Így fogj meg egy véleményvezért (mutatom a Neil Patelnek küldött levelet)

A linképítésben, az elérés növelésében nagy szerepe lehet annak, hogy véleményvezéreket, népszerű iparági szakértőket célozz meg a tartalmaiddal. Röviden szóltam már erről, amikor a legelső blogposztod népszerűsítéséről beszéltem, most viszont beleássuk magunkat a témába. A gond az, hogy a legtöbb ilyen tartalomajánló levél egyszerűen spamnek tűnik. Itthon persze kevésbé elterjedt a gyakorlat, mint angolszász nyelvterületen, de még így is keményen meg kell küzdened azért, hogy egyáltalán megnyissam a leveledet.

Hogy néz ki egy (rossz) kiajánló levél?

Jellemzően egy átlagos levél az alábbi formátumot követi:
  • Szia, olvastam egy bejegyzésed/a blogod. Király vagy!
  • Én is írtam a témában: [URL]
  • Kiajánlod az írásom? Légyszi!
A gyakorlott linképítők sokszor használnak erre a célra template-eket (vagyis sablonokat). Ha száz vagy kétszáz embernek akarsz egy cikket kiküldeni, aligha tehetsz mást, nem igaz? Logikus ötletnek tűnik. Mégis haszontalan. Nagyon is jó, ha van egy listád azokról a véleményvezérekről, akinek el akarod küldeni az írásodat, de nagy balgaság, ha mindenkinek ugyanazt a levelet akarod elküldeni (kis módosításokkal). Az első lépés persze eleve a lista összeállítása, kezdjük ezzel.

A listád összeállítása

Hogyan találsz olyan embereket, akik hatékonyan növelhetik a láthatóságod és az elérésed, akik ha megosztják a posztodat, forgalmat irányítanak hozzád?
  • Szakmai csoportokat látogatsz a közösségi oldalakon, és megfigyeled, kik a legaktívabbak, kik posztolnak sokat, kinek a megszólalásaira érkezik a legtöbb reakció (lehetőleg pozitív: nyilván ne trollokat keress).
  • Folyamatosan olvasod a szakmai blogokat: a területed tartalomkészítőit ismerned kell (akár konkurensek, akár nem). Készíts ezekről egy listát, és időnként pörgesd végig mindet, figyeld meg, hány megosztás, hány hozzászólás érkezik.
  • Iratkozz fel a szakmai hírlevelekre. Figyeld meg, milyen leveleket kapsz, ha tudod, mérd fel, mekkora lehet az adott lista – ha például ajánlanak egy tartalmat, figyeld meg, hány interakciót szül ez.
  • Figyeld a szakterületed eseményeit is: kik szerveznek ilyeneket, kik adnak elő? Kik azok, akik mindenhol feltűnnek?
  • Figyeld a szaksajtót – de légy okosabb az átlagos PR-osnál. Mindenki ki tudja gyűjteni az impresszumból az újságírók címét, hogy aztán tömeges és soha, senki által nem olvasott leveleket küldözgessen nekik (újságíróként dolgoztam, tudom). Ez persze már külön kategória, és a jó sajtóközleményről írtunk már korábban.
Ha mindezt odafigyeléssel végzed, egy tekintélyes listát gyűjthetsz össze. Ebben érdemes szerepeltetned az alábbi információkat:
  • Név, természetesen.
  • Pozíció, titulus. (Akár csak ennyi: blogger.)
  • Név, szervezet stb.
  • Weboldal URL-je.
  • E-mail-cím.
  • Osztályozás.
Milyen osztályozásra gondolok? Tim Soulo szerint három csoportba érdemes osztanod a célszemélyeket.

Nagymenők

Óriási eléréssel rendelkező, ismert (és lehetőleg elismert) személyek egy adott területen. (Táplálkozás és életmód témában mondjuk ilyen Schobert Norbi, a vloggereknél Szirmai vagy Dancsó Peti.) A lehetőség adott: egyetlen megosztás tőlük, és hatalmas közönség elé kerül a tartalmad. De erre kicsi az esélyed is, ők ugyanis elfoglalt emberek, akik a piszlicsáré kuncsorgásnál ezer és egy fontosabb dologgal foglalkoznak naponta, jó eséllyel még komolyan vehető üzleti partnerként is csak 2-3 kör után éred el őket személyesen, nem hogy egy e-mailben.

Kis halak

Kisebb közönséggel rendelkező, de azért szakmai körökben ismerősen csengő nevek. A nekik küldött leveleket jó eséllyel személyesen olvassák el, bár választ nem biztos, hogy kapsz. A segítségük nagyon hasznos, és nem árt hosszabb távú kapcsolat kiépítésére törekedned – ha esetleg szintet lépnének a későbbiekben.

Újoncok

Értenek a szakmához, de a közönségük még kicsi. Több az idejük és örülnek a figyelemnek, még ha spamet küldesz nekik, jó eséllyel arra is reagálnak. Figyeld őket, de túl nagy hatást ne várj attól, ha együttműködnek veled. A cél nyilván az, hogy a középső kategóriát elérd, mert itt esélyed és szemmel látható hasznod is lehet.

Tényleg azt akarom, hogy küldözgess személyes leveleket?

Igen, pontosan erre foglak rávenni. Nyilván utálsz levelezni (vagy csak majd fogsz), és feltételezhetően azok nagy része, akiknek írnál, szintén gyűlöl kéretlen leveleket kapni. A célod tehát az, hogy a leveleid ne legyenek kéretlenek. Gondolnád, hogy a Tomoson blog idei felmérése szerint a marketingesek közel kétharmada emelte meg idén az influencer marketingre szánt büdzsét? velemenyvezerek_1 A networking az egyik leghasznosabb marketingtevékenység, amire csak időt áldozhatsz, és ha ötvözöd a direkt marketinggel, ha a hírlevélírási tudásodat is beveted, akkor verhetetlen leszel. Mutatok néhány példát, hogy működik ez a gyakorlatban.

A levél, amire Pulizzi és Patel 1 nap alatt válaszolt

Read More

A social proof pszichológiája: így használd a közösségek erejét a marketingedben

A social proof alapkoncepciója meglehetősen egyszerű. Ha úgy látjuk, hogy más, hozzánk hasonló emberek megtesznek valamit, mi magunk is nagyobb eséllyel tesszük meg, mert ezt véljük „helyes” viselkedésnek. Az élet minden területén találkozhatunk ezzel: aki gyerekként még fél a kutyáktól, gyakran azért hagyja el ezt, mert látja, hogy más gyerekek kutyákkal játszanak. A tőzsdei összeomlás láncreakciója … Read more