Konverziós dallamok, avagy a zeneiség szerepe a szövegírásban
Leonard Ray Tell szerint a jó szöveg olyan, mint a zene. Egyedi ritmusa, mintázata, áramlása, hanglejtése, tempója és tónusa van. Érzelmeket kelt, érzékszervekre hat és erős fizikai reakciókat vált ki. A Duke Egyetem kutatásából azt is tudjuk, hogy a zene és a beszéd (vagyis a kimondott szöveg) érzékelése között bizonyított a biológiai és neurológiai kapcsolat, vagyis mindkét vokális közlésmódot hasonlóan dolgozza fel az agyunk. (Újabb érv amellett, hogy a szövegírásra célszerű beszédírásként tekinteni, ha hatékony copyt készítenél.) Tehát a jó szövegíró az olvasó fülébe mászik és miközben a leírt szöveget narrálja, az ügyfél belső monológját, mentális működését, döntéshozatali folyamatát is áthangszereli. Teszi mindezt a megfelelő pillanatban a megfelelő szavak használatával – vagy éppen a szavak hiányával, a legendás New Orleans-i ritmustörő dzsesszzenészek improvizációinak és kiállásainak mintájára. Ebben a cikkben megmutatom, hogyan használhatsz hatékonyan egy több mint kétszáz (!) éves zenei formulát a szövegeidben és milyen elemekkel hívhatod akusztikus utazásra az olvasóidat. Mert a szövegíró kedvenc dallama a kasszában csörrenő konverzió boldog akkordja egy átírt nap után.