy megbízási szerződéssel, alvállalkozóként foglalkoztatják-e őket).

A lépés válasz az utóbbi idők botrányt kavart videóira, többek közt egy clevelandi gyilkosságot bemutató posztra vagy a thailandi anyagra, amelyben egy csecsemőt élő adásban öltek meg. Utóbbi 24 óráig maradt kint, mielőtt végre eltávolították.

Mark Zuckerberg posztjában így fogalmaz: „Ha egy biztonságos közösséget akarunk építeni, akkor gyorsan kell reagálnunk. Azon dolgozunk, hogy a videókat könnyebb legyen jelenteni, így a jó lépést hamarabb tehessük meg – legyen az egy segítségnyújtás vagy egy poszt levétele.”

Van-e okunk az aggodalomra?

Bizony van okunk, ez ugyanis tovább kódolja a Facebookba a torz hírszolgáltatás lehetőségét (a Facebook pedig az utóbbi években szinte minden lépésével azt erősíti, hogy hírszolgáltatók is szeretnének lenni). Az intézkedés apropóját adó anyagok egyértelműen brutálisak és civilizáción kívüliek, ám mi fog történni azokkal az anyagokkal, amelyek határesetek? Az érzékenységünk sérüljön vagy a hírhez jutásunk joga?

Korunk egyik legnagyobb dilemmáját részletesen átbeszéltük a podcastben, hallgasd meg!

Az adócsökkentés, amely valójában emelés

Mégis emelik a reklámadót, bár nem 9%-ra, hanem 7,5%-ra, és ezt már adócsökkentési szándékként jelentették be.

A szakmai szervezetek ismét kibuktak a tervezeten. A Magyar Lapkiadók Egyesülete és a Magyar Tartalomszolgáltatók Egyesülete is súlyosan aggályosnak tartják az emelést, abban viszont támogatnák a kormányt, hogy a külföldi nagyvállalatokat (köztük a Google-t és a Facebookot is) bevonják az adófizetésbe.

Persze ez nem ilyen egyszerű.

„Valójában végrehajthatatlan szabályokkal kívánja rákényszeríteni a nemzetközi nagyvállalatokat arra, hogy bejelentkezzenek magyar joghatóság alá. Ebben a helyzetben a reklámadó létező szabályozásának a tényleges hatása így mégiscsak az, hogy a magyar joghatóság alatt levő kiadókat, tartalomszolgáltatókat terheli ez az adó, míg a reklámpiac egyre nagyobb részét maguk alá gyűrő nemzetközi vállalatokat nem.”

Ha nem tetszik a tényállás, arra van a Brexit

Benyó a londoni The Inbounder konferencián járt, mert feladatunknak érezzük, hogy mindig a legfrissebb marketinghíreket hozzuk el neked. Ehhez hozzátartozik, hogy a lehető legtöbb rendezvényt meglátogassuk.

Szép az idő, jó a hangulat!

Az első anyagokat már olvashatod is:

Tudd meg, hogy mi a kreatív folyamat 3 lépése.

Olvasd el, hogy a SEO (ahogy eddig ismerted) miért halott.

Ha ennél is több anyagra vágysz (és csatlakoznál a mostanra már legendássá váló belső csoportunkhoz), akkor az előfizetés neked való.