- A kisebb, zártabb események ára általában magasabb (nálunk a tréning nettó 35 000 Ft).
- A nagyobb rendezvényekre viszont nagy tömeget kell behozni (bár a jegy általában olcsóbb).
- A látogatótól nagy elköteleződést kérünk (kiesik egy nap, utazik, sokat rád szán az idejéből).
- Lassan több a rendezvény, mint a potenciális résztvevő (hígul a piac, így nehezebb a saját rendezvényed értékét fölépíteni).
- És az időpontja kötött, tehát nem tologathatod, ha nem megy úgy a kampány, ahogy szeretnéd.
Az alapok (szemlélet)
Csak érintőlegesen nézzük az alapvetéseket. (Ha évek óta olvasol minket, ezt a részt nyugodtan ugord át.) Közönségépítés mindenek felett. Meg fogod látni, hogy hideg listával (és hideg közönséggel, ha pl. Facebookon hirdetsz) is megtölthető a rendezvényed, ám a korábban fölépített közönség megkönnyíti a kampányod. Hangsúlyozom: korábban fölépített. A 2 hónap múlva tartott rendezvényig nem épül közönséged. A piaci igényekre alapozd a tematikát. Ez a marketing alapvetése: piaci igényekre fejlesztünk terméket, nem a saját szánk íze vagy hóbortos elképzeléseink szerint. A legegyszerűbb piackutatás az, ha simán megkérdezed a közönséged, hogy mire mennének (aztán ebből gyököt vonsz persze, mert az „egy ilyen rendezvényre szívesen mennék” még nem garancia arra, hogy fizetnének is).
Egy szavazás a csoportodban. Ennél nem lehet egyszerűbb, sokan mégis kihagyják ezt a lépést.
Ez nem zárja ki azt, hogy missziós szándékkal teljesen új tematikát (vagy új rendezvényformátumot) bevezess a piacra, de előtte valahogyan validálnod kell, hogy az igény legalább csírájában megvan-e a piacon. Példa: Zoli azután rakta össze a Keresztény Vállalkozói Konferencia tematikáját, hogy előtte több tucatnyi vállalkozóval elbeszélgetett – és egyértelműen látta, hogy a keresztény hit és az üzleti élet összehozható egy olyan konferencián, ami még nem volt. Büdzsé és marketingköltés. Gyakori hibának látom, hogy a jegyekbe (ésvagy a költségvetésbe, ha kiállítók és szponzorok vannak) nem számolnak egyértelmű marketingköltést (ez főleg a mikrocégeket és kkv-k alsó rétegét érinti), így kérdésre nem tudják megmondani a marketingesnek vagy az ügynökségnek, hogy mennyit költhetnek. Ökölszabályként legalább a jegyár (vagy a költségvetés) 10%-át rakd félre marketingre. Ha ez az első rendezvényed, akkor 20%-ot is félretehetsz. Ha nincs a rendezvényben ennyi, akkor emeld a jegyárat (következő pontban meglátod, hogy a piac sokkal kevésbé árérzékeny, mint gondolod) vagy növeld a résztvevőszámot egy nagyobb teremmel (jól árazott jegynél a költség nem skálázódik annyira, plusz nagyobb rendeléseknél a helyszínek is arányaiban olcsóbban adnak mindent, tehát minél több jegyet adsz el, annál nagyobb a mozgástered). Ha nem telik úgy, ahogy szeretnéd, akkor legyél hajlandó elkölteni reklámra a büdzsét, hiszen azért raktad félre. Ha telik, akkor a profitodat növeli a megmaradó büdzsé. Nyugodtan árazz nagyobbat. Egy furcsa jelenséget figyeltem meg a marketingrendezvényes piacon: 1000-2000 Ft-os tréningféleségek is megjelentek a piacon – az ilyen árazás egy része mögött az áll, hogy nem hisznek abban, hogy megtöltik (vagy korábban nem sikerült). Ez nem a piac fizetőképességéről mond el sokat, hanem egyszerűen túl sok a rossz rendezvény. Te is sorolni tudnád, hogy hányszor mentél már el meetupra, tréningre, konferenciára, amit átütőnek harangoztak be, aztán az előadók a színpadról tolták a salest. Azonban ha te értéket adsz, akkor kérd meg az árát, aztán majd a marketingkommunikációdban bizonyítod, hogy valóban megadod azt az értéket. A továbbiakban a saját rendezvényeink kampánystratégiájáról és számairól is szó lesz, így érthető okokból ezt csak belépés után mutatjuk meg a tagoknak.
